A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény alapján a veszélyhelyzet 2022. június 1-én szűnik meg. A törvény ezzel kapcsolatban törvényerőre emel egyes veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeleti szabályokat, illetőleg rendelkezik ezek kivezetésével kapcsolatban a szabályozási átmenet biztosításáról, továbbá egyes veszélyhelyzeti rendelkezéseket tartósan is beépít a jogrendszerbe, többek között a távmunkavégzésre, valamint a védettségi igazolványokra vonatkozó szabályokat.

A távmunkavégzésre vonatkozó új szabályok

Módosulnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) távmunkavégzésre vonatkozó szabályai. 

Az Mt. 196. §-a alapján távmunkának nem csupán a számítástechnikai eszközzel végzett tevékenység minősül, hanem minden, a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzett munka. 

A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a távmunkavégzés során a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, ellenőrzési jogát pedig távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja. Ha azonban a munkáltató az ellenőrzési jogot a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. A munkáltatónak a távmunkavégzés során is biztosítania kell, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalókkal kapcsolatot tartson, de a távmunka keretében foglalkoztatott munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmadában köteles munkát végezni.
Az Mvt. alapján, ha a távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel történik, a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos, egészséget nem veszélyeztető állapotáról. Ennek fenntartásáról pedig a munkavállaló gondoskodik. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól (Mvt. 86/A. §).

Az Mvt. kiegészül az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel végzett távmunkára vonatkozó szabályokkal. 

Az ezekkel végzett otthoni munka esetén a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól (például a munkavégzés során használt asztalra, székre, vagy a megfelelő megvilágításra vonatkozó előírásokról). A munkavállaló a munkavégzés helyét ennek a figyelmeztetésnek a figyelembevételével választja meg. Az Mvt. alapján a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról is ellenőrizheti, a felek azonban ettől megállapodásukban eltérhetnek (Mvt. 86/B. §).

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről. 

Ebben az esetben tehát a munkavégzés helyét nem a munkavállaló választja meg. A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható, a távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A munkáltató vagy megbízottja a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére beléphet, ehhez azonban a munkavállaló beleegyezése szükséges. A hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább három munkanappal köteles tájékoztatni. A belépéshez szükséges hozzájárulást a munkáltató legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig köteles beszerezni a munkavállalótól (Mvt. 86/B. §). 

A törvény módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletét is. A módosítás alapján igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben más költséget nem számol el. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része számolható el költségként.

A védettségi igazolvány

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) a védettségi igazolványra vonatkozó szabályokkal egészül ki. Az Eütv. alapján a koronavírus elleni védettség igazolására az Eütv. szerinti hatósági igazolvány illetve applikáció szolgál. Az Eütv. rögzíti a védettségi igazolvány tartalmát, melyek között szerepel a védettségi idő is, amit kormányrendeletben meghatározottak szerint kell számítani. Ugyanakkor az Eütv. arról is rendelkezik, hogy az érvényesség ténye kizárólag a védettségi igazolványon szereplő QR kód leolvasása útján, online elektronikus felületen is feltüntethető. Az Eütv. szintén a Kormányt hatalmazza fel arra, hogy kormányrendeletben rendelkezzen az oltóanyag típusának és – amennyiben az alapimmunizáláshoz több oltás szükséges – az egyes oltások idejének a védettségi igazolványon történő feltüntetéséről, illetőleg arról, hogy ezek az adatok csak a QR kód leolvasása útján legyenek csak megjeleníthetők (Eütv. 232/I. §).
A veszélyhelyzet idején hatályos kormányrendeletekben előírt szabályokhoz hasonlóan a védettségi igazolványt a hatóság hivatalból – ingyenesen – állítja ki oltás, felgyógyulás vagy adatváltozás esetén. Egyéb esetekben a védettségi igazolvány kiállítása kérelemre – igazgatási szolgáltatási díj fizetése ellenében – történik. Szintén kérelemre történik a védettségi igazolvány kiállítása felgyógyulás esetén, amennyiben a megbetegedés ténye az EESZT-ben nem szerepel, de azt a polgár kormányrendeletben meghatározott módon igazolja (Eütv. 232/J. §).
Az Eütv. felhatalmazza a Kormányt, hogy egészségügyi válsághelyzetben rendeletében meghatározza azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag a védettségi igazolvány felmutatásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag védettségi igazolvány felmutatásával léphet be. Szintén kormányrendeletben meghatározott esetekben a védettségi igazolvány felmutatása mentesítést adhat jogszabályban előírt egyes járványügyi intézkedések alól. Fenti szabályok azonban nem vonatkozhatnak a 18 év alatti személyekre, nekik nem kell védettségi igazolványt felmutatniuk. A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékűnek minősül a védettség applikációval történő igazolása is (Eütv. 232/P. §).

Dr. Balás Endre