A parlament honlapján olvasható, Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett javaslat indoklása szerint a két éve elfogadott EU-s úgynevezett Brüsszel I. rendelet célja a határon átnyúló polgári, kereskedelmi igények érvényesítésének könnyítése, egyszerűsítése. Az uniós rendelet nyomán a polgári és kereskedelmi ügyek többségében hozott olyan határozatok, amelyek a meghozataluk helye szerinti tagállamban végrehajthatók, a többi tagállamban is gyakorlatilag automatikusan, a korábbi közbenső eljárás szükségessége nélkül végrehajthatók lesznek. Ezzel összefüggésben módosulnak elsősorban a bírósági végrehajtásról és az illetékekről szóló magyar törvények.

Az erőszak áldozatainak védelme érdekében született a Stockholmi Program keretében tavaly egy másik EU-s rendelet, melynek célja, hogy az elkövetővel szembeni intézkedések – távoltartás – akkor is érvényesüljenek, ha az áldozatok az unió más tagállamaiba utaznak vagy költöznek. Az uniós rendelet a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerését teszi lehetővé, így az eredeti eljárást folytató hatóság által elrendelt védelmi intézkedést automatikusan elismerik a megkeresett másik tagállamban is. Ezzel összefüggésben módosul a hozzátartozók közti erőszak miatt alkalmazandó távoltartásról szóló 2009-es magyar törvény.

A jogharmonizációs célú rendelkezéseken túl a salátatörvény módosítja a bírósági végrehajtásban működő elektronikus kézbesítési rendszerhez csatlakozás iránti kérelemmel kapcsolatos adatkezelés szabályait, és tucatnyi ponton a csőd- és felszámolási eljárásról szóló 1991-es törvényt is az elektronikus úton kezdeményezett eljárások illetékének és közzétételének megfizetésével, illetve a felszámolási eljárásokban az elektronikus értékesítéssel összefüggésben.

„A módosítások hatálybalépésére a lehető legkorábbi időpont javasolt, figyelemmel arra, hogy a folyamatban lévő rendszerfejlesztésekre azok kihatással vannak” – áll a javaslat indoklásában.

A kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi törvényben módosul a vállalkozás fogalma, így az ügyvédi irodák közül azok, amelyek az egyéb feltételeket teljesítik, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülhetnek, és akkor vonatkozik rájuk a kis- és középvállakozásokról szóló törvény.

Az uniós szabályozásból kiindulva módosulnak az egyéni vállalkozókra és az egyéni cégre használt fogalmak, megszűnik az egyéni vállalkozás mint „idejétmúlt” kategória, helyette egyéni vállalkozó és egyéni cég szerepel a törvényben.

Módosul a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi törvény elsősorban az elektronikus ügyintézés egyes szabályainak hatálybalépése érdekében.

(Igazságügyi Minisztérium)