A felszolgálási díjat (hétköznapi szóhasználattal a szervizdíjat) és a borravalót fogyasztói szempontból az önkéntesség különbözteti meg egymástól. Míg a borravaló összege teljes egészében a vendégre van bízva, a felszolgálási díj rögzített tétel, a felszolgált étel és ital ára mellett a kiszolgálás díja. A felszolgálási díjat és a borravalót a jogi szabályozás is megkülönbözteti, eltérően megállapítva a kapcsolódó adó- és járulékterheket.

A felszolgálási díj jogi szabályozása

A felszolgálási díjról a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) rendelkezik. Ezen rendelet szerint a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, amit a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni.

A felszolgálási díj mértéke általában a fogyasztás értékének 10-15 százaléka, amely részét képezi a fizetendő számla összegének.

Érdemes megemlíteni, hogy a GKM rendelet 2009. október 19. napját megelőzően meghatározta a felszolgálási díj maximális mértékét. Az akkori szabályozás szerint az étlapon feltüntetett felszolgálási díj mértéke nem haladhatta meg a vendég által elfogyasztott termékek ét- és itallapon, valamint árlapon feltüntetett, általános forgalmi adót tartalmazó árának 15 százalékát. Ez a rendelkezés azonban 2009. október 19. napjától hatályon kívül helyezésre került, így jelenleg nincs jogszabályi korlát a felszolgálási díj mértékére vonatkozóan.

A felszolgálási díj megállapításával kapcsolatban figyelembe kell venni továbbá a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendeletet is, mely szerint a felszolgálási díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson vagy árjegyzéken) kell feltüntetni. Érdemes megemlíteni, hogy e rendelet szerint az olyan vendéglátó üzlet esetében, ahol a vendéget felszolgáló közreműködésével szolgálják ki, az üzlet étel- és italválasztékához kapcsolódó eladási árakat, illetve egységárakat bemutató árjegyzéket az üzlet bejáratán kívül, annak közelében is el kell helyezni. Ennek megfelelően fontos figyelemmel lenni arra, hogy a felszolgálási díjat ezeken az árjegyzékeken is feltüntessék.

A GKM rendelet értelmében a felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek (pl. szakácsoknak, konyhai kisegítőknek, felszolgálóknak) kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.

A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, akkor a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

A felszolgálási díj adó- és járulékkötelezettsége

A felszolgálási díj a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.21. pontja alapján adómentes bevételnek minősül. Ennek megfelelően a felszolgálási díj jogcímén szerzett bevételt a magánszemélynek nem kell bevallania.

A felszolgálási díj a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül. Járulékalapot képező jövedelemként az általános forgalmi adó nélkül megállapított felszolgálási díjat kell figyelembe venni. A felszolgálási díjat 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, melyet a foglalkoztatónak kell megállapítania, levonnia, bevallania és megfizetnie.

Érdemes megemlíteni, hogy 2020. július 1-jét megelőzően a felszolgálási díj a jelenlegi szabályozással egyezően adómentes bevételnek és járulékalapot képező jövedelemnek minősült, de a jelenlegi szabályozástól eltérően 15 százalékos nyugdíjjárulék terhelte, amelyet a foglalkoztatott (munkavállaló) helyett a foglalkoztatónak (munkáltatónak) kellett megfizetnie.

Fontos kiemelni, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény hatályos rendelkezései alapján nem terheli szociális hozzájárulási adó a Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján járulékalapot képező, de az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő jövedelmeket. A felszolgálási díj ennek megfelelően mentes a szociális hozzájárulási adó alól.

A felszolgálási díj az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontjának figyelembevételével a vendég által fogyasztott étel és ital ellenértékének adóalapjába tartozik. A felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza, tehát az általános forgalmi adó összegét a felszolgálási díjból felülről számítva, a százalékérték (4,76, illetve 15,25 százalék) figyelembevételével kell megállapítani. A különböző adómérték alá tartozó termékek (étel és ital) felszolgálási díjának összegét az eltérő adómérték alá tartozó termékek között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztani.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § e) pontja alapján a felszolgálási díj 81 százalékát kell keresetként figyelembe venni a nyugellátás összegének meghatározásakor.

A borravaló jogi szabályozása

A jelenleg hatályos jogszabályok nem tartalmaznak arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi minősül borravalónak. Általánosságban a borravaló a vendég által a szolgáltatás iránti elégedettséggel összefüggésben, önkéntesen adott (jellemzően a fogyasztás értékének kb. 10 százalékát kitevő) összeg.

A borravaló tekintetében fontos figyelemmel lenni a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény azon általános rendelkezésére, mely szerint a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el. Ezzel összhangban a borravaló kezeléséről a munkáltatónak a munkavállalókkal előzetesen meg kell állapodnia.

A borravaló megjelenési formái és kezelése

A vendégtől kapott borravaló különböző formában jelenhet meg egy vendéglátó üzletben, azonban adóügyi vonatkozását illetően kiemelt jelentősége van annak, hogy a kapott összeg bekerül-e a foglalkoztató pénztárába vagy sem. A borravaló ugyanis főszabályként külön kezelendő a napi forgalom és a váltópénz összegétől, és mivel nem minősül ellenértéknek, tekintettel arra, hogy annak adása nem kötelező és összege előre nem meghatározott, ezért nem része a nyújtott szolgáltatás adóalapjának, és így nem képez általános forgalmi adóalapot.

A borravaló kezelése szempontjából az alábbi esetek fordulhatnak elő:

•    Készpénzben kapott borravaló közvetlenül a felszolgálónak juttatva

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.21. pontja alapján adómentes bevételnek minősül a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló. Ennek megfelelően az ilyen jogcímen szerzett bevételt a magánszemélynek nem kell bevallania.
A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj. alapján a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek. Ennek megfelelően sem a foglalkoztatottat, sem a foglalkoztatót nem terheli járulékkötelezettség.

Érdemes megemlíteni, hogy a 2020. június 30. napjáig hatályos Tbj. rendelkezése szerint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló járulékalapot képező jövedelemnek minősült, mely után a foglalkoztatott nem fizetett sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után döntése szerint 15 százalék nyugdíjjárulékot fizethetett. Ezt a nyugdíjjárulékot a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában kellett bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kellett megfizetni. Ha a magánszemély megfizette ezt a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugellátás megállapításakor keresetként kerül figyelembevételre a borravaló 81 százaléka.

•    Készpénzben kapott borravaló elkülönített formában gyűjtve

Ha a felszolgálók a borravalót elkülönítetten, pl. egy „TIP” felirattal ellátott borravalós dobozban gyűjtik, ahová a vendég saját elhatározásából a felszolgálónak szánt összeget maga vagy a fizetést követően a felszolgáló elhelyezheti, akkor a borravaló az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.21. pontja alapján adómentes bevételnek minősül. Amennyiben a munkáltató osztja szét az alkalmazottak között az elkülönítetten gyűjtött borravalót, akkor már az Szja tv. alapján nem minősül adómentes bevételnek. Erre tekintettel a szétosztandó borravaló munkabérként kezelendő, az adó- és járulékkötelezettséget a munkabérre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.

•    Készpénzben kapott borravaló a szolgáltató pénztárába juttatva

Ha a felszolgálók által kapott borravaló a foglalkoztató pénztárába kerül, akkor a borravaló a foglalkoztató bevételének számít, ezért az abból történő kifizetés a munkabérre vonatkozó adók és járulékok megfizetése mellett lehetséges. Emellett a pénztárba került borravalót bizonylatolási szempontból megfelelő módon kezelni kell, amelyre a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 67. § 2. pontjában az adóügyi bizonylatok között felsorolt pénzmozgás bizonylat alkalmas. A borravaló egyéb bevételként pénzmozgás bizonylattal történő rögzítését (sorszám: 6., befizetés ok: 07 – borravaló) az online pénztárgépben a fizetést követően haladéktalanul meg kell tenni. Ugyanakkor a borravalóról kiállított pénzmozgás bizonylat vevőnek történő átadása nem kötelező.

•    Bankkártyás fizetés útján kapott borravaló a szolgáltató pénztárába juttatva

Gyakori eset, hogy a vendég a vendéglátóhelyen történő fogyasztást bankkártyával fizeti ki, és a bankkártyás fizetés során a vendég a POS terminálon a borravalóval megnövelt összeget egy összegben fizeti. Ilyen esetben a borravaló bekerül a pénztárba, és a foglalkoztató bevételét képezi, ezért ebben az esetben is szükséges a pénzmozgás bizonylat alkalmazása. A nyugtán vagy számlán csak a szolgáltatás ellenértékét (borravaló nélkül) kell feltüntetni. A foglalkoztató által a magánszemélynek kifizetett borravaló a magánszemély bérjövedelmeként lesz adó- és járulékköteles.

•    Bankkártyás fizetés útján kapott borravaló elkülönítetten kezelve

Előfordulhat olyan eset is, hogy a borravalót a bankkártyás fizetés során a felszolgáló külön üti be a POS terminálon lévő „TIP” gyűjtőbe. Ilyen esetben is megvalósul a borravaló elkülönített kezelése, így a borravaló nem képezi a foglalkoztató bevételét, és bizonylat-kiállítási kötelezettség sem kapcsolódik hozzá. Ugyanakkor a munkáltató által történő szétosztás esetén a borravaló már nem számít adómentes bevételnek, hanem munkabérként kezelendő, amely adó- és járulékköteles.

Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a borravaló akár készpénzes, akár bankkártyás fizetés útján bekerül a foglalkoztató pénztárába, akkor annak kifizetése nem kötelező a munkáltató számára, de egyéb bevételként rögzíteni szükséges.

A felszolgálási díj és a borravaló együttes alkalmazása

A felszolgálási díj jogi szabályozására figyelemmel megállapítható, hogy a felszolgálási díj felszámítása a vendéglátóhelyek számára nem kötelező. Amennyiben a vendéglátóhely üzemeltetője a felszolgálási díj bevezetése mellett dönt, akkor eleget kell tennie a felszolgálási díjra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

A vendéglátóhelyek többségénél a felszolgálási díj mellett – függetlenül attól, hogy bevezették-e vagy sem – ha a munkáltató nem tiltja, létezik a vendégtől közvetlenül kapott borravaló is.

Tehát előfordulhat minden lehetőség. Az is, hogy egy vendéglátóhelyen felszámítják a felszolgálási díjat és adható a borravaló, az is, hogy nincs felszolgálási díj, de adható a borravaló, az is, hogy felszámítják a felszolgálási díjat, de a munkavállalók nem fogadhatnak el a vendégtől borravalót, és előfordulhat az is, hogy nincs felszolgálási díj, és a munkavállalók sem fogadhatnak el a vendégtől borravalót.

A felszolgálási díj számviteli elszámolása

A felszolgálási díj általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét az üzemeltető vállalkozásnak az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolnia. Az elszámolás alapja a vendég részére kiállított számla vagy nyugta, amely elkülönítetten tartalmazza a felszolgálási díjat. A felszolgálók részére az adókkal és járulékokkal csökkentett felszolgálási díjat kell kifizetni, melyet személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.

(A cikkben felhasználásra került a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tájékoztatója a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről, illetve azok adóügyi vonatkozásairól.)

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő

Lezárva: 2020. június 30.