Emlékeztetett: 2011-ben alakult meg az a munkacsoport, amely folyamatosan törvénymódosító javaslatokat tett a gyermekbarát igazságszolgáltatás érdekében. Ezek közül decemberben fogadta el az Országgyűlés az utolsót. Az államtitkár a gyermekbarát igazságszolgáltatás érdekében tett lépéseket két csoportba sorolta, mint mondta, a megelőzés, illetve az áldozatsegítés volt a célja az intézkedéseknek.

Úgy vélte: minden jogállam fokmérője, hogy a leginkább kiszolgáltatott személyekkel, így például a gyermekekkel kapcsolatban milyen jogvédelmet tud felmutatni. Hangsúlyozta: bár az igazságszolgáltatás rendszere alapvetően megváltozott, sok új fogalom és intézmény jelent meg, de mindezek mellett nagyon fontos volt a kormány számára, hogy az ilyen kisebbnek tűnő, ugyanakkor nagyon sok gyermek életét befolyásoló döntések megjelenjenek a jogrendszerben.

A decemberben elfogadott és fokozatosan hatályba lépő szabályváltozások közül kiemelte, hogy nem kerülhet gyermek felügyeletével kapcsolatos munkakörbe az, aki korábban gyermek sérelmére követett el bűncselekményt, ez ugyanis bekerül az erkölcsi bizonyítványba és aki fel akarja őt venni, az ezt látni, tudni fogja. Szintén szólt a megelőző pártfogás lehetőségéről, vagyis arról, hogy azoknak, akik maguk is bűncselekmények elkövetői, még a büntetőeljárást megelőzően egy, a gyermekvédelemben és a jogban is jártas szakember személyre szabott megelőző programot ajánl. Harmadik elemként említette a gyermekek számára veszélyes internetes tartalmak kiszűrését.

Az ezt célzó ingyenes szoftvereket fel kell telepíteni a nyilvános könyvtárakban és más közintézményekben a számítógépekre, továbbá a szolgáltatóknak ezt az előfizetők rendelkezésére kell bocsátaniuk. Fontos eredménynek nevezte, hogy bár 2014. január 1-jét tűzték ki célul, hogy minden megyében legyen gyermekbarát meghallgatószoba, de ezt a határidő előtt sikerült teljesíteni és jelenleg már 23 ilyen szoba van.

Az államtitkár felidézte: 2011 óta működik a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a KIM kerekasztala, amely egyeztetett a gyermekek érdekében tett intézkedésekről. A korábbi döntések közül kiemelte azokat a büntető- és polgári jogi módosításokat, amelyek szerint ha egy gyermek kerül be az eljárásba, akkor az ő számára is érthetően kell elmagyarázni miért van ott.

Szólt a büntető törvénykönyv kiegészítéséről, amelybe bekerült a kiskorú veszélyeztetésénél az érzelmi veszélyeztetés is, mint büntetendő tényállás. De megemlítette egyebek közt azt is, hogy a gyermekekkel kapcsolatos peres eljárások a gyermek lakóhelye szerint is lefolytathatóak, megkímélve őket az utaztatástól.

(MTI)