Répássy Róbert szerint ennek indoka, hogy a változtatás a megtámadott védekezésének kockázatát a támadóra helyezi át.

Felidézte: az öt hónappal ezelőtt hatályba lépett új Btk. a jogos védelem szabályait alapvetően megváltoztatta, kibővítette és meghatározta azokat a tipikus elkövetési módokat, amikor a megtámadottnak nem kell tekintettel lennie a szükségesség és arányosság követelményére.

Példaként említette, hogy ilyen eset az, ha valakit éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan megtámadnak, vagy valakinek a lakásába ugyanilyen módon hatolnak be. A lakáshoz tartozó bekerített helyre, vagyis a kertbe való behatolás akkor teremti meg a kockázat nélküli védekezés lehetőségét, amikor fegyveresen követik el valaki ellen a bűncselekményt.

Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt hónapok bizonyították, hogy az új szabályozást érintő kritikák megalapozatlanok voltak, nincs tudomása olyan esetről, amikor a jogos védelmi helyzet kiszélesítésével bárki is visszaélt volna. Emlékeztetett: a törvényt kritizálók azt feltételezték, hogy a jogos védelmi helyzetet éppen bűncselekmények elkövetésére, például önbíráskodásra fogják kihasználni.

Répássy Róbert kitért arra: a jogos védelem olyan intézmény, amelyet az alaptörvény garantál az állampolgárok számára. Idézte, a szabályozás azt rögzíti: "mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához".

Emlékeztetett: a jogos védelmi helyzet elkerülésére, a védekezésre az új Btk., de már a korábbi Btk. is rögzítette a megelőző jogos védelem intézményét. Ebbe a körbe tartozik, ha valaki telepített eszközzel, valamilyen technikai védelmet hoz létre a lakásában vagy a kertjében. Ez az eszköz azonban sem a korábbi, sem a mostani jogszabály szerint nem lehet az élet kioltására alkalmas - közölte az államtitkár.

Répássy Róbert az új szabályozást követő statisztikai adatokat firtató kérdésre válaszolva azt mondta: a jogos védelmi helyzet kiszélesítése épp azt a célt szolgálta, hogy az ügyészség vádat se emeljen ezekben az esetekben, ne kelljen a megtámadottnak egy hosszú eljárásban bizonyítania, hogy az élete veszélyben volt.

(MTI)