A kérdés úgy merül fel, hogy amikor a tevékenységből adódóan általában fordított áfás számlájú kiadások keletkeznek és az adózó vált, akkor a tételes, vagy az átalányadózást érdemesebb választani? További kérdés lehet még, ha több, mondjuk három, jelenleg katás vállalkozót érint a kérdés, érdemesebb-e kft.-vé alakulniuk? A kérdés megválaszolása elég sokrétű, az alábbiakban általánosságban próbáljuk összefoglalni az esetleges előnyöket, hátrányokat a különböző adózási formák kapcsán.

Általános jelleggel jelenthető ki, hogy az átalányadózás egy kedvezőbb adózási forma, mint az Szja szerinti adózás.

Áttérés Szja szerinti adózásra

NAV-hoz történő bejelentéssel:

• az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személy a ’T101E nyomtatványon;
• az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, az Szja törvény alapján egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély a ’T101 nyomtatványon.

Ha a Kata szerint adózó megteszi a bejelentését, vagyis pl. a továbbiakban adókötelezettségét az Szja törvényhez igazodóan teljesíti, akkor a Kata szerinti jogviszonya a bejelentés hónapjának utolsó napjával szűnik meg. Az egyéni vállalkozó szintén a jelzett nyomtatványon jelöli azt is, hogy a továbbiakban az szja szerinti adókötelezettséget választja, de lehetősége nyílik arra is, hogy átalányadózóként folytassa a tevékenységét, feltéve, hogy ennek előzetes feltételei teljesülnek.

Amennyiben a Kata adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor az esetlegesen felmerülő 40 százalékos adót az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kell bevallani és meg is fizetni az adót, a bevételre vonatkozó nyilatkozattal együtt a ’..KATA’ nyomtatványon.
Viszont a tételes adót nem kell bevallani, mert az a Kata hatálya alá történő bejelentkezéssel automatikusan előíródik az adófolyószámlán mindaddig, amíg az egyéni vállalkozó a ’T101, illetve ’T101E nyomtatványon be nem jelenti a KATA adóalanyiság megszüntetését.

Az szja hatálya alá történő áttérés során, be kell nyújtani a ’T1041 számú nyomtatványt, mellyel megtörténik a biztosítási kötelezettség bejelentése. Megjegyzendő, hogy a 2020. július 1-jétől hatályos biztosítási jogviszonykódok között szerepel a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozó munkaviszony mellett, illetve az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok folytatása mellett.

A HIPA rendezésére is sor kell, hogy kerüljön, az illetékes önkormányzat adóhatóságánál, bejelentve, hogy az adózó a továbbiakban nem a Kata szerinti jogviszonyban folytatja a bevételszerző tevékenységét.

A nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a Kata szerinti jogviszony alapján lezárt adóévre időarányosan jutó értékcsökkenését (függetlenül megszerzés időpontjától) költségként elszámoltnak kell tekinteni. Ebből következően a Kata szerinti adóalanyiság időtartamára eső értékcsökkenés az szja hatálya alá történő áttérést követően már nem számolható el a Kata törvény 25. § (8) bekezdés c) pontja értelmében.

A személyi jövedelemadó vonatkozásában elszámolt költségnek kell tekinteni

• az Szja törvény alapján költségnek minősülő kiadást, juttatást (ez azt jelenti, hogy minden olyan, a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság időszakában felmerülő költség, kiadás, ami a személyi jövedelemadóban költségnek, kiadásnak minősül, elszámoltnak számít a személyi jövedelemadóban, és a kata-alanyiságot követően a személyi jövedelemadóban kiadásként, költségként már nem számolható el);
• a tárgyi eszközök, nem anyagi javak kata-alanyiság időszakára eső értékcsökkenési leírását (a kata-alanyként lezárt adóévekre az Szja törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenést kell ekként számításba venni, mindez független a megszerzésük időpontjától, tehát attól, hogy azok beszerzésére a kata-alanyiság ideje alatt, vagy azt megelőzően került sor);
• a vagyonleltárban szereplő tárgyi eszközök és nem anyagi javak beruházási költségének a kata-alanyiság létrejöttét megelőző adóév utolsó napjára az Szja törvény szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét (a szabály értelemszerűen nem vonatkozik azokra a tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra, amelyeket az adózó a kata-alanyiság alatt szerzett meg).

Az szja hatálya alá történő áttéréskor az adózónak a kata-alanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára vagyonleltárt kell készítenie azokról az eszközökről, amelyeket a továbbiakban vállalkozói tevékenységére vonatkozóan használni fog.

Az szja hatálya alá áttérő adózónak a kata-alanyiság időszakában megszerzett tárgyi eszköz, nem anyagi jószág után az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton szereplő értékre mint beruházási költségre vetítve kell megállapítania.

A Kata adónemben lezárt adóév során figyelembe kell venni minden olyan, az Szja törvény szerinti bevételt csökkentő tétel, illetve adókedvezmény vonatkozásában, amely az Szja törvény szerint meghatározott számú adóévben vehető figyelembe. Mivel Szja szerint járulékfizetési kötelezettség is fennáll, ezért célszerűbbnek tartjuk a Kata adónem szerinti adózás folytatását, legalább az év végéig a felmerülő 40% plusz terhek megfizetésével. Az Szja szerinti adóteher is közel azonos, de az is igaz, hogy az Szja alatt költségelszámolás is létezik. 

Átalányadózás

Átalányadózás az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható, feltéve, hogy az egyéni vállalkozásból származó bevétele sem az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben, sem az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot (főszabály);
Az átalányadózást illetően magasabb bevételi határok és azokhoz igazodó különböző költségelszámolási limitek léteznek, a tevékenységekhez igazodóan, amely így első ránézésre egy kedvező adózási formának minősül. Fontos viszont, hogy ezeket a bevételi összeghatárokat nem lehet túllépni. Pl. a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység végzése esetén az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben, illetve az adóévben a 100 millió forintot nem haladta meg. A kérdés szerint az adózónál magas a készletszint, amely azt feltételezi, hogy az adózó árut forgalmaz. 

Az Szja törvény 50. § értelmében évközben is át lehet térni az átalányadózásra, amennyiben az adóév egészére történik az átalányadózásra vonatkozó választás. További előzetes feltétel, hogy az átalányadózást megelőző adóévben az egyéni vállalkozó éves szintű jövedelme ne haladja meg a 15 millió forintot. Ha a kata szerint adózó egyéni vállalkozó év közben választja az átalányadózást,akkor az átalányadóban érvényes bevételi értékhatárokat időarányosan kell megállapítani.

Az átalányadózás választása a már említett T101E jelű nyomtatvány A02-es lap 14. sor kitöltésével tehető meg. Előnyős pl. abból a szempontból is, hogy hasonlóan a Kata szerinti adózáshoz az átalányadózás esetében sincs költségelszámolás és ezért az átalányadózás kedvezőbb lehet az Szja szerinti adózásnál. A bevételi határ magasabb (15 millió), ez kedvezőbb lehet, mint a Kata szerinti 12 milliós bevételi határ.

Figyelemmel kell lenni viszont az átalányadózás esetében a járulékfizetési kötelezettségre, melynek lényege, hogy a bevételből a (meghatározott százalékú) költséghányad levonását követően kell megállapítani az adóalapot, melynek alapján fizetendő

• személyi jövedelemadó (15%),
• társadalombiztosítási járulék (18,5%)
• szociális hozzájárulási adó (15,5%) alapját is biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén 

Ha az átalány szerinti jövedelem esetlegesen nem érné el a minimálbér összegét; akkor  a (TB) társadalombiztosítási járulékot a minimálbér, a szociális hozzájárulási adót pedig a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.

Mindent egybevetve célszerű alaposan megfontolni az adónem váltást, mivel a megfizetendő 40 % különadó is kedvezőbb lehet a bevételekhez igazodóan, mint a járulékfizetési kötelezettség. A kata további nagy előnye, hogy 3 millió forintig nincs plusz adóteher, ezt az éves átlagnál pedig figyelembe kell venni. Célszerű lenne ezért az esetleges áttérést előzetesen alaposan megfontolni és a szükséges számításokat elvégezni valamennyi rendelkezésre álló adat és információ figyelembevételével.