CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2022 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

A távmunkavégzésre és a védettségi igazolványokra vonatkozó új szabályok
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A veszélyhelyzettel összefüggő legújabb szabályozás alapján a veszélyhelyzet 2022. június 1-én szűnik meg. Az alábbiakban a törvénynek a távmunkavégzésre valamint a védettségi igazolványokra vonatkozó szabályokat módosító rendelkezéseit ismertetjük, melyek a veszélyhelyzet megszűnésekor, vagyis 2022. június 1-én lépnek hatályba.

2022. január 12.

 

A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény alapján a veszélyhelyzet 2022. június 1-én szűnik meg. A törvény ezzel kapcsolatban törvényerőre emel egyes veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeleti szabályokat, illetőleg rendelkezik ezek kivezetésével kapcsolatban a szabályozási átmenet biztosításáról, továbbá egyes veszélyhelyzeti rendelkezéseket tartósan is beépít a jogrendszerbe, többek között a távmunkavégzésre, valamint a védettségi igazolványokra vonatkozó szabályokat.

 

A távmunkavégzésre vonatkozó új szabályok

 

Módosulnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) távmunkavégzésre vonatkozó szabályai. 

 

Az Mt. 196. §-a alapján távmunkának nem csupán a számítástechnikai eszközzel végzett tevékenység minősül, hanem minden, a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzett munka. 

 

A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a távmunkavégzés során a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, ellenőrzési jogát pedig távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja. Ha azonban a munkáltató az ellenőrzési jogot a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. A munkáltatónak a távmunkavégzés során is biztosítania kell, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalókkal kapcsolatot tartson, de a távmunka keretében foglalkoztatott munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmadában köteles munkát végezni.
Az Mvt. alapján, ha a távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel történik, a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz biztonságos, egészséget nem veszélyeztető állapotáról. Ennek fenntartásáról pedig a munkavállaló gondoskodik. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól (Mvt. 86/A. §).

 

Az Mvt. kiegészül az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel végzett távmunkára vonatkozó szabályokkal. 

 

Az ezekkel végzett otthoni munka esetén a munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól (például a munkavégzés során használt asztalra, székre, vagy a megfelelő megvilágításra vonatkozó előírásokról). A munkavállaló a munkavégzés helyét ennek a figyelmeztetésnek a figyelembevételével választja meg. Az Mvt. alapján a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról is ellenőrizheti, a felek azonban ettől megállapodásukban eltérhetnek (Mvt. 86/B. §).

 

A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről. 

 

Ebben az esetben tehát a munkavégzés helyét nem a munkavállaló választja meg. A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható, a távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A munkáltató vagy megbízottja a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére beléphet, ehhez azonban a munkavállaló beleegyezése szükséges. A hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább három munkanappal köteles tájékoztatni. A belépéshez szükséges hozzájárulást a munkáltató legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig köteles beszerezni a munkavállalótól (Mvt. 86/B. §). 

 

A törvény módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletét is. A módosítás alapján igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben más költséget nem számol el. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része számolható el költségként.

 

A védettségi igazolvány

 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) a védettségi igazolványra vonatkozó szabályokkal egészül ki. Az Eütv. alapján a koronavírus elleni védettség igazolására az Eütv. szerinti hatósági igazolvány illetve applikáció szolgál. Az Eütv. rögzíti a védettségi igazolvány tartalmát, melyek között szerepel a védettségi idő is, amit kormányrendeletben meghatározottak szerint kell számítani. Ugyanakkor az Eütv. arról is rendelkezik, hogy az érvényesség ténye kizárólag a védettségi igazolványon szereplő QR kód leolvasása útján, online elektronikus felületen is feltüntethető. Az Eütv. szintén a Kormányt hatalmazza fel arra, hogy kormányrendeletben rendelkezzen az oltóanyag típusának és – amennyiben az alapimmunizáláshoz több oltás szükséges – az egyes oltások idejének a védettségi igazolványon történő feltüntetéséről, illetőleg arról, hogy ezek az adatok csak a QR kód leolvasása útján legyenek csak megjeleníthetők (Eütv. 232/I. §).
A veszélyhelyzet idején hatályos kormányrendeletekben előírt szabályokhoz hasonlóan a védettségi igazolványt a hatóság hivatalból – ingyenesen – állítja ki oltás, felgyógyulás vagy adatváltozás esetén. Egyéb esetekben a védettségi igazolvány kiállítása kérelemre – igazgatási szolgáltatási díj fizetése ellenében – történik. Szintén kérelemre történik a védettségi igazolvány kiállítása felgyógyulás esetén, amennyiben a megbetegedés ténye az EESZT-ben nem szerepel, de azt a polgár kormányrendeletben meghatározott módon igazolja (Eütv. 232/J. §).
Az Eütv. felhatalmazza a Kormányt, hogy egészségügyi válsághelyzetben rendeletében meghatározza azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag a védettségi igazolvány felmutatásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag védettségi igazolvány felmutatásával léphet be. Szintén kormányrendeletben meghatározott esetekben a védettségi igazolvány felmutatása mentesítést adhat jogszabályban előírt egyes járványügyi intézkedések alól. Fenti szabályok azonban nem vonatkozhatnak a 18 év alatti személyekre, nekik nem kell védettségi igazolványt felmutatniuk. A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékűnek minősül a védettség applikációval történő igazolása is (Eütv. 232/P. §).

 

Dr. Balás Endre

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

14

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR