Milyen lehetőségek merülhetnek fel?
1.) Ha valamilyen alapítványon-egyesületen keresztül lenne juttatva a pénzbeli hozzásjárulás, akkor csak a társasági adóalapot kellene megnövelni vele, s ezzel” le lenne tudva” az adókötelezettség? 
2.) Ha közvetlenül a volt dolgozónak lenne utalva, akkor az elutalt összeg 1,18-al felszorzott összege után 15% szja és 13% szocho? 150 E Ft felett ajándékozási illeték kötelezettség, ha nincsenek ezek megfizetve? 
3.) Ha a volt dolgozó nyilvános felületen kérne segítséget, hozzájárulást az adott gyógyászati eszközhöz, s így utalna neki a kft, akkor esetleg adómentes, csak társasági adóalap növelés van? Szeretnénk neki mindenképpen segíteni, de úgy, hogy neki ez ne jelentsen többlet terhet.

A legjobb megoldás véleményünk szerint az lenne, ha találnának olyan közhasznú szervezetet, akinek adományt adhatnának, és amely szervezet felvállalná a kérdés szerinti gyógyászati segédeszköz átadását, előzetes megállapodás alapján. 
Az ügylet során a következőkre kell figyelemmel lenni:
Adomány: Az ingyenes juttatások körében megkülönböztetünk adománynak minősülő és adománynak nem minősülő támogatásokat, amelyekhez eltérő szabályok kapcsolódnak. A Tao törvény 4. § 1/a. pontja értelmében adománynak minősül

• a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására;
• az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására;
• a közérdekű kötelezettségvállalás céljára.

Közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének támogatása lehetséges az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) melynek értelmében a törvény alkalmazásában adomány a civil szervezetnek létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás (Civil törvény 2. § 1. pont). Civil szervezetnek minősül, ezáltal adomány adható a Civil tv. 2. § 6. pontja alapján a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület részére (a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével), továbbá az alapítvány számára (kivéve a közalapítványt, illetve a pártalapítványt).

Az adózás előtti eredményt csökkenti a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, a civil törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

• 20 százaléka tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet;
• 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap;
• 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

Amennyiben a nevezett alapítvány közhasznú szervezetnek minősül, valamint a törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására adott juttatás adománynak minősül, akkor a Tao törvény 3. számú melléklet B) rész 17. pont szerinti igazolás birtokában vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség lesz a támogatónál.

Ha viszont a támogatás nem tekinthető adománynak, illetve nincs külön nevesítve az elismert költségek között akkor a támogatónak a Tao törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja szerint növelnie kell a juttatással az adózás előtti eredményét.