A 438 paragrafusból álló, 192 oldalas törvénykönyv 2015. január 1-jén lép hatályba az átfogó igazságügyi reform részeként. Ezzel először szabályozza törvény Magyarországon a modern büntetés-végrehajtást, a kódex ugyanis egy 1979-ben elfogadott, azóta számtalanszor módosított törvényerejű rendeletet vált fel.

A 251 igen szavazattal, 47 nem ellenében és 43 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály újítása, hogy olyan kockázatelemzési és -kezelési rendszert vezet be, amely a fogvatartottak besorolásával, személyiségük változásának nyomon követésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elősegíti társadalmi visszailleszkedésüket, a visszaesők számának csökkenését. Új kódex érdemben csökkenti a túlzsúfolt megyei bv-intézetek telítettségét is.

2016. január 1-jén jön létre a központi kivizsgáló és módszertani intézet. Itt döntenek majd a legalább másfél év szabadságvesztésre ítéltek elhelyezéséről. Ők egy hónapig tartózkodnak az intézetben, amíg szakemberek összefoglaló kockázatelemzést készítenek róluk, illetve meghatározzák a visszaesési kockázat csökkentéséhez szükséges feladatokat.

A törvénykönyv fenntartja azt a már a 2010-es kormányváltás után hozott szabályt, hogy az elítélteknek - a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek, a terhességük 6. hónapját elérő nők és a gyermeküket gondozók kivételével - dolgozniuk kell. Az elítéltek által végzett munka szervezésekor törekedni kell a büntetés-végrehajtási szervezet önellátóvá és részben önfenntartóvá tételére. A fogvatartottaknak nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk fogva tartásuk költségeihez, ennek napi összege nem lehet kevesebb, mint az egy havi alapmunkadíj egy százaléka. (Az alapmunkadíjnak el kell érnie a minimálbér legalább egy harmadát.)
Az elítélteknek meg kell téríteniük a szándékos egészségsértés és az általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket, de kötelezően fizetniük kell a mosásért és az olyan többletszolgáltatásokért, mint a merülő forraló és a hűtőszekrény használata.

Újítás az is, hogy az elítélteknek a szabadulásra való felkészülés érdekében az eddigieknél nagyobb tartalékot kell képezni keresetükből vagy a nekik járó rendszeres ellátásból.

A kódex a különböző végrehajtási fokozatokhoz három-három rezsimkategóriát rendel általános, enyhébb és szigorúbb szabályokkal, amelyek elsősorban az elítéltek intézeten belüli mozgatását, a zárkaajtó nyitva vagy zárva tartását, illetve a kapcsolattartást határozzák meg. Hogy ki melyik rezsimkategóriába kerül, azt elsősorban biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a reintegrációs programokban való előrehaladása alapján állapítják meg.

A törvénykönyv emellett az eddiginél szigorúbban szabályozza a fogvatartottak nyilatkozattételi lehetőségeit.

Új elem benne a szabadságvesztés alapelveinek rögzítése. Az eddiginél nagyobb szerepet kap az egyéniesítés, az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmódhoz szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása.

Szintén újdonság, hogy egyes erőszakos bűncselekmények - például a nemi erkölcs elleni bűntettek - sértettjei értesítést kaphatnak arról, ha bántalmazójuk szabadlábon van.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indoklása szerint a kódex elkészítését a társadalmi változások mellett a július 1-jétől hatályos új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadása és az elmúlt évek tapasztalatai is aktuálissá tették. Emellett jogállami követelmény, hogy a személyi szabadság elvonását és korlátozását a legmagasabb jogszabályi szinten, vagyis végre törvényként szabályozzák - jegyezte meg.

(MTI)