A munkahelyeken (is) tapasztalható generációs különbség nem századunk sajátossága, a korábbi korszakokban is jelen volt, azonban ez idáig nem tapasztaltunk ilyen mély szakadékot az egy munkahelyen dolgozó generációk között. A worl wide web, globális faluként megkönnyíti az információk áramlását, megszerzését, ugyanakkor megváltoztatja az emberek közötti viszonyok jellegét, soha nem látott generációs konfliktusokat szül, és egyben egy ún. virtuális társadalmat is teremt. A fiatalabb generációk a virtuális társadalomban szocializálódnak, és ez az a hely, ahol a valóságnál is magabiztosabban mozognak. 

A veterán generáció 

Ezen generáció tagjai 1925 és 1945 között született személyek, akik jelenleg már nem számítanak az aktív munkaerőpiaci generáció tagjai közé. Ők azok, akik egy munkáltatónál, általában egy szakterületen dolgoztak egy egész életen át. Egy olyan új világot építettek fel, amelyben értékes tudást és tapasztalatot halmoztak fel. A generáció a 20. századi történelem viharaiban töltötte gyermekkorát és szocializálódott: megtanulta, hogyan kell túlélni a háborúkat, milyen az élet a fronton és a rendszerek változásai közepette. Olyan környezetben nőtt fel, ahol a siker záloga az alkalmazkodás. Számukra érték egy munkahelyen ledolgozni az életüket és kiemelten fontos a hiteles, céltudatos vezető személye. Tisztelik a kétkezi, fizikai munkát és az életkorhoz köthető tapasztalatnak nagy tekintélye van köreikben.

Baby boom generáció

A demográfiai robbanás gyermekei, akik 1946 és 1964 közötti időszakban születtek. Az különbözteti meg őket a szüleiktől, hogy új tudásra, információra, karrierépítésre vágynak. Fegyelem, tisztelet és kitartás jellemzi őket, alázattal végzik munkájukat a szó legpozitívabb értelmében. Kötődnek a munkahelyükhöz, fontosak számunkra azok a státusz-szimbólumok, amelyek a hierarchiában betöltött szerepükhöz köthetők. Tudásuk, tapasztalatuk, munkafegyelmük és lojalitásuk olyan érték, amely bármilyen tevékenységi körben tevékenykedő és bármekkora méretű vállalatot a legjobbak közé emelhet. Tartanak attól, hogy az őket követő nemzedék elveszi a munkájukat, mert olyan készségekkel rendelkeznek, amelyekkel ők nem, vagy csak részben. Ez a generáció a korábbiakban nem látott tanulási és fejlődési lehetőségeket kapott, és a piaci versenyelőnyök kihasználásában is jeleskedik. Ennek a generációnak jó a közérzete, a jót természetesnek tartja annak ellenére, hogy a rendszerváltás után ők tapasztalták meg legelőször a munkanélküliséget, és ők azok, akik nem úgy mehetnek nyugdíjba, ahogy azt tervezték.

Az X generáció 

Az X generáció tagjai 1965 és 1979 között születtek, magasabban iskolázottak elődeiknél, sokuknak két vagy több diplomája is van. 

Az X generáció tagjai már kétjövedelmű családokba születtek.

Generációjuk önálló, önellátó és találékony nemzedékké vált, akik a munkahelyen is értékelik a szabadságot és a felelősséget. Az első olyan generáció, akik már kamaszként is találkoztak számítógépekkel, a technológiai fejlesztések hatással voltak életükre. Munkába állásuk kezdetén a munkaerőpiacon versenyképes fizetést kínáló, újonnan betelepült multinacionális vállalatok várták őket, akikkel együtt azonban megérkezett a korlátlan munkaidő és a korlátlan munkahelyi stressz is. A munkájukért hajlandóak a magánéletüket is feláldozni, talán ezért is olyan nagy a válások száma a generáció tagjai között.

Az Y generáció

A fiatal (fiatalság szó angol megfelelője: Youth) generáció tagjai 1980 és 1994 között született személyek, akik Magyarországon még a szocializmus éveiben születtek, de a fejlődő demokrácia éveiben nőttek fel. Befogadóak, nyitottak az újdonságokra, így gyorsan sajátítják el a technológiai újításokat. Munkakedvük korlátlan, célratörők, céltudatosak, magas jövedelem elvárások jellemzőek rájuk. Új kommunikációs stílussal és netes személyiséggel rendelkeznek. 

Öntudatos munkavállalók, akiknek ha nem tetszik valami, akkor különösebb érzelmi kötődés nélkül továbbmennek. Társadalmi kapcsolataikat egy időben élik meg a valós és a virtuális világban. 

Bátrak, kezdeményezőek, kevésbé kételkedőek saját képességeikben, korlátaikban. Praktikus szemlélet jellemzi őket, nagyra értékelik az egyén szabadságát, a formalitásmentes, közvetlen világot. Nem a hagyományos irodai munkavégzésben hisznek, hanem abban, hogy a mobiltelefonjuk és az internet segítségével, a világ bármelyik pontján elvégezhetik feladataikat. A munkaerőpiacon komoly, minőségbeli kihívást jelentenek az X generáció számára. A számítógépekkel együtt nőttek fel, igen gyakorlatiasak és remekül eligazodtak az interneten. A generáció élvezni akarja a munkahelyet: legyen az modern, a hagyományostól eltérő, nagy tág terekkel és közös étkezésre, beszélgetésre lehetőséget adó konyhával.

Ők a fordított szocializációs generáció, 

ami annyit jelent, hogy amíg az előző generációk a szüleiktől és nagyszüleiktől tanultak meg mindent, tőlük kapták meg azt a tapasztalati tudást, amely generációról generációra szállt, addig ők a legfontosabb tudást, amely a digitális újkorban szükséges, nem az előző generációktól szerezték meg, hanem saját maguk által vagy kortársaiktól. Sőt, ők tanítják az előző generációkat a digitális világ eszközeinek használatára. Kiemelten fontos számukra a munka és a magánélet egyensúlya, valamint a szabadidő. Ez a generáció gyermekként élte át azt, hogy szüleik képesek voltak feláldozni a magánéletüket a munka javára, vagy azt, ahogyan a családok tönkrementek a munkahelyi leterheltség és a szabadidő hiánya miatt. Több nyelvet beszélnek és az országhatáron kívül is könnyedén terveznek. Keresik a lehetőségeket, a bevethető tudás elsajátítására törekszenek és gyors előrehaladást igényelnek. Az ezredforduló generációja a szüleinél érzékenyebb a közös gondokra, észleli a problémákat és azokra megoldásokat keres.

A Z generáció 

A Z – vagy másképp R-nek (responsible) nevezett – 1995 és 2009 között született generáció, a világ első globális nemzedéke, 

a globális falu első gyermekei, akik ugyanazon a zenén, ételen, filmen és divaton nőnek fel. Kis létszámú, iskolázott családokba született fiatalok, akiket idősebb anyák nevelnek, legtöbbször egyedülállóként. Teljes egészében beleszülettek a digitális technológiák által átszőtt világba, hozzászoktak ahhoz, hogy állandó kapcsolatban vannak egymással, és korlátlan, azonnali hozzáférésük van a világhálóhoz. A szocializációs folyamataik a virtuális térben történnek, profin kezelik az elektronikus eszközöket, a közösségi oldalakon töltik idejük nagy részét, a való életben zajló kommunikációt azonban sok esetben stresszhelyzetként élik meg, ezért egyre inkább bezárkóznak, a valódi világban leépítik baráti körüket és az internet nyújtotta biztonságba menekülnek. A Z generáció ösztönösen tesz szert olyan képességekre, készségekre, mint a többfeladatos működés/feldolgozás (multitasking), az együttműködő (hálózatban, collaborative) vagy az önszabályzó tanulás. Ez a generáció mindezekre a készségekre a tantermeken kívül, szabadidejében tesz szert, önszabályozó módon, illetve hálózatban korcsoportjától tanulva. 

A Z generáció viselkedési normáit a munkahelyeken csak prognosztizálni lehet. A rájuk irányuló elemzések és kutatások alapján a gyors váltások jellemzik majd őket. Mivel sokkal gyorsabb tempó szerint élnek, mint elődeik, készek lesznek az azonnali munkahely-változtatásra. A Z generációnak a munkahelyek cserélgetése természetes lesz. Kompromisszum nélkül odébbállnak, nem ragadnak le egy vállalatnál, nem aggódnak a biztos fizetés miatt. Bátrabbak, kezdeményezőbbek, kevésbé kételkednek saját képességeikben, korlátaikban. Már nem egyénileg fogják forradalmi ötleteiket megvalósítani, hanem egymással összefogva szolgálják a közösséget. Két munkahely közül szívesebben választják a tudatos CSR stratégiával és környezettudatos gondolkodással áthatott munkahelyet.

Az Alfa generáció

Az alfa generációt a második baby boom generációnak is tekinthetjük. Úgy, ahogyan az elsőnek, nekik is komoly technológiai és társadalmi változásokkal kell majd szembesülniük.
A legtovább fognak élni az emberiség történetében, magasabb iskolai képzettséggel rendelkeznek majd és teljes mértékben a világháló részei lesznek. Ennek az ára, hogy ők lesznek a legmagányosabb nemzedék. A technológia és maga, a megállíthatatlan technológiai fejlődés a munkaerőpiacot is drámaian meg fogja változtatni. Eltűnhetnek a klasszikus irodák, globális munkahelyek és vállalatok születhetnek. Ezen generáció olyan problémákra kell, hogy megoldást találjon, mint a környezetszennyezés, a globalizációs ártalmak és a társadalom elöregedése. Ezért is nevezik őket „új csendes, vagy alfa” generációnak, bízva abban, hogy velük újra kezdődik minden, új lehetőséget kapnak, amivel élni is tudnak majd. 

 (Cikkünket teljes terjedelmében a Humán Tanácsadó januári számában olvashatják)

Slabéczi Ivett