A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az a magánszemély minősül fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek, aki nem egyéni vállalkozóként – a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében – nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

A kereskedelemről szóló törvény magánszálláshelyként definiálja azt a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából hasznosított lakást vagy üdülőt, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítását, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat. Szintén a kereskedelemről szóló törvény határozza meg a szálláshely-szolgáltatást, mint üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását.

A fenti követelményeknek megfelelő fizetővendéglátó tevékenység az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alkalmazása során kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül.

Az Áfa törvény szerint az olyan bérbeadásra, amely tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül, nem alkalmazható adómentesség, tehát a fizetővendéglátó tevékenység az áfa rendszerében minden esetben áfaköteles, az áfa mértéke 2020. január 1-jétől 5 százalék.

A fizetővendéglátó tevékenység esetén is az általános számlázási szabályok érvényesek, az Áfa tv. különös mentességet nem ad a számlakibocsátási kötelezettség alól. Ennek megfelelően a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozik az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, de csak akkor, ha a szolgáltatás igénybevevője saját adószámának megadásával jelzi az adóalanyiságát. Amennyiben a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás igénybe vevője nem minősül belföldi adóalanynak, hanem például magánszemély vagy külföldi adóalany, akkor – minden egyéb tényezőtől függetlenül – fel sem merül 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatás.

Az Áfa törvénynek a nyugtakibocsátásra vonatkozó szabálya is érvényes fizetővendéglátó tevékenység esetén, vagyis számla hiányában a szolgáltató köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (az ún. Pénztárgép rendelet) szerint szálláshely-szolgáltatás (kivéve falusi szálláshely-szolgáltatás) esetén a nyugtaadási kötelezettség kizárólag pénztárgéppel teljesíthető.

Ugyanakkor az Áfa törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szolgáltató nyugta helyett számla kibocsátásával teljesítse bizonylatadási kötelezettségét. Amennyiben a szolgáltató ezt a lehetőséget választja, akkor eleget kell tennie az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet azon elírásának, mely szerint a nyugta helyett kibocsátott számlákról havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni a PTGSZLAH adatlap elektronikus úton történő benyújtásával. A PTGSZLAH adatlapon történő adatszolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jét követően is fennáll.

Összefoglalásként elmondható, hogy magánszemély igénybevevő esetén, ha a nyugtakibocsátás feltételei egyébként fennállnak, de a szállásadó mégis számlát bocsát ki, akkor kizárólag a PTGSZLAH adatlapon kell adatot szolgáltatni. Ezzel szemben, ha a szálláshely-szolgáltatást adószámmal rendelkező, belföldi adóalanynak minősülő személy, szervezet veszi igénybe, akkor kötelezően számlát kell kibocsátani, amely online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá tartozik. Ekkor a PTGSZLAH adatlapon nem kell adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

(Adópraxis Szerkesztőség)

Lezárva: 2020. szeptember 16.