Adócsomag Változások 2022 Teljes videóanyag >> 

ADÓBEVALLÁSI ÉS ADÓFIZETÉSI HATÁRIDŐK ELHALASZTÁSA

A Kormány a társasági adóban, a kisvállalati adóban, az energiaellátók jövedelemadójában, az innovációs járulékban és a helyi iparűzési adóban lehetővé tette az adóbevallás-benyújtási kötelezettség és az adóbevallásban megállapított, elszámolt, bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes adó megfizetésének elhalasztását 2020. szeptember 30-ig, ha a bevallás-benyújtás 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékes. A halasztás vonatkozik a bevallás helyett benyújtható nyilatkozatok benyújtására is. Tekintve, hogy az adóelőleg bevallása az adó bevallásával egyidejűleg esedékes, a kormányrendelet arról is rendelkezett, hogy a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első adóelőleg-részlete esedékességekor az utolsó rendelkezésre álló bevallásban szereplő előleg-részletet kell teljesíteni. Az elfogadott törvény e szabályokat ismétli meg változatlan tartalommal.

ADÓZÁSI KÖNNYÍTÉSEK A KEDVEZMÉNYEZETT ÁGAZATOKBAN

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben foglalt kedvező adó- és járulékfizetési rendelkezések továbbélését is biztosítja az elfogadott törvény. E szerint a kedvezményezett ágazatba tartozó kifizetők mentesülnek a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és (időarányosan) a rehabilitációs hozzájárulás alól. A kedvezményezett ágazatba tartozó munkáltatók által foglalkoztatottak esetében kedvező járulékfizetési szabály irányadó, mely szerint csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, ezt is legfeljebb 7710 forintig. E rendelkezéseket az egyéni és a Tbj. szerinti társas vállalkozó is alkalmazhatja a saját maga után fizetendő adó és járulék tekintetében.
A kisadózó vállalkozás, amely külön nevesített, kedvezményezett tevékenységet folytat 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után fizetendő tételes adó megfizetése alól. A mentességet kizárólag az a kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott. Azon rendelkezés is tovább él, amely szerint a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizetheti meg (a tárgyhó 12. napjáig) pótlékmentesen. Az elfogadott törvény rögzíti, hogy a kata alól történő átmeneti mentesség nem befolyásolja azt az éves összeget, amely után a kisadózó vállalkozás kizárólag a tételes adóval (százalékos kata fizetése nélkül) teljesítheti a közterheit.
Az elfogadott törvény rögzíti azt is, hogy a meghatározott főtevékenységet folytató kisvállalati adóalany a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

TURIZMUSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS FELFÜGGESZTÉSE

A Kormány a veszélyhelyzeti kormányrendeletében 2020. március 1. és 2020. június 30. között felfüggesztette a turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettséget. Az elfogadott törvény ezen rendelkezést emeli egyfelől törvényi szintre, másfelől pedig – a turisztikai és vendéglátó ágazat helyzetének segítése érdekében – meg is hosszabbítja 2020. december 31-ig. Ennek alapján ez év végéig az egyébként hozzájárulásra kötelezettet nem terheli hozzájárulási kötelezettség, a kötelezettségét nem kell megállapítania, bevallania és az ezen időszakra jutó hozzájárulást nem kell megfizetnie.

IDEGENFORGALMI ADÓ FELFÜGGESZTÉSE

A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendelettel 2020. április 26-tól 2020. december 31-ig felfüggesztette az idegenforgalmi adókötelezettséget. Az elfogadott törvény ezt a rendelkezést emeli törvényi szintre. Ennek megfelelően az idegenforgalmi adó alanyának (a vendégnek) nem kell idegenforgalmi adót fizetnie, az adó beszedőjének (a szállásadónak) pedig nem kell az adót beszednie, megfizetnie, azonban a megállapított, de be nem szedett adót be kell vallania az adóhatósághoz, kivéve, ha annak összege nulla, mert ekkor bevallási kötelezettség sem terheli.

SZÉP KÁRTYÁRA ADHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁS EMELÉSE ÉS MENTESÍTÉSE A SZOCHO ALÓL

A veszélyhelyzeti kormányrendelettel összhangban 2020-ra magasabb összegeket lehet kedvező adózás mellett a SZÉP Kártya egyes alszámláira elhelyezni, és ezzel egyidejűleg az éves rekreációs keretösszeg is emelkedett: költségvetési intézmények esetében 200 ezer forintról 400 ezer forintra, más kifizetők esetében 450 ezer forintról 800 ezer forintra. További kedvező változás, hogy 2020. december 31-ig a SZÉP Kártyára utalt összeg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGON LEVŐ MUNKAVÁLLALÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉKÁNAK FIZETÉSI HATÁRIDEJE

A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a hatályos törvényi rendelkezéstől eltérően úgy rendelkezett, hogy a veszélyhelyzet fennállásának időszakában, tehát a veszélyhelyzet kihirdetésétől, azaz 2020. március 11. napjától a veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A rendelet továbbá kimondta, hogy ilyen esetben, 2020. május 1-jétől a munkáltató egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg a munkavállaló után. A rendelet további előírása szerint az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezte volna, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg. Az elfogadott törvény ez utóbbi szabályon módosított, és úgy rendelkezik, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizeti meg, tehát külön engedélyeztetésre nincs szükség.

BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJÉNEK ELHALASZTÁSA

A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékes számviteli törvény szerinti beszámolási kötelezettségek teljesítésének határidejét 2020. szeptember 30-ig meghosszabbította. Az elfogadott törvény a határidő meghosszabbítás szabályait ismétli meg változatlan tartalommal, annak érdekében, hogy azok a veszélyhelyzet megszűnését követően továbbra is alkalmazhatóak legyenek.

TOVÁBB ÉLNEK AZ EXTRA FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSI LEHETŐSÉGEK

Az elfogadott törvény a veszélyhelyzetben megteremtett fizetési könnyítési lehetőségek veszélyhelyzetet követő alkalmazását is biztosítja, de eltérő szabályozás szerint. Az új rendelkezés szerint az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉK FELFÜGGESZTÉSE

Az EKAER bejelentésekhez kapcsolódó kockázati biztosíték fizetési kötelezettség felfüggesztésre került a veszélyhelyzetre tekintettel, annak megszűntétől számított 30 napig. Az elfogadott törvény rendelkezése ezen felül előírja, hogy a biztosítékszámítására vonatkozó szabályt oly módon kell alkalmazni, hogy egy adott adózó esetében a veszélyhelyzet megszűnését követően tett bejelentéseket kell figyelembe venni. Az útszakasz-mentesítésre vonatkozó engedélyek érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt fennállt akkor is, ha azok érvényessége az egyébként irányadó jogszabály alapján megszűnt volna. Az elfogadott rendelkezés célja megteremteni annak lehetőségét, hogy az adózó a veszélyhelyzet megszűnésével érvényességét vesztő engedélye esetében is benyújthassa meghosszabbítás iránti kérelmét, ennek érdekében pedig a veszélyhelyzet megszűnésével érvényességüket vesztett engedélyek érvényessége 90 nappal meghosszabbodik.

PÉNZTÁRGÉPEK ÉS AUTOMATÁK FELÜLVIZSGÁLATÁNAK HATÁRIDEJE MEGHOSSZABBODIK

A pénztárgépek és az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatákban működő automata felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje meghosszabbodik abban az esetben, ha az veszélyhelyzet időtartama alatt járt le. A felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül köteles elvégeztetni.

VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK SZÜNETELÉSE

Az elfogadott törvény rendelkezése alapján szünetelnek a törvény hatálybalépésének napján az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások – törvényben meghatározott kivételek mellett – a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELÉSE

Az elfogadott törvény fenntartja azt a veszélyhelyzeti rendelkezést is, amely az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénytől eltérően lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időtartama egy hónapnál rövidebb időtartamú legyen.

(Adópraxis Szerkesztőség)

Lezárva: 2020. június 17.