A klasszikus iskolakezdési támogatás 2019. január 1-jétől a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, tehát munkáltató által történő juttatás esetén munkaviszonyból származó jövedelemként kell elszámolni.

Amennyiben egy munkáltató szeretné az iskolás korú gyermek(ek)et nevelő munkavállalóit támogatni, akkor érdemes figyelembe vennie a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a csekély értékű ajándékra vonatkozó szabályozását.

Az Szja törvény szerint csekély értékű ajándéknak a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás magánszemély által meg nem térített része minősül. Figyelemmel arra, hogy 2020-ban a minimálbér 161.000 forint, így a csekély értékű ajándék értéke legfeljebb 16.100 forint lehet.

Mi lehet csekély értékű ajándék?

A csekély értékű ajándék lehet bármilyen termék, szolgáltatás vagy ezekre beváltható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz is. Az utóbbi két juttatási formában adott ajándék akkor felel meg a törvényi feltételeknek, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá, ha az utalvány – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem visszaváltható.

Fontos kiemelni, hogy a csekély értékű ajándékot 2018. december 31. napjáig az Szja törvény által meghatározott személyi kör részére lehetett kedvezményes adózás mellett juttatni. Ez a korlátozás 2019. január 1-jével megszűnt, és ennek megfelelően a csekély értékű ajándékot a juttató kedvezményes adózás mellett olyan magánszemélynek is adhatja, akivel nem áll semmilyen jogviszonyban. Így a munkáltató adhatja a csekély értékű ajándékot a munkavállalónak és a munkavállaló családtagjainak is.

Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény vonatkozó rendelkezése [3. számú melléklet B) rész 3. pont] nem változott, tehát a csekély értékű ajándék kizárólag akkor minősül a társasági adóalap megállapítása során vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ha a juttatásban részesülő személy:

–    a juttatóval munkaviszonyban álló magánszemély,
–    a juttató vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja,
–    a juttatóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint
–    az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 1. pontja szerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Nem minősül közeli hozzátartozónak az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Viszont a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény rendelkezése szerint a bejegyzett élettárs is közeli hozzátartozónak minősül.

Mikor lehet csekély értékű ajándékot adni?

A csekély értékű ajándékot évente egy alkalommal lehet adni. Az egy alkalom a juttató és a juttatásban részesülő magánszemély viszonyában vizsgálandó, tehát nem jelenti azt, hogy a magánszemély évente csak egyszer, egy juttatótól kaphat csekély értékű ajándékot. Ha például a magánszemély év közben munkahelyet vált, akkor a csekély értékű ajándékot mindkét munkáltatótól megkaphatja egyes meghatározott, kedvezményes adózású juttatásként.

A csekély értékű ajándék juttatása esetén a juttatót terheli a közteher kötelezettség. Ennek megfelelően a juttató köteles a magánszemély által szerzett jövedelem 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ennek megfelelően a csekély értékű ajándékot terhelő kifizetői közteher 35,99 százalék.

Érdemes megemlíteni, hogy adóalapként a csekély értékű ajándékként juttatott termék, illetve szolgáltatás szokásos piaci értékét, illetve abból azt a részt kell figyelembe venni, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Amennyiben a csekély értékű ajándék utalvány vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, akkor az adó alapja annak értéke.

A csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie. Ez a nyilvántartás igazolja, hogy a juttató az adóévben csak egy alkalommal juttatott csekély értékű ajándékot a magánszemély részére. Célszerű a nyilvántartásban vagy a juttatásban részesülő adóazonosító jelét vagy a személyes azonosító adatait feltüntetni annak érdekében, hogy az ajándék igazolható módon egyes meghatározott juttatás legyen.

Előfordulhat, hogy az ajándék értéke meghaladja a csekély értékű ajándék összeghatárát, a 16.100 forintot. Ilyen esetben az ajándék értéke a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Amennyiben a juttató a munkáltató és a juttatásban részesülő személy a munkavállaló, akkor az ajándék értéke munkaviszonyból, azaz nem önálló tevékenységéből származó jövedelemként viseli a közterheket. Amennyiben a juttató a társas vállalkozás és a juttatásban részesülő személy a személyesen közreműködő tag vagy a vezető tisztségviselő, akkor az ajándék értéke nem önálló tevékenységéből származó jövedelemként viseli a közterheket.

Amennyiben a juttató és a juttatásban részesülő személy között nem áll fenn semmilyen jogviszony (pl. a munkavállaló gyermeke kapja az ajándékot), akkor az ajándék értéke egyéb jövedelemként viseli a közterheket.

Fentieket figyelembe véve érdemes minden munkáltatónak, kifizetőnek végiggondolnia a csekély értékű ajándék formájában történő juttatás lehetőségét.

Az iskolakezdés minden család számára jelentős többletkiadással jár, és a kedvezményes adózású utalványok megszűnésével lehetősége van a munkáltatónak (kifizetőnek) arra, hogy a csekély értékű ajándékkal ezen többletkiadásokhoz (családtagonként akár 16.100 forinttal) hozzájáruljon.

(Lezárva: 2020. szeptember 1.)