A fizetésképtelenségi eljárásokon belül 13.258 volt felszámolási eljárás, 22 százalékkal több mint 2009 január-szeptemberben, míg a végelszámolások száma 11 százalékkal, 10.848-ra nőtt - mondta a vezető.

Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője hangsúlyozta: Európában Magyarországon a legmagasabb a fizetésképtelen cégek aránya, a cégek több mint fele számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek, ami a közép-kelet-európai régiós átlagot is meghaladja.

A fizetésképtelenségi eljárások száma 2009-ben még csúcsot döntött, hiszen a tavalyi év első kilenc hónapjában 2008 hasonló időszakához képest még 36 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. Éves bázison negyedévről negyedévre lassuló növekedési ütemet mutat az eljárások száma, de még így is nagyon magas - mondta Bagyura András.

Hozzáfűzte, hogy az eljárásoknak továbbra is nagyon kis hányadát teszik ki a csődeljárások: idén az első kilenc hónapban 270 csődeljárás volt, míg az előző én azonos időszakában 58. Bagyura András szerint a bajba jutott cégek talpra állításában az új csődszabályozás nem hozta meg a várt változást, mert a csődeljárások többsége még most is felszámolásba fordul át.

A legtöbb, 4.631 fizetésképtelenségi eljárás - az összes eljárás csaknem 20 százaléka - az építőipari cégeket érintette, de a kis- és nagykereskedelemben is magas volt az eljárások száma az első kilenc hónapban: 3.054, illetve 2.953 eljárást tartottak nyilván.

Az építőipar gyenge teljesítményének a magánberuházások alacsony szintje az oka, másrészről pedig az, hogy 2010-ben még a korábbi évekhez képest is kevesebb infrastrukturális beruházás indult állami, önkormányzati megrendelés keretében, és egyelőre úgy tűnik rövid távon nincs is ebből kitörési lehetőség, mivel a statisztikákból sem látszik a megrendelések, beruházások beindulása.

Az összes magyarországi fizetésképtelenségi eljárás 25 százalékát a kereskedelmi vállalkozásnál indították, ezen belül is az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozók voltak a leginkább érintettek. Bagyura András megjegyezte: ez nem meglepő, mert Magyarországon rengeteg kereskedő cég van, mivel a kereskedelmi tevékenység folytatásának minimális beruházási igénye más termelési tevékenységgel összehasonlítva.

A Coface kereskedelmi vezetője a kiskereskedelmi láncok különadójáról elmondta: azok a cégek, amelyekre a válságadó vonatkozik, eleve kevésbé sérülékenyek a fizetőképesség szempontjából, ugyanakkor álláspontja szerint a beszállítókra kevésbé hárítható át a többletteher. A fizetésképtelenségi eljárásoknál várakozása szerint nem romlik a helyzet a különadó miatt, ugyanakkor erre a kérdésre csak egy év múlva lehet egyértelmű választ adni.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot - az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával - vizsgálva látszik, hogy évek óta nem történik érdemi változás a kockázati rangsorban - mondta. Élen a nagykereskedelem áll, 6,83 százalékos aránnyal, amelyet a textilipari, valamint építőipari tevékenységet folytató vállalatok követnek, de az országos átlag felett található számos más ágazat is, mint például a fuvarozás, a gépjárműipar, a turizmus és vendéglátás, vagy a faipar.

A tavaly év végi 5,49 százalékos fizetésképtelenségi arányt idén már a harmadik negyedévben meghaladták egyes ágazatok - mondta a kereskedelmi vezető. Míg 2009 első kilenc hónapjában 3,91 százalékos fizetésképtelenségi hányadot mért a Coface Hungary, az idei év hasonló időszakában jóval magasabb, 4,52 százalékos adatot számolt. A csődhányad is jelentős mértékben emelkedik: 2010 végére 6 százalék feletti csődhányad várható, ez pedig azt jelenti, hogy 2010 végén közel 10 százalékkal fogja meghaladni a csődhányad a tavalyit - mondta Bagyura András.

Az idén az első kilenc hónapban a legtöbb eljárást, az eljárások 53 százalékát Budapesten és Pest megyében folytatták.

A kilátásokról szólva Kárpáti Gábor elmondta: 2011 is folyamatosan változó, jelentős kockázattal bíró időszak lesz még a szállítói hitelezés szempontjából. Hozzátette: az export piacok felvevőképességének növekedésében lehet bízni, azonban a cégek fizetőképességében nem várható érdemi javulás, bár az eljárások számának növekedési üteme tovább csökkenhet.

(A rovat híreinek forrása a Gazdasági Rádió Online)