CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2022 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A nemzetközi teherfuvarozás áfa szabályai
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A téma örök aktualitását az adja, hogy Magyarország a nemzetközi áruforgalom szempontjából központi helyet tölt be Európába: a magyar fuvarozók, szállítmányozók minden elképzelhető relációban, minden elképzelhető nemzetiségű megrendelő számára nyújtanak fuvarozási szolgáltatást. A fuvarozás áfa (HÉA) szabályait ezért a megrendelők személyének és a fuvar relációjának szempontjából érdemes számba venni.

2022. február 03.

Teljesítési hely

A fuvarozásnál, fuvarszervezésnél, mint minden más adótárgynál az úgynevezett teljesítési helyet kell elsődlegesen meghatározni, hiszen a teljesítési hely dönti el alapvetően, hogy melyik országban és kinek kell adót fizetnie az egyes szolgáltatások után. 

Még akkor is központi kérdés a teljesítési hely, ha – mint majd látni fogjuk – bizonyos esetekben effektív adófizetési kötelezettség nem keletkezik, vagyis valódi adómentességet élveznek bizonyos ügyletek. Valódi adómentességnek nevezzük azon adómentes ügyleteket, amelyek adólevonásra jogosítanak. Viszont az adómentesség nem jelenti azt, hogy bevallási kötelezettsége ne keletkezne az adóalanynak, amit az effektív adófizetési kötelezettség hiányának ellenére is teljesítenie kell. 
A fuvarszervezés és fuvarozás, valamint a fuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások esetében a teljesítési helyet a megrendelő adóalany gazdasági letelepedése határozza meg az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján, ha a fuvarozó és a megrendelő egyaránt áfaalany. Lehetséges, hogy a megrendelő adóalanynak több országban van olyan telephelye, amelyet az HÉA irányelv rendelkezései szerint állandó telephelynek tekinthetünk. Vagyis a telephelyen állandó jelleggel jelen van, és személyzettel, valamint eszközökkel rendelkezik a szolgáltatás fogadására. Ez esetben ki kell választani, hogy melyik telephely a leginkább érintett a fuvarfeladat szempontjából. Ha nem dönthető el, hogy melyik a leginkább érintett telephely, úgy minden egyéb körülménytől függetlenül a megrendelő vállalkozás székhelyét kell leginkább érintett állandó letelepedésnek tekinteni, vagyis a teljesítési hely azon ország lesz, ahol a vállalkozás székhelye található. 

Fontos, hogy amennyiben a megrendelő megadja valamelyik tagállami telephelyének a közösségi adószámát a fuvarozónak, úgy azt kell vélelmeznie a fuvarozónak, hogy az adott tagállami telephely a leginkább érintett (ellenkező bizonyításig). Az érintett állandó letelepedés kérdésében különösebb vizsgálatot nem kell végeznie a fuvarozónak, nyugodtan hagyatkozhat a gyakorlat szempontjából a megrendelő által megadott számlázási címre (EU-s megrendelő esetében az adott állam által kiadott, és a megrendelő által a fuvarozónak megadott közösségi adószámra) mint teljesítési helyre.
Például, ha a magyar fuvarozó német adóalanynak teljesíti a fuvarfeladatot, úgy a fuvar relációjától függetlenül a szolgáltatásának teljesítési helye Németország lesz. 
Ha orosz cégnek végezzük a szállítmányozást, úgy a teljesítési hely szintén – a fuvar relációjától függetlenül – Oroszország lesz. 
Amennyiben például magyar cégnek fuvarozunk, és a magyar székhelyről kell elvinni az árut a magyar cég németországi fióktelepére, akkor meg kell határozni, hogy a székhely vagy a fióktelep a leginkább érintett a fuvar szempontjából. Ha a megrendelő nem nyilatkozik, akkor a székhelyet kell tekinteni teljesítési helynek, ha viszont megrendelő úgy nyilatkozik, hogy a fióktelep a leginkább érintett, azt a fuvarozó nem vitathatja, hiszen nem láthat bele a megrendelő gazdálkodásába, nem bírálhatja felül a megrendelő döntését információk hiányában.

A fuvarozónak, szállítmányozónak tisztáznia, ellenőriznie kell a megrendelő adóalanyiságát, hiszen az előzőekben ismertetett szabályok csak akkor érvényesek, ha a megrendelő áfaalany. 

Az EU-s megrendelő esetében az egyetlen elfogadott igazolása az adóalanyiságnak a megrendelő által megadott, és a fuvarozó által a VIES rendszerben ellenőrzött közösségi adószám. Harmadik országos megrendelő esetében minden, hivatalosnak minősíthető szerv által kiadott irat, igazolás átvétele teljesíti az adóalanyiság ellenőrzésének követelményét.

Magánszemély megrendelő esetében a teljesítési helyet az előzőektől eltérően kell meghatározni. Ha olyan fuvarról van szó, amely nem lép ki az EU területéről, úgy a teljesítési hely a fuvar indulási helye. Ezzel szemben, ha a fuvar kilép az EU területéről 3. országba, úgy a megtett útvonalat kell teljesítési helynek tekinteni. 
Amennyiben egy magyar fuvarozó arra vállalkozik, hogy elhozza egy magánszemély termékét Párizsból Budapestre, akkor bizony a francia forgalmi adót kell felszámítania a megrendelő felé (függetlenül a megrendelő magyar állampolgárságától), és az adót az OSS rendszerben történő regisztrációt követően ott kell bevallani negyedéves gyakorisággal.
Ha a magánszemély a termékét Budapestről Moszkvába viteti, akkor a teljesítési hely a megtett útvonal, és csak a magyarországi részre kell áfát felszámítani, de amennyiben kiviteli vámkezelés történik, úgy a fuvarozás adómenetes. Ellenkező irányban szintén a megtett útvonal a teljesítési hely, és a belföldi szakaszra akkor nem kell áfát felszámítani, ha import vámkezelés történik, és így a fuvar értékét beleszámítják az import adóalapjába.

Az adófizetésre kötelezett személy

Amennyiben tisztáztuk a fuvarozás, fuvarszervezés teljesítési helyét, úgy már tudjuk, hogy melyik országban kell adót fizetni a teljesítés után. A következő kérdés az, hogy kinek kell adót fizetnie, pontosabban kinek kell az ügyletet bevallania a teljesítési hely országában (bizonyos esetekben az ügylet adómentes, így nem minden fuvarozás után kerül effektív adófizetés megállapításra). 

A fuvarozó szempontjából vizsgálva a kérdést, igen egyszerűen lehet megállapítani az adófizetésre kötelezett személyt, aki vagy a fuvarozó vagy a megrendelő lehet. 

Ha a fuvarozónak van állandó telephelye vagy székhelye a teljesítési helye szerinti országban, úgy a fuvarozó az adófizetésre kötelezett, ha nincs állandó letelepedése, úgy a megrendelő az adófizetésre kötelezett, feltéve, hogy adóalanynak minősül.
Például, ha a magyar fuvarozó magyarországi megrendelőjének számlázza a Budapest–Bécs fuvarfeladatot, úgy a teljesítési hely Magyarország, és az adófizetésre kötelezett a fuvarozó vállalkozó. Mivel a megrendelő Magyarországon letelepedett adóalany, így a teljesítési hely Magyarország, és mivel a fuvarozó is Magyarországon letelepedett, így ő az adófizetésre kötelezett. 
Ha ugyanezt a fuvart egy osztrák vállalkozónak számlázza a fuvarozó, úgy a teljesítési hely Ausztria, és az adófizetésre kötelezett az osztrák megrendelő. Mivel a megrendelő Ausztriában telepedett le, így a teljesítési hely Ausztria, és mivel a fuvarozó nem telepedett le Ausztriában, így az osztrák megrendelő az adófizetésre kötelezett.
Amikor a magyar fuvarozó teljesítési helye Magyarország, úgy a fő szabály szerint 27%-os adókulccsal számláz a megrendelőjének. Ha a magyar fuvaros EU más tagállamában letelepedett adóalanynak számláz, úgy a számlán a „fordított adózás” kifejezést tünteti fel. Amennyiben harmadik ország a teljesítési hely, harmadik országos megrendelő miatt, akkor vagy a „fordított adózás” kifejezést, vagy a „területi hatályon kívüli teljesítés” kifejezést kell feltüntetni. Azért nem egyértelműen a fordított adózás kifejezést kell használnia, mivel a harmadik országokban vagy nincs a HÉA rendszerhez hasonló forgalmi adózás, vagy nem teljesen harmonizáltak a szabályok a HÉA irányelvvel. Amennyiben a fuvarozást nem adóalany rendeli meg, úgy a fuvarozó az adófizetésre kötelezett a korábban taglalt teljesítési hely szerinti országban.

Adómérték

Az adófizetésre kötelezettnek adót kell fizetnie, hacsak nem adómentes a fuvarozás, fuvarszervezés mint ügylet. 
Alapvetően akkor adómentes a fuvarfeladat, ha az export ügylethez vagy importügylethez kapcsolódik. Néhány más esetben is előír a törvény az adómentességet. Például minden olyan termékkel kapcsolatos szolgáltatás adómentes, amely még nincs vámjogi szabadforgalomban. Továbbá adómentes az adóraktárba, vámraktárba történő fuvarozás vagy a raktárak közötti, raktározott termékkel kapcsolatos fuvarozás. Az adómentesség körében a C-288/2016 EUB döntés több évtizedes téves joggyakorlatot szüntetett meg. 
Évtizedeken keresztül az export és import fuvarozás adómentes volt akkor is, ha a fuvarozó nem az exportőrnek vagy nem az importőrnek számlázott, hanem például egy fuvarszervezőnek, aki a fuvarozást közvetítette az exportőrnek, illetve az importőrnek. 
Az Európai Bíróság döntése alapján az exportált vagy importált termékkel kapcsolatban csak az a szolgáltatás lehet adómentes, amelyet közvetlenül az exportőrnek, illetve az importőrnek számláznak. Vagyis, ha az exportőr fuvarszervezőt bíz meg az áru Oroszországba történő eljuttatásával, akkor ő számlázhatja a teljesítését adómentesen, de a fuvarszervező alvállalkozója, a fuvarozó már nem számlázhat adómentesen a fuvarszervezőnek. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen módon kell számlázni az adómentes fuvart a külföldi megrendelő felé, vajon mit kell a számlán feltüntetni? 
Amikor a magyar fuvarozó, fuvarszervező olyan ügyletet számláz a külföldi felé, amely a magyar áfaszabályok alapján adómentes lenne, úgy azt nem bírálhatja el a magyar szabályozás szerint, hiszen a teljesítési hely nem belföld. Ennek következtében a számlán nem az adómentességet tüntetjük fel, hanem a „fordított adózás” – vagy harmadik országos megrendelő esetében – a „területi hatályon kívüli” megjegyzést írjuk a számlára. Majd a megrendelő, akinek fordított adózással kell adót fizetnie, eldönti, hogy a saját országának szabályi szerint az adott fuvar adómentes vagy adóköteles-e.

Adólap

Az adóalap gyakorlatilag a vállalkozás bevétele. 
Az adóalapba minden elképzelhető pénzeszköz beleszámít, amit a vevőtől követelünk, függetlenül annak jogcímétől (lásd a következőkben a néhány kivételt). Természetesen az adóalap tartalmazza a fuvarozó vállalkozásnál felmerült valamennyi költséget, így a jármű amortizációját, biztosítási díjakat, munkabéreket és járulékokat, üzemanyag- és javítási költséget, útdíjakat, állásidő miatt kért összeget, és nyilvánvalóan a fuvarozó kockázatával arányos hasznot. 
Amikor kiszámlázzuk a fuvarfeladatot, akkor nem tilos az egyes árképző elemeket feltüntetni a számlán, de legyünk azzal tisztában, hogy nekünk, fuvarozóknak olyan tevékenységet kell kiszámlázni, amit a megrendelőnk felé effektíve teljesítünk. 
Ne feledkezzünk meg a következőkről sem. Bár a számlán feltüntetjük például az útdíjat, de ezzel nem nyújtunk úthasználati jogot a megrendelőnknek. Vagyis klasszikusan a számlán szereplő megfogalmazásnak fuvarozás, fuvarszervezésnek kellene lennie, de mint mondtam, nem tilos az egyes költségelemeket feltüntetni, csak adózási szempontból értelmetlen. Nyilván más szempontból nem értelmetlen a költségelemek feltüntetése, hiszen rendre a vállalkozók meg akarják mutatni a vevőnek, hogy nem ők a drágák, hanem az élet drága körülöttük.
Vannak olyan díjtételek, amelyek nem szerződésen alapulnak, hanem valamelyik fél nem szerződésszerű teljesítése miatt merülnek fel kárigényként a másik félnél, így nem képeznek adóalapot, vagyis nem kell utána áfát fizetni. Ilyen kárigény lehet például, ha a megrendelő nem adja meg helyesen a termék tömegét vagy a környezetre való veszélyességét, és ennek következtében a fuvarozónak büntetést kell fizetnie, amely büntetési tételt joggal követeli a megrendelőtől. Hasonló probléma lehet, ha nem kér a megrendelő EKÁER számot és ennek következtében a NAV fegyveres ellenőrei felügyelet mellett napokig parkoltatják az autót, és ebből adódóan kára származik a fuvarozónak, amelyet áthárít a megrendelőre. 

Teljesítés időpontja, árfolyam

Amennyiben az ellenértéket külföldi fizetőeszközben állapítják meg a felek, és a számla áfát tartalmaz, úgy az áfa értékét át kell számítani forintra (az adóalapot nem kell). Az átszámításkor alkalmazott árfolyam lehet valamelyik kereskedelmi bank eladási árfolyama, vagy az MNB vagy az EKB árfolyama. Az MNB vagy EKB árfolyamot előzetes bejelentés alapján lehet alkalmazni (szerintem senki nem tudja, hogy miért követeli meg a jogszabály a bejelentést, gyakorlatilag hozzászoktunk, hogy mindent bejelentsünk). Mindig az utolsó ismert árfolyamot kell alkalmazni. Ha egyedileg számlázza a fuvarokat a vállalkozó, úgy a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Teljesítés időpontja az a nap, amikor a fuvarozó teljesíti a szerződéses kötelmét, vagyis a kirakodási helyen átadja az árut. 
Amennyiben időszakonként számolnak el, úgy a fizetési határidőt kell teljesítési időpontnak tekinteni, de maximum az elszámolt időszak utolsó napjától számított 60. napot. 
A határozott időszaki elszámolás esetében a forintra történő átszámítás árfolyama a számla kiállításának napján érvényben lévő árfolyam.
Néhány vállalkozás a gyűjtő számlázást alkalmazza (amiről ezennel beszélnék le mindenkit), itt az egyes fuvarokat különböző teljesítési időponttal tüntetjük fel a számlán, és az áfaösszeget soronként, a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamon számoljuk át. 

Figyelem! Ha a számlán nem kerül áthárításra áfa az adómentesség vagy a fordított adózás miatt, úgy nem kell forintra átszámolni a számla értékét!

Amennyiben áfa kerül áthárításra, úgy csak az áfa összegét kell átszámítani forintra, és ezt kell csak feltüntetni a számlán, az alkalmazott árfolyamot sem szükséges feltüntetni.

Fuvarozó által fizetett kötbér és más káresemények miatt fizetett díj

Alapvetően leszögezhetjük, hogy az Áfa törvény nem a pénzátadást, hanem a nyújtott szolgáltatást adóztatja. Amikor olyan pénzmozgás történik, ahol a pénz fejében nem követelhet semmilyen teljesítést a pénzt átadó személy, úgy ott nem beszélhetünk adótárgyról, így nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Amikor a fuvart a fuvarozó késedelmesen teljesíti, és emiatt kötbért kell fizetnie, akkor a kötbér összege nem minősül a megrendelő által fuvarozó felé nyújtott szolgáltatás ellentételezésnek, így nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége a megrendelőnek a fuvarozótól átvett pénzeszköz után. Figyelem! A kötbér összegével nem csökkenthető a fuvarozó számlájának tartalma a nettó elszámolás tilalma miatt. 
Amennyiben az áru megsérül, elvész, akkor szintén kártérítést követelhet a megrendelő, de ez esetben sem terheli áfa a fuvarozó által fizetett kártérítési összeget. Hasonlóképpen nem terheli áfa azt az összeget, amit a fuvarozó a saját alkalmazottjától szed be annak okán, hogy az nem tartotta be a közlekedési és egyéb szabályokat, és a bírságot a hatóság a fuvarozóra terheli.

A fuvarozóknál felmerült költségek áfatartalmának levonása 

A fuvarozók a felmerült költségeik áfatartalmát különösebb tiltás nélkül levonhatják. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az üzemanyagok közül csak a gázolaj áfatartalma vonható le (plusz a gáz és az elektromos áram). Valamint figyelemmel kell lenni arra is, hogy csak a 3,5 tonna feletti tehergépjármű esetében vonható le az úthasználati díj és a parkolási szolgáltatás áfatartalma. 
A jogszabály ez esetben további megszorító intézkedést tartalmaz, mert csak az adóalany által üzemben tartott jármű esetében engedi levonni a parkolási és úthasználati díj áfatartalmát, vagyis a bérelt jármű esetében nem lehetséges az adólevonás. 

Gyakorlatilag csak a jármű tulajdonosaként vagy az üzemben tartójaként bejegyzett személy vonhat le áfát a parkolással vagy az úthasználati díjjal kapcsolatban.

A külföldön (más tagállamban) felmerült költségek esetében szabályosan felszámított forgalmi adó az ELEKAFA nyomtatványon igényelhető vissza (üzemanyag, szállás stb.). 
A 3. országban felmerült költségek során felmerült áfa csak akkor igényelhető vissza, ha a költség Norvégiában, Svájcban, Liechtensteinben, Szerbiában vagy Törökországban merül fel. A visszaigénylésnél a helyi szabályokra kell figyelemmel lenni. 

CMR okmány és az adómentesség

A sokat emlegetett CMR okmány az 1971. évi 3. törvényerejű rendeleten alapul. Gyakorlatilag egy nemzetközi fuvarlevél a CMR okmány. A jogszabály rögzíti a dokumentum kötelező adattartalmát. 
Az adattartalom helyes rögzítése kiemelkedő jelentőségű mind az EKÁER ellenőrizhetőségének, mind a kereskedelmi ügylet adómentességének igazolása érdekében, nem is beszélve a polgárjogi felelősség kérdéséről. A jogszabály a dokumentum kiállítását három példányban írja elő. Az eladó a fuvaros és a vevő is egy példányt kap. Azonban a kialakult gyakorlat a négypéldányos kiállítást követeli meg, mivel a vevő által a termék átvételekor aláírt dokumentummal nem csak a fuvarosnak, hanem az eladónak is rendelkeznie kell, az adómentesség ellenőrizhetőségének érdekében. Tehát a fuvarosnak egy plusz, a vevő által aláírt példány át kell adnia a fuvaroztatónak.

Vira Sándor

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

20

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR