Fogyasztó és vállalkozás közötti áruk adásvétele

2021. június végén kihirdetésre került a 373/2021. (VI. 30.) Kormányrendelet, amely a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól rendelkezik. A Kormányrendelet számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést vezet be, amelyeket 2022. január 1-jétől alkalmazni kell a vállalkozásoknak. 

Az új szabályokat a hatálybalépését követően megkötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre kell majd alkalmazni, amennyiben azok tárgya digitális tartalom szolgáltatása, digitális szolgáltatás nyújtása vagy áruk adásvétele, ideértve a digitális elemeket tartalmazó árukat is. Továbbá valamennyi ingó áru adásvételére vonatkozni fog, függetlenül azok új vagy használt jellegétől, valamint értékétől.

A változások keretében kibővült a hat hónapos hibás teljesítési védelem, az új szabályok értelmében ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában is fennállt.

Bővülnek a kellékszavatossági igényekre vonatkozó szabályok is. A fogyasztó jogosult lesz az arányos árleszállításra vagy az adásvételi szerződés megszüntetésére, amennyiben 

• a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte ugyan, de nem biztosította saját költségére a kicserélt áru visszavételét;
• ismételt hiba merült fel;
• a teljesítés hibájának súlya ezt indokolttá teszi;
• a vállalkozás nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy nyilvánvaló, hogy nem fogja észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős érdeksérelem nélkül szerződésszerűvé tenni azt.

A rendelet lehetőséget biztosít a fogyasztónak a gyártóval szembeni közvetlen igényérvényesítésre is, ha a gyártó a termék minőségével kapcsolatos vállalást tett. A gyártóknak szem előtt kell tartaniuk azt, hogy az önkéntes alapon nyújtott jótállásuk (szerződéses jótállásuk) alapján a fogyasztók hibás teljesítés esetében közvetlenül hozzájuk fordulhatnak kijavítási vagy termékcsere igénnyel a termék tartósságára vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt. Ráadásul jogvita esetében nem a fogyasztónak kell az igazát bizonyítania, hiszen a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, a jótállást vállalón van. Ez igaz, akár gyártói, tehát önkéntes/szerződéses, vagy akár jogszabály által elrendelt ún. kötelező jótállásról van szó.

A rendelet a jótállás körében is lényeges szabályokat tartalmaz. Előírja például, hogy a vállalkozásnak a jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátania, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában.

Amennyiben az átadott jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámok szerinti feltételek, akkor a jótállásra kötelezett a kapcsolódó reklámokban foglalt jótállási feltételek szerint felel a hibás teljesítésért.

Fontos hangsúlyozni, hogy a 373/2021. Korm. rendeletet a vállalkozás hibás teljesítése esetén a Polgári Törvénykönyvnek a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni. Továbbá a vállalkozásnak a fogyasztóval szemben fennálló – hibás teljesítésből eredő – kötelezettségei nem érintik a vállalkozás azon jogát, hogy az értékesítési láncban őt megelőző, a hibáért felelős harmadik személlyel szemben visszkereseti igényt érvényesítsen a közöttük létrejött megállapodás, illetve a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.

Erősödnek a fogyasztói jogok a digitális termékeknél és szolgáltatásoknál

Az új rendelet azt is meghatározza, hogy milyen esetben minősül egy áru digitális elemeket tartalmazónak. Ide tartozhat például egy játékkonzol vagy egy mobilapplikáció stb. Azonban a jogszabály kivételeket is meghatároz, amikor bár a digitális elemeket tartalmazó áru vagy digitális szolgáltatás fogalmi elemei teljesülnek, azonban a rendelet mégsem alkalmazandó. A kivételek közé tartoznak például a egészségügyi ellátásra irányuló szerződések, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szerencsejátékkal kapcsolatos szerződések, a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos szerződések.
Mindezek alapján érdemes a termékeiket és szolgáltatásaikat átvizsgálni és elhelyezni azokat a jogszabály által megalkotott új fogalomrendszerbe, és amennyiben szükséges, alkalmazni a rendelkezéseket.

Amennyiben az áru vagy szolgáltatás nem esik a kivételek közé, akkor a vállalkozásnak többek között biztosítania kell:

• a vevő által észszerűen elvárható tartozékokat, például akár HDMI-kábelt vagy útmutatókat, különösen akkor, ha ezeket például a címkén vagy a hirdetésekben nyilvánosan megjelenítették;
• a rendeltetésszerű használathoz szükséges frissítéseket.

A jogszabály azt is pontosan szabályozza, hogy mikor minősül egy digitális szolgáltatás a vállalkozás által teljesítettnek, és hogyan kell azt nyújtani.

Amennyiben hibás teljesítés merül fel, a bizonyítási teher főszabály szerint a vállalkozáson van a digitális elemeket tartalmazó áruk és digitális szolgáltatások esetében is.

Az árfeltüntetés és árcsökkentés szabályai 2022 májusától

Magyarországon 2020 decemberében már a Magyar Közlönyben megjelent a 48/2020. (XII. 11.) ITM rendelet, amely az uniós irányelvnek megfelelően módosítja a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló rendeletet. 

Az új rendelkezés 2022. május 28-tól válik kötelezővé, ennek keretében a következő szabályokra kell figyelemmel lennünk:

• Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.
• A korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap.
• Ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi ár az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli ár.
• Az előbbiekben leírtak nem vonatkoznak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.
• Ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban a második pontban meghatározott időtartamhoz képest, a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap.

2022 májusától szankcionálható lesz a kettős minőség

2020. december 1. napján az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítását. 
A jogszabály alapján szankcionálható lesz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként a kettős minőség 2022 májusától. 

Ha egy árut egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik egy másutt forgalmazott termékkel, összetételük vagy más jellemzőik azonban jelentősen eltérnek. 

A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről a vásárlót tájékoztatni kell. A Minisztérium és a Fogyasztóvédelmi Hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el.