Magyar Közlöny 237. számában (2021. december 22-én) hirdették ki az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt (Mód. tv.), amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (Földforgalmi törvény) hozott – 2022. január 1-től életbe lépő – változást. A jogszabály-módosítás a földek tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzését célzó szerződésekkel kapcsolatos eljárásrendet érinti.

Ennek alapján a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzése esetében az adásvételi vagy haszonbérleti szerződést első körben a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell megküldeni, a szerződés előzetes megvizsgálása céljából.  A korábbi gyakorlat az volt, hogy e szerződéseket közvetlenül a föld fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének kellett megküldeni.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződést annak tartalmi és alaki kellékei alapján vizsgálja meg – többek között – abból a szempontból, hogy a szerződés
• nem minősül-e semmisnek;
• tartalmazza-e az előírt nyilatkozatokat, 
• csatolták-e az  elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat stb.
(A vizsgált szempontokat a Földtörvény módosított 23. §-a részletezi.)

Mindezek vizsgálata alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv 15 napon belül dönt a szerződés jóváhagyásának megtagadásáról, vagy annak közzétételéről. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az előzetes vizsgálat során nem tagadja meg az adásvételi vagy haszonbérleti szerződést, akkor hivatalból elrendeli a közzétételt (azaz kifüggesztést). Fontos tudni azonban, hogy a közzétételre való alkalmasság megállapítása nem minősül az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának.
A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntéséről természetesen tájékoztatja a feleket is, valamint a szerződést megküldi a föld fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének, aki hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az első gondolatra időrabló „gazdamacerának” tűnő intézkedés valójában épp az ellenkezője: értékes időt ment meg a feleknek. 
A módosítást megelőzően hatályos eljárásrend alapján – amely szerint a hatósági eljárás megindítására csak a közzétételi procedúra lefolytatását követően kerül sor – azon hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében, amelyeknél helye van az elővásárlási, illetve  előhaszonbérleti jog gyakorlásának, azokra az alapvető hibákra, amelyek a jóváhagyás azonnali megtagadását vonták maguk után, csak a közzétételi időszak lejártát követően derült fény. Ilyen esetekben a probléma kizárólag új szerződés megkötésével volt orvosolható, melyet újabb közzétételi eljárás követett. A jogalkotó – a gyakorlati tapasztalatok alapján – indokoltnak látta, hogy ezen az időigényes, és mind a közzétételben részt vevő jegyzők, mind az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságukkal élni kívánó személyek számára hátrányos eljáráson változtasson.
 

A jogszabályváltozásnak köszönhetően már a kifüggesztési procedúrát megelőzően kiderül, ha a szerződés olyan alapvető hibákat tartalmaz, amelyek miatt a korábbi gyakorlatnak megfelelően, a kifüggesztést követően kellett haladéktalanul megtagadnia a kifüggesztést. (Röviden: a „hibás” szerződés ezentúl el sem jut a kifüggesztésig, így nem kell a feleknek átesniük egy hiábavaló, sikertelen eljáráson, majd újrakezdeniük az ügyintézést egy új szerződés megkötésével.) 

Lényeges, hogy a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződések esetében továbbra is marad az eredeti (már 2021-ben is érvényes) eljárásrend, vagyis a felek közvetlenül a jegyzőt keresik meg a szerződés közzététele érdekében.

Az előzőekhez is kapcsolódóan, a Mód. tv. bővítette a Földörvényben rögzített azon esetköröket, amelyek alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását.

Az ugyancsak 2022. január 1. napjától hatályos módosításnak megfelelően, ha aránytalan a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (haszonbér) vagy a haszonbérleti szerződésben szereplő egyéb ellenszolgáltatásra irányuló rendelkezés értéke, az is megtagadási oknak számít a törvény értelmében.

Aránytalannak kell tekinteni a haszonbér értékét, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal (pl. föld fekvése, minősége, öntözhetősége, művelhetőség stb.), amelyek a helyben szokásos haszonbér mértékétől való eltérést indokolják. Az eltérés indokai között nem vehetőek figyelembe bizonytalan, jövőbeni események, és legalább részben a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülmények sem. Amennyiben a haszonbér eltér a helyben szokásos mértéktől, annak okát a szerződésben igazolni kell, valamint a haszonbérleti szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására a haszonbérbe adó köteles bizonyítani a haszonbér értékének arányosságát.

2022. július 1-jétől a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) jelzéssel élhet a mezőgazdasági igazgatási szerv felé a haszonbér aránytalansága kapcsán. Ebben az esetben a Kamarát az eljárásában az ügyfél jogállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv haszonbérleti szerződést jóváhagyó vagy megtagadó határozata elleni közigazgatási per vonatkozásában pedig keresetindítási jog illeti meg.

Az előzőekben is hivatkozott 2021. évi CL. törvény azokat a módosításokat tartalmazza, amelyek a 2021. november 2-án benyújtott T/17436 számú törvényjavaslatban kerültek a parlament elé. A törvényjavaslat indoklását a földek tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzésével kapcsolatos ügyletekben érintetteknek érdemes áttanulmányozniuk. A dokumentum letölthető a parlament weboldaláról.

Továbbá tartalmas – e keretek közt forrásként is szolgáló – összefoglaló olvasható e témában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a NAK honlapján is.

Sinka Júlia