SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
A folyamatos teljesítésű ügyletek esetében a teljesítés időpontja alapvetően az esedékesség (fizetési határidő) függvénye. De mi lesz a teljesítés időpontja, ha nincs fizetési határidő?
Abban az esetben, ha az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, akkor a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdése alapján kell meghatározni.
Ha az esedékesség időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, akkor a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt fő szabály szerint kell megállapítani, amely értelmében a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.
Abban az esetben, ha az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját követő időpont, akkor a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1b) bekezdése alapján kell meghatározni. E szabály szerint a teljesítés időpontja az esedékesség napja, illetve az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap.
Az előzőek alapján leszögezhető, ha az esedékesség időpontja nem ismert, akkor a teljesítés időpontját nem lehet meghatározni az Áfa tv. 58. § (1a) vagy (1b) bekezdése alapján. Ennek következtében a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt alapszabály alapján lehet meghatározni, amely szerint a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.
Az Áfa tv. 169. §-a a számla kötelező tartalmi elemei között nem említi az esedékességet. Ebből adódóan a számlán nem kell az esedékesség időpontját szerepeltetni. Tehát a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója nem követ el jogsértést, ha a számlán az esedékességet nem tünteti fel. Ezzel szemben a teljesítési időpont kötelező adat, amelyet csak akkor nem kell a számlán szerepeltetni, ha az egybeesik a számla keltével.
Az esedékesség időpontját folyamatos teljesítésű ügyleteknél sem kötelező a számlán feltüntetni. Még akkor sem, ha az esedékesség időpontja minősül az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontnak.
Az Adó- és Vámértesítő 2016. évi 3. számában megjelent tájékoztatás („Az időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontjának meghatározása a fizetési esedékesség ismerete hiányában”) idézi az Áfa tv. 58. § (1) és (1a) bekezdését, és ezekre hivatkozva a következő jogértelmezést fogalmazza meg:
„Az előzőek alapján látható, hogy az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség időpontja olyan tényező, mely mindkét – az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében foglalt, a teljesítés időpontjára vonatkozó – különös szabály alkalmazása szempontjából relevanciával bír, így amennyiben ezen információ a bizonylatolás időpontjában nem áll rendelkezésre, az ügyletről kiállított számlán a teljesítés időpontjaként [a különös szabályok alkalmazhatóságát érintő jogszabályi feltétel(ek) teljesülésére vonatkozó ismeret hiányában] kizárólag az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerinti időpont, azaz az időszak utolsó napja vehető figyelembe.”
A tájékoztatásban foglaltak szerint a fizetési határidő pontos ismeretének hiányában a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.
A folyamatos teljesítésű ügyletben érintett felek számára adókockázatot jelent, ha az esedékesség időpontját nem, vagy nem egyértelműen határozzák meg. Ugyancsak adókockázatot jelent, ha az esedékesség időpontját a számla kiállítását követően állapítják meg.
A tájékoztatás szerint a számlázás időpontjában ismert információk alapján kell a teljesítés időpontját meghatározni. Ebben foglaltak szerint, ha ekkor az esedékesség időpontja nem tekinthető ismertnek, akkor a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját kell tekinteni.
Abban az esetben, ha az ügylet teljesítője számára az esedékesség időpontja a számlázáskor nem ismert, de ennek ellenére az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontot tekint teljesítési időpontnak, akkor kockázatot vállal fel. Ugyanis, ha az ellenőrzés betű szerint ragaszkodik a tájékoztatásban foglaltakhoz, akkor a fizetendő adót az elszámolási időszak utolsó napját magában foglaló adóbevallási időszakban írja elő. Ebből a terhére adókülönbözet keletkezhet, amely adóbírság alapját képezi, ha adóhiánynak, vagy jogosulatlan visszaigénylésnek minősül.
Az említett kockázat elkerülhető, ha a felek az esedékesség időpontját egyértelműen rögzítik. Például abban állapodnak meg, hogy az esedékesség a tárgyhónapot követő hónap 15. napja.
A gazdasági életben elterjedt gyakorlat, hogy a felek az esedékesség időpontjának számítását valamely esemény bekövetkeztétől számítják. Erre példaként hozható fel az az eset, amikor akként állapodnak meg, hogy a vevő (megrendelő) a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a teljesítés ellenértékét kiegyenlíteni. Ebben az esetben a számla kibocsátója a számlán az esedékesség időpontját csak akkor tudja meghatározni, ha a kézhezvétel időpontját a számla kiállításakor napra pontosan ismeri.
Az esetek többségében a számla kiállítója vélelmez egy kézhezvételi időpontot, és azt alapul véve határozza meg az esedékesség időpontját, amelyet a számlán fizetési határidőként feltüntet. Amennyiben ez az időpont az elszámolási időszak utolsó napját követi, valamint korábbi, mint az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap, akkor vélhetően a számlán ezt tünteti fel a teljesítés időpontjaként is.
A tárgyalt esetben a felek megállapodása adókockázatot generál. Ugyanis egy adóellenőrzés során az adóhatóság a korábban vázolt jogértelmezés alapján azt a döntést hozhatja, hogy a számlázáskor az esedékesség időpontja nem tekinthető ismertnek. Amennyiben a számla postai úton került megküldésre a címzettnek, akkor ezzel az állásponttal nehezen lehet vitatkozni. Ugyanis a kézhezvétel időpontját nemigen lehet előre látni. Előfordulhat, hogy a címzett nem veszi át a küldeményt, így azt a posta visszaküldi a feladónak. Ebből adódóan a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját kell tekinteni. Ez a megállapítás azzal a következménnyel járhat, hogy az adóellenőrzés korábbi bevallási időszakban írja elő a fizetendő adót, mint amelyben azt a revízió alá vont vállalkozás bevallotta.
Álláspontom szerint a vázolt adókockázatot érdemes elkerülni. Ennek érdekében a számlázási határidőt lehetőség szerint határozzuk meg fix időpontban. Ha ez nem lehetséges, akkor az esedékesség számításának kezdő napját ne kössük előre nem látható esemény bekövetkeztéhez. A számlázáskor az esedékesség (fizetési határidő) időpontja egyértelműen legyen meghatározható.
Bonácz Zsolt
áfaszakértő
További hírek
Fenntarthatóság: új támogatási lehetőség a gazdáknak
Webáruházak adózása
Menetlevél elvesztésének következményei
Menetlevél elvesztésének következményei
Letiltás jutalékból
Emelkednek a közlekedési szabályszegések közigazgatási bírságtételei
Megváltozott a környezetkímélő gépkocsi fogalma
Bizonylati fegyelem-felmerülő kérdések
Tartozások behajtási sorrendje
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
23
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR