A tárca arra törekszik, hogy az új szabályozásban az uniós elvárásoknak megfelelően a természet- és a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek, ugyanakkor a zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt termelő fóliás és üvegházi kertészetek ne kerüljenek versenyhátrányba és fennmaradjanak hazánkban.

A probléma megoldása fontos és időszerű, hiszen a visszasajtolás nem oldható meg gazdaságosan illetve az Alföldön – ahol a kertészetek egy része termálenergiát is használ – technikai és geológiai akadályba is ütközik. Emiatt a kitermelő kutak működésének egyetlen lehetőségeként előírt visszatápláló kutak létesítése ellehetetlenítené az ágazatot.

Az energiaigényes mezőgazdasági termelés, a legfőképp veszélyeztetett kertészeti ágazat, ezen belül a fóliás és üvegházi friss zöldség-, gyümölcs- dísznövény-termesztés biztosíthatja a lakosság friss, hazai zöldségekkel és gyümölcsökkel való ellátását. Az ágazatban az energiaárak jelentősen meghatározzák a fóliás és az üvegházi kertészeti termesztés gazdaságos fenntartását, piaci bővítésének lehetőségét. Az üvegházi és fóliás zöldség-gyümölcs termelés nem kifizetődő a hagyományos energiahordozók magas ára miatt, viszont kedvező földrajzi adottságaink miatt a rendelkezésünkre álló geotermikus termálenergia felhasználásával biztosítani lehet a kertészetek gazdaságos működését és fennmaradását. A kertészetek fennmaradása nemcsak több százezer ember munkahelyének megtartását jelenti, hanem a mezőgazdaságból élő családok megélhetését, a vidéki lakosság helyben tartását, a termálenergia felhasználásával a szén-dioxid kibocsátás jelentős csökkentését, az energiaimport-függőségünk mértékének gazdaságot erősítő csökkentésével a forgóeszköz magyar gazdaságban történő megtartását, és az EU által ösztönzött megújuló energiára alapuló hőenergia termelés arányának növelését is.

A VM arra törekszik, hogy a készülő szabályozás víztakarékossági, energia-hatékonysági és ellenőrzési szempontoknak is megfeleljen.

A geotermikus energia hosszú távú és kiszámítható jogi hátterének biztosítása érdekében a tárca egyeztet több érintett szakmai szervezettel, melynek célja, hogy a korlátozottan utánpótlódó termálvíz készletekből előállított megújuló geotermikus energia hosszútávon, fenntartható módon hasznosuljon, és elkerülhető legyen a felszíni vizek szennyeződése is.

A kormány januárban döntött arról, hogy a termálenergiát használó gazdák visszasajtolási kötelezettségét 2015. június 30-ig felfüggeszti, és a köztes időszakban a VM a termálvizek mezőgazdasági hasznosításának szabályozását – a gazdasági és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve – átgondolja.

A jogszabály módosításokra azért volt szükség, mert 2010-ben, a választások előtt néhány nappal, a Bajnai kormány arról döntött, hogy 2012 decemberétől vissza kell sajtolni a fóliasátrak fűtésére használt termálvizeket. A rendelet óriási pánikot okozott a kertészetekben.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)