- GAZDASÁGI HÍREK
Bár jelenleg mind gazdasági, mind politikai szempontból sikertörténetnek látszik, már közép távon is jelentős kockázatai vannak a bankadó bevezetésének. A magyar bankadó mértéke egész Európában messze a legmagasabb, és ez épp a kormány alapvető gazdaságpolitikai célját, a növekedés beindítását veszélyezteti.
A Political Capital nemzetközi összehasonlító elemzése szerint a bankok a rosszabb profitkilátások miatt konzervatívabb politikát folytatnak majd, és visszafogják a hitelezést: mindez azt jelentheti, hogy sem a gazdasági termelés, sem a belső fogyasztás nem tud a korábban várt ütemben növekedni. Ezt a hatást erősíti, hogy a magyar bankok többsége külföldi tulajdonban van, így fennáll a veszélye, hogy a rosszabb hozamkilátások miatt az anyabankok kevesebb pénzt fektetnek majd a magyarországi leányvállalatokba.
Minél tovább marad a rendszerben a bankadó, annál inkább megtalálják a bankok annak módját, hogy a terheket áthárítsák az ügyfelekre. Idén ez várhatóan csak korlátozottan jelentkezik, hiszen a bankok számára a gyenge forintárfolyam miatt a legnagyobb kockázat már így is a nem fizető adósok számának drasztikus emelkedése, márpedig a devizahitelek „bedőlését” minden eszközzel igyekeznek elkerülni. Egyértelműen a bankadó hatásának tulajdonítható ugyanakkor, hogy több bank a devizahitel-kamatok csökkentését elhalasztotta. A magasan tartott törlesztőrészletek pedig visszafoghatják a vásárlóerőt, és ezen keresztül a gazdasági növekedést.
A bankadó a tervek szerint 2013-ig marad érvényben, elvileg csökkenő mértékben, ennek ellenére a kormány már törvénybe foglalta, hogy jövőre is 200 milliárd bevételt vár az extrateherből. Bizonytalan tehát, hogy mekkora hajlandóság lesz a következő években visszafogni az ideiglenesnek szánt adó mértékét. A 2011-es költségvetés tervezete alapján ráadásul a bankadó és az annak mintájára bevezetett további válságadók majdani kivezetése jelentős lyukat üt majd a 2013-as büdzsében, és erősen kétséges, hogy ezt a gazdasági növekedés remélt fellendülése teljesen el tudja-e fedni. A várható különbség pótlására a kormány elsősorban a magánnyugdíjpénztáraktól visszaszerzett vagyont fogja felhasználni, de az sem kizárható, hogy az extraadók 2013-tól nem vagy nem teljesen tűnnek el a rendszerből: ez viszont alááshatja a gazdasági szereplők kormányba vetett bizalmát, és megingathatja a bankrendszer pénzügyi stabilitását.
A bankadó bevezetése felett érzett siker újabb extraadók kivetéséhez vezetett: a jövő évi hiánycél teljesítéséhez és az adócsökkentés folytatásához szükséges forrásokat részben a telekommunikációs, energiaipari cégek és kereskedelmi láncok megadóztatásával teremti elő a kormány. Ezek mellett a kiadási oldalt a kormány érintetlenül hagyja. A jól profitáló szektorok ilyen szintű megadóztatása bizonytalanságot kelt a gazdasági szereplőkben, és rontja Magyarország befektetővonzó képességét.
A magyar bankadó két szempontból számít egyedinek Európában: egyrészt GDP-arányosan a magyar teher messze a legmagasabb, másrészt Magyarország az egyetlen olyan ország – eddig – Európában, ahol annak ellenére fogadnak el bankadót, hogy a válság óta eltelt időszakban nem kellett jelentős állami forrásokkal segíteni a pénzintézeteket. E két tényező, valamint a hazai bankok csekély ellenállása mutatja talán a legjobban a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-kormány érdekérvényesítő erejét.
Az extraadók más országok számára is modellként szolgálnak, több ország vagy egyénileg elfogadta, vagy tervezi elfogadni a saját bankadóját, melyek jelentősen különböznek egymástól, mind GDP-arányos mértékükben, mind felhasználásuk módjában. Ilyen országok: Svédország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Ausztria. Lengyelország, Horvátország és Románia pedig cask tervezik a bevezetést.
Magyarországon a bejelentése óta eltelt hónapok alapján a bankadó sikeresnek tekinthető: a pénzintézetek nem tudtak puhítani az előre bejelentett feltételeken, sem informális, sem kommunikációs szinten nem sikerült nyomást gyakorolni a kormányra.
(A rovat híreinek forrása a Gazdasági Rádió Online)
További hírek
Új szabályok a sertés ágazat támogatásaiban: mi vár a gazdákra?
Visszaváltási díj a számvitelben
A szerző tevékenység tb-kérdései
Szolgalmak és a szolgáló telek kisajátítása
A NAV 2024-es ellenőrzési terve – mi történik, ha az adóhatóság mulaszt?
Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön
A polgármesteri munkakör átadása
A több munkáltató által létesített munkaviszony
Keresőképtelenség ellenőrzése: mit tehet a munkáltató?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
28
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR