Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec. tv.) 18. § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltethető. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenység szüneteltetését elektronikus úton, a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül jelentheti be. A bejelentést követő nap lesz a szünetelés kezdő napja.

Az egyéni vállalkozó a szüneteltetett vállalkozói tevékenységét bármikor folytathatja a tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésével, melyet szintén elektronikus úton, a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül tehet meg.

A szünetelés után a vállalkozói tevékenység a bejelentést követő nappal gyakorolható!

Figyelemmel azonban arra, hogy a tevékenység szüneteltetésének időtartama legalább egy hónap, így a szünetelés bejelentését követő egy hónapon belüli folytatás bejelentése nem minősül megfelelő bejelentésnek. Ilyen bejelentés esetén az elektronikus űrlap kitöltésekor a Webes Ügysegéd hibaüzenetet küld.

Ha például az egyéni vállalkozó 2020. március 31. napján bejelentette, hogy a vállalkozói tevékenységét szünetelteti, akkor a szünetelés kezdő napja 2020. április 1. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét folytatni kívánja, akkor erre vonatkozó bejelentést legkorábban az egy hónapos szünetelési idő utolsó napján, azaz 2020. május 1. napján tehet, és ennek megfelelően a vállalkozói tevékenység legkorábban 2020. május 2. napjától folytatható.

Ettől a hatályos törvényi szabályozástól biztosít eltérési lehetőséget a veszélyhelyzet idején egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatása biztosításáról szóló 131/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet).

A Rendelet szabályai két esetet különböztetnek meg.

AZ ELSŐ ESET, AMIKOR AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ A TEVÉKENYSÉGÉNEK SZÜNETELÉSÉT 2020. MÁRCIUS 11. NAPJA ÉS 2020. MÁRCIUS 30. NAPJA KÖZÖTT JELENTETTE BE.

Ilyen esetben az egyéni vállalkozónak a Rendelet hatálybalépését (2020. április 18.) követő 15. napig, vagyis 2020. május 3. napjáig két lehetősége van.

Az egyik lehetőség, hogy az egyéni vállalkozó visszavonja a tevékenységének szünetelése iránti bejelentését. Ebben az esetben a nyilvántartást vezető szerv a tevékenység szünetelésének kezdő időpontjára vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból, hogy az, mint törölt adat se legyen megismerhető. Az adattörlést követően az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez kapcsolódó semmilyen jogkövetkezményt nem kell alkalmazni. Tehát olyan helyzet áll elő, mintha az egyéni vállalkozó be se jelentette volna a vállalkozói tevékenység szünetelését.

Fontos, hogy ilyen esetben a tevékenység szünetelésére irányuló bejelentés és a nyilvántartást vezető szerv adattörlése közötti időtartam (a továbbiakban: szünetelés időtartama) a hatósági jogviszony alapján fennálló, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére és jogosultságok gyakorlására vonatkozó határidőbe nem számít bele. Ha a határidő a szünetelés időtartama alatt járna le, a határidő a nyilvántartást vezető szerv adattörlését követő 15. napon jár le.

A másik lehetőség, hogy az egyéni vállalkozó bejelenti a szüneteltetett tevékenység folytatását. Ebben az esetben – a törvényi szabályozástól eltérően – a szünetelés időtartama egy hónapnál rövidebb is lehet. Az előző helyzettel ellentétben, ebben az esetben a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséhez kapcsolódó valamennyi jogkövetkezményt alkalmazni kell.

A MÁSIK ESET, AMIKOR AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ A TEVÉKENYSÉGÉNEK SZÜNETELÉSÉT 2020. MÁRCIUS 30. NAPJÁT KÖVETŐEN A VESZÉLYHELYZET IDEJE ALATT JELENTI BE.

Ilyen esetben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az egy hónapos minimális időtartamot nem kell alkalmazni, tehát az egyéni vállalkozói tevékenység egy hónapnál rövidebb ideig is szüneteltethető.

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése elsősorban társadalombiztosítási szempontból bír jogkövetkezménnyel.

A főállású (nem kata szerint adózó) egyéni vállalkozó a szünetelés időtartamára, tehát a szünetelés első napjától a szünetelés utolsó napjáig a minimum járulékalap figyelembevételével nem köteles járulékkötelezettséget teljesíteni. Ha az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, akkor erre az időtartamra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7.710 Ft, napi 257 Ft.

A kiegészítő tevékenységet folytató (nem kata szerint adózó) egyéni vállalkozó a szünetelés időtartamára, tehát a szünetelés első napjától a szünetelés utolsó napjáig nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése a kata szerint adózó egyéni vállalkozók esetében más jogkövetkezménnyel jár. Ennek oka, hogy a tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó után azon hónapra/hónapokra nem kell a tételes adót megfizetni, amely/amelyek egészében a kisadózó a vállalkozói tevékenységét szüneteltette.

A tételes adó meg nem fizetése a főállású kisadózó egyéni vállalkozó esetében – aki e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül – azt eredményezi, hogy ebben a hónapban/ezekben a hónapokban szünetel a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítása. Ha az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A járulékfizetési kötelezettség – a nem kata szerint adózó egyéni vállalkozó esetétől eltérően – nem a vállalkozói tevékenység szünetelésének első napjától a szünetelés utolsó napjáig áll fenn, hanem arra a hónapra/hónapokra áll fenn, amely hónapra/hónapokra az egyéni vállalkozónak nem kell a tételes adót megfizetnie.

A tételes adó meg nem fizetése a nem főállású kisadózó egyéni vállalkozó esetében – aki e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak – nem bír jelentőséggel.

Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozó 2020. március 25. napján bejelentette az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését, tehát a vállalkozói tevékenység 2020. március 26. napjától szünetel.

Amennyiben az egyéni vállalkozó főállású (nem kata szerint adózó) egyéni vállalkozó, akkor 2020 márciusában 6 nap időtartamra, illetve egészen addig a napig, amíg az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel, nem kell a minimum járulékalap figyelembevételével járulékkötelezettséget teljesíteni. Ha az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, akkor erre az időtartamra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Amennyiben az egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató (nem kata szerint adózó) egyéni vállalkozó, akkor 2020 márciusában 6 nap időtartamra, illetve egészen addig a napig, amíg az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel, nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.

Amennyiben az egyéni vállalkozó kata szerint adózó főállású kisadózó, akkor a tételes adót 2020 március hónapra meg kell fizetni, és ha az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, akkor 2020. április 1. napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Tegyük fel, hogy ez az egyéni vállalkozó 2020. július 10. napján bejelenti, hogy a vállalkozói tevékenységét folytatja, akkor a tételes adót 2020 július hónapra már meg kell fizetnie, és ennek következtében az egészségügyi szolgáltatási járulékot 2020. július 1. napjától nem kell megfizetnie.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász és adószakértő

Lezárva: 2020. április 21.