A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén Brüsszelbe küldte notifikációs eljárásra a magyar termék rendelet-tervezetet. A notifikációs eljárásnak is nevezett uniós egyeztetésen mind a Bizottság, mind a tagországok megfogalmazhatják megjegyzéseiket, észrevételeiket, kifogásaikat a készülő szabályozásról.

Az EU a hazánknak megküldött válaszlevélben elismeri, hogy az önkéntes szabályozás nem ellentétes az áruk szabad áramlásának uniós alapjogával, mégis úgy ítéli meg, hogy a származási hely feltüntetése már önmagában is diszkriminatív, hiszen arra ösztönözheti a magyar fogyasztókat, hogy az import élelmiszerekkel szemben a hazai termékeket válasszák. A levélben több olyan bírósági döntésre utalnak, amelyben hasonló, más tagországi kezdeményezéseket Brüsszel már elutasított. A hazai álláspont szerint a kategóriák jelölése önkéntes lenne, a szabályozás nem kívánja helyettesíteni, felülírni a már meglévő közösségi szabályokat.

A néhány technikai jellegű kifogás mellett az unió a tervezett szabályozás bonyolultságára is felhívja a hazai rendeletalkotók figyelmét. Attól tartanak ugyanis, hogy a hazai fogyasztók nem tudnak majd eligazodni a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” megjelölések között.

Éppen azért, mert belföldön nő a magyar élelmiszerek iránti igény, de a fogyasztók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között, a szaktárca a tavaly év végén elkészült magyar termék rendelet-tervezettel kívánja a magyar vásárlókat segíteni abban, hogy az árukínálat között könnyebben eligazodjanak.

A magyar termék rendelet-tervezet három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket. Ezek szerint a “Magyar termék” minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Így a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, vagy gyűjtötték, kezelték, csomagolták, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez pedig az állatokat itthon tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el. “Hazai terméknek” akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább ötven százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. A harmadik kategória pedig a “hazai feldolgozású termékek” köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A tárca szakértői részletesen elemzik, értékelik a Bizottsági álláspontot és az egyeztetéseket követően megteszik a szükséges pontosításokat azért, hogy az önkéntes szabályozás lehetőségével minél hamarabb élhessenek a gyártók és a forgalmazók.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)