Az elmúlt évben történt állami átvétel után felmért adatok szerint a gazdasági társaság, mint működtetési forma a nagyobb egészségügyi intézmények esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a betegellátás általános minősége vagy a hatékonyság illetve a költségtakarékosság tekintetében lényeges javulást nem eredményezett. Egyes ilyen intézmények működését jelenleg nagymértékben nehezíti a korábbi önkormányzati fenntartás időszakában felvett hitelek törlesztése, az itt dolgozók pedig többször kimaradtak a közalkalmazott kollégáikat érintő eseti többletjuttatásokból.

Az intézkedés célja ezért egyrészt, hogy a működési forma megváltoztatása mellett az önkormányzatokhoz hasonlóan, egyszeri konszolidáció révén kezelhetők legyenek az e körben felhalmozódott hitelek és egyéb, nem szállítói kötelezettségek is. Másrészt e lépés hosszútávon lehetővé teszi a szakellátó rendszer működési és munkajogi kereteinek egyszerűsítését, ezzel az irányítási, finanszírozási és munkáltatói feladatok elvégzésének egységesebb és hatékonyabb megszervezését.

Az átalakulás mintegy 18.000 dolgozót érint, akik így közalkalmazotti státuszba kerülnek, amennyiben továbbra is az érintett betegellátó intézményben kívánják folytatni munkájukat. A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakult intézményekbe, akiknek a benyújtott törvényjavaslat szerint az alapilletménye, az illetmény-kiegészítése és a rendszeres illetménypótlékaik együttes összege nem lehet alacsonyabb a korábbi társaságnál 2013. január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív szerződés és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél.

A törvényjavaslat részletesen meghatározza az új költségvetési szerv létrehozásával, a gazdasági társaságok megszűnésével, továbbá a vagyon- és a feladat átadásával kapcsolatos eljárási szabályokat és egyben biztosítja az ellátás folyamatosságát. A működési forma változása nem érinti az intézmények vezetését, szakmai tevékenységét, területi ellátási kötelezettségét és finanszírozási szerződéseiket.

A kormány továbbá legutóbbi ülésén döntött a járóbeteg-szakellátás kapacitásainak egynegyedét adó, önállóan működő rendelőintézetek által biztosított egészségügyi ellátással összefüggő felelősség szabályainak változásáról is. A döntés nyomán a parlamentnek benyújtott törvénytervezet kimondja, hogy e rendelők esetében az általános, állam által történő átvétel helyett marad az önkormányzati feladatellátás. Ugyanakkor az állam mögöttes felelősségének érvényesítése révén a betegellátás megszervezésének biztonsága változatlan lesz.

Az önkormányzatok által – február 15-i határidővel – tett nyilatkozatokban foglalt döntések ezért most nem kerülnek alkalmazásra, és a döntési kötelezettség elmulasztása sem jár jogkövetkezményekkel. Ugyanakkor a törvénytervezet szabályozza azt a folyamatot is, amely révén a továbbiakban egy önálló járóbeteg szakrendelést fenntartó önkormányzat egyedi döntésével e feladatát, a hozzá tartozó vagyonnal együtt az államnak átadhatja.

(Emmi, Egészségügyért Felelős Államtitkárság)