CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Új szankciók a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárásában
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A foglalkoztatás-felügyelet és a munkaügyi ellenőrzés rendszerét új alapokra helyező törvény 2021. március 1-jétől már hatályba lépett, számos lényeges kérdés rendezése azonban váratott magára. Március 10-én megjelentek a régóta várt részletszabályok. Jön a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok listája, emellett a munkaügyi bírságnak is két típusát különböztethetjük meg a jövőben. Mutatjuk a részleteket!

2021. március 30.

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény alapján 2021. március 1. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át, ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény is.

 

A részletszabályokat, a közigazgatási szankciók (köztük a bírság) és egyéb intézkedések szabályait, a szankciók mértékét és alkalmazásának feltételeit a 115/2021. (III.10.) Kormányrendelet tartalmazza, mely 2021. március 11-én lépett hatályba.

 

Ki kell emelni, hogy szankciók tekintetében egyéb rendelkezések is irányadóak, így pl. a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény is.  Mindezek következtében a munkáltató figyelmeztetésre, tevékenység végzésétől eltiltásra, a további foglalkoztatás megtiltására, illetve munkaügyi bírságra számíthat abban az esetben, ha nem tartja be a foglalkoztatási szabályokat.

 

 

A munkáltató bizonyos esetekben bekerülhet a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező foglalkoztatók közé is.

 

A munkaügyi ellenőrzés új szabályainak sarokpontjai

 

A Korm. rendelet hatálya az általános hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra és annak eljárására terjed ki. A Korm. rendelet rögzíti a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés kritériumait és szabályrendszerét is, ezért e rendelkezések tekintetében kiterjed a rendelet hatálya az adóhatóságra, az idegenrendészeti hatóságra, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóságra és a különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóságra is.

 

A Korm. rendelet meghatározza, hogy mely tárgykörökre terjed ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés. A szabályozás elsődlegesen a munka törvénykönyve szabályozási rendszerét követi, de ide kell érteni valamennyi olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony szabályait, amelyek minimumkövetelményeket, eltérést nem engedő szabályokat határoznak meg, pl. a kormányzati szolgálati jogviszonyt, a közalkalmazotti jogviszonyt, a bírói és igazságügyi szolgálati, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyt vagy a közfoglalkoztatási jogviszonyt szabályozó törvények stb.

 

A foglalkoztató és a foglalkoztatott szabad megállapodása, valamint a foglalkoztató és az érdekképviseleti szervek közötti kollektív megállapodások tekintetében abban az esetben biztosít hatáskört a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére, ha a felek az egyébként eltérést engedő rendelkezést megsértették, ilyen eset különösen az Mt. 43. §-ában foglalt szabálytól való eltérés.

A minimumkövetelmények megtartása a fiatal foglalkoztatott, valamint az engedélyhez kötöttség a harmadik országbeli állampolgár munkavégzése esetén azokra a jogviszonyokra is irányadó, amelyekre egyebekben nem terjed ki a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság intézkedési hatásköre.

A munkaügyi ellenőrzés egyes szankciói

 

Figyelmeztetésnek minősül a hatóság rosszallása, ha megállapít ugyan jogsértést, de úgy ítéli meg, hogy a szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható. Munkaügyi bírság kiszabása esetén nem alkalmazható.

 

Tevékenység végzésétől történő eltiltásnak kell tekinteni minden olyan közigazgatási szankciót, ha a hatóság a munkáltató (ügyfél) valamilyen jogosultsága gyakorlását ideiglenesen, legfeljebb 45 napra megvonja vagy korlátozza. Erre a hatóság mérlegelése alapján, akkor kerülhet sor, ha

 

    a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
    a jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor (pl. gyermek, idős személy, megváltozott képességű munkavállaló), vagy
    a jogsértés az eljárás megindulását megelőző egy éven belül legalább három alkalommal került megállapításra.

 

További foglalkoztatás megtiltása alkalmazható abban az esetben, ha a foglalkoztatás a jogszabálysértés vagy várható következményeinek súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható.

Abban az esetben, ha a hatóság

    a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételek megsértését,
    a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges törvényes képviselői hozzájárulás hiányát,
    harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésével kapcsolatos szabályok megsértését
    állapítja meg, a tilalom egészen a jogsértő állapot megszüntetéséig áll fenn.

 

Abban az esetben, ha a munkáltató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, a munkavállalónak járó munkabért a tilalom hatálya alatt is meg kell fizetni.

A munkaügyi bírság

 

A munkaügyi bírság két típusát különbözteti meg a törvény; a mérlegelés alapján megállapított és a tételes munkaügyi bírságot. A tételes munkaügyi bírság alkalmazását meghatározott jogszabálysértések esetén kötelező alkalmazni, a rendeletben meghatározott számítási útmutató szerinti mértékben.

Mérlegelés alapján megállapított munkaügyi bírság

 

A mérlegelés alapján megállapított munkaügyi bírság minimális összege harmincezer (nem egyéni vállalkozó természetes személyeknél egymillió) forint minimum (tízmillió forint maximum),  de nem kötelező ezzel élnie a hatóságnak, ha a figyelmeztetés feltételei fennállnak. Minősített jogszabálysértések esetén viszont a bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni, helyette más szankció nem alkalmazható. Ezek az alábbiak:

 

    a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,
    a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételek megsértése,
    a munka díjazására vonatkozó rendelkezések megsértése,
    hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenység,
    a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő jognyilatkozatok alakszerűségének megsértésével kötött színlelt szerződés.

 

Bizonyos esetekben ugyanakkor nincs helye a munkaügyi bírság kiszabásának, ha a munkáltató utóbb jogkövető magatartást tanúsított; így

 

    a létesítésre/megszűnésre/megszüntetésre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette,
    ha az a) pont szerinti a bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a munkáltató helyett más teljesíti, és a hatósági ellenőrzés megkezdéséig az ehhez szükséges adatokat átadta;
    ha kifizeti az elmaradt ellenértéket az eljárás során a hatóság által kitűzött határidőn belül;
    színlelt szerződés esetén a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a tényleges foglalkoztatásnak megfelelően, a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette.

 

Tételes munkaügyi bírság

 

A tételes munkaügyi bírságot a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával összefüggésben kötelező egyes jogsértések esetén kiszabni, jellemzően az érintett foglalkoztatottak száma és minimálbér alapulvételével. Az ide tartozó jogsértések:

 

    harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása,
    a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás körében
    a Posting( kiküldött )  munkajogi szabályainak megsértése,
    a foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségének megsértése.

 

A Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása

 

Új intézmény 2021. január 1-től, hogy minden a hatóság által hozott végleges, szankciót megállapító döntés lényeges adatai központi nyilvántartásba kerülnek be három évre.

 

A nyilvántartás célja a közigazgatási szankciók alkalmazásának fokozatossága; hatása, hogy ha nem szerepel benne az eljárás alá vont, akkor bírság esetén a mérték általános felső korlátját felezni kell; azaz ilyenkor a munkaügyi bírság felső határa ötmillió (nem egyéni vállalkozó természetes személyeknél ötszázezer) forint.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei

 

A rendezett munkaügyi kapcsolatok szabályai 2021. március 11-től kikerültek az államháztartási törvény végrehajtási rendeletéből, és a foglalkoztatás-felügyeleti szabályok között kaptak helyet.

 

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek nem felelnek meg azok a vállalkozások, amelyek megsértik az alapvető foglalkoztatási szabályokat. Ide tartozik a gyermekmunka tilalma, a bejelentés nélküli foglalkoztatás (adóhatóság is ellenőrzi), a munkabér kifizetésének elmulasztása és az Mt. 215. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzés, továbbá a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása és az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Az utóbbi követelmények kivételével a foglalkoztatási szabályok betartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, így indokolt a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó feltételrendszer szabályait a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységére irányadó jogszabályba átemelni.

 

Ezzel a megoldással a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszere visszakerül a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó ellenőrzési szervezetre vonatkozó szabályok közé [lásd a 2014. december 31. napjáig hatályos, a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendeletet]. A rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggésben meghatározott jogsértésekhez csak akkor kötődik a költségvetési támogatásokból történő kizárás, ha a hatóság a jogszabálysértés miatt bírságot szabott ki, és a véglegessé és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal kapcsolatos adatokat a jogsértést szankcionáló hatóság közzétette a támogatás igénylését megelőző két éven belül. A Korm. rendelet általánosan meghatározza azoknak a nyilvántartásoknak (igazolásoknak) a körét, amelyek alapján ellenőrizhető a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak történő megfelelés. Ugyanakkor a hatósági nyilvántartásról és a közzétételre vonatkozó szabályozásról az egyes hatóságok külön rendelkeznek a saját tevékenységükre irányadó jogszabályban.

 

A Korm. rendelet szabályait a hatálybalépését követően megkezdett hatósági ellenőrzések vagy benyújtott kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

 

Dr. Veress Júlia  jogász LL.M. EIBL, áfa- és nemzetközi adószakértő

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

25

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR