Az adóhatóságnak nem kell közölnie az ellenőrzés alá vont vállalkozás képviselőjével, hogy az ellenőrzés során melyik üzleti partnerének vezető tisztségviselőjét kötelezi nyilatkozattételre, illetve kiket kötelez tanúvallomás megtételére. Azonban a törvényi szabályozás azt sem tiltja, hogy az ellenőrzés alá vont vállalkozás képviselője, illetve annak meghatalmazottja a nyilatkozat, illetve tanúvallomás felvétele során jelen legyen. 
Ennek abban áll a jelentősége, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet képviselője, és/vagy annak meghatalmazottja a nyilatkozat, illetve tanúvallomás felvétele során azonnal jelezheti, hogy az ellenőrök által feltett kérdés pontatlan, valamint az ellenőrök a választ pontatlanul és/vagy tévesen - rögzítették, s kérheti álláspontjának rögzítését.

Továbbá sok esetben a nyilatkozatot, illetve tanúvallomást tevő személy nincs is tudatában annak, hogy pontatlan, elnagyolt, esetleg téves nyilatkozata, illetve tanúvallomása milyen következményekkel járhat az ellenőrzés alá vont vállalkozás számára.

 

A nyilatkozat, illetve tanúvallomást felvételét követően ilyen jellegű kifogások eredményes érvényesítése lényegében kizárt. 

Egyrészt az ellenőrzés alá vont vállalkozás képviseletében senki sem volt jelen a nyilatkozat, illetve tanúvallomás felvételénél. Másrészt a nyilatkozatot, illetve tanúvallomást tevő személy a nyilatkozat, illetve tanúvallomás aláírásával elismeri, miszerint a nyilatkozatról, tanúvallomásról felvett jegyzőkönyvben rögzítettek (kérdések, azokra adott válaszok) helyesen és tényszerűen kerültek rögzítésre.

Nincs jogi akadálya, hogy az üzleti partnerrel, illetve tanúvallomásra kötelezhető személlyel (pl. alkalmazott) kötött megállapodásban, szerződésben olyan kitétel kerüljön megfogalmazásra, amelynek értelmében az üzleti partner, illetve magánszemély köteles értesíteni a vállalkozást arról, miszerint az adóhatóság nyilatkozattételre, illetve tanúvallomásra kötelezte, továbbá köteles biztosítani a vállalkozás képviselőjének részvételét a nyilatkozat felvétele, illetve a tanúvallomás megtétele során.

Az adóhatóságnak nincs jogalapja arra, hogy kizárja az adott ügyben érintett vállalkozás képviselőjét bármely eljárási cselekményből, így a nyilatkozat, illetve tanúvallomás felvételéből sem, kivéve, ha azt kifejezetten kéri a nyilatkozatot, illetve a tanúvallomást tevő személy, s ez írásban rögzítésre is kerül.

Az előzőeken túl az is nagyon fontos, hogy a vállalkozás képviseletében az adóhatóság előtt eljáró személy a jogorvoslati kérelem összeállítását megelőzően áttanulmányozza az ellenőrzés során keletkezett iratokat. Ennek megvalósulását a vállalkozás első számú vezetőjének meg kell követelnie attól a személytől, aki a jogorvoslati kérelmet összeállítja, függetlenül attól, hogy a vállalkozás alkalmazottjától, illetve külső szakértőről van-e szó.

Természetesen nemcsak az adóhatóság által bizonyítékként hivatkozott nyilatkozatokat, tanúvallomásokat szükséges áttanulmányozni, hanem az ellenőrzés során felvett valamennyi nyilatkozatot, illetve tanúvallomást. Ehhez valószínűleg szükséges a teljes ellenőrzési iratanyagot áttekinteni, élve az iratbetekintés jogával.

 

Az ellenőrzési iratok áttanulmányozása feltétlenül javasolt.

Ugyanis az adóhatóság a jegyzőkönyvben esetleg nem teljes terjedelemben ismerteti a nyilatkozatok, tanúvallomások tartalmát, mivel annak egyes részeit nem tartja relevánsnak. Ez a teljes ellenőrzési iratanyag áttanulmányozása során tárható fel.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Áfa Módszertani Szemle júniusi számában olvashatják)