KATA Adózás videó >>

 

A koronavírus következtében kialakult veszélyhelyzet nagyon sok olyan kata szerint adózó egyéni és társas vállalkozást is érint, akiket a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 2020. március, április, május és június hónapokra nem mentesített a kata megfizetése alól. Ezek a vállalkozások több lehetőség közül választhatnak.

 

AZ EGYIK LEGDRASZTIKUSABB VÁLASZTÁS A VÁLLALKOZÁS MEGSZÜNTETÉSE.

 

A vállalkozói tevékenység megszüntetése az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás tagjainak személyes döntése.

 

Az egyéni vállalkozás akkor szűnik meg, ha az egyéni vállalkozó a tevékenysége megszüntetésére irányuló bejelentést tesz. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését be lehet jelenteni a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül az erre a célra rendszeresített űrlapon, illetve személyesen vagy meghatalmazott útján is az ország bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalánál.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének bejelentésével a tevékenységre való jogosultság a bejelentés napján szűnik meg.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenység tehát egyszerű eljárással, jelentősebb költség nélkül megszüntethető, szükség esetén – szintén egyszerű eljárással, alacsony költséggel – újrakezdhető.

 

Amennyiben a kata szerint adózó vállalkozás társas vállalkozás (kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti vagy közkereseti társaság), és a tagok a társaság tevékenységét kívánják megszüntetni, akkor ez lényegében a társaság jogutód nélküli megszűnését jelenti. A jogutód nélküli megszűnés elhatározásához valamennyi tag szavazatával egyhangúlag meghozott határozat szükséges.

 

A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése már bonyolultabb eljárás. A megszüntetéshez célszerű könyvelőt bevonni, viszont ügyvédi közreműködés nem feltétlenül követelmény. Ennek következtében a jogutód nélküli megszűnés költségigényesebb eljárás lehet, a vállalkozási tevékenység ismételt folytatása esetén pedig új társaság alapítása szükséges, amelynek szintén további jelentősebb költségvonzata van.

 

A kata szerint adózó vállalkozás megszüntetése során mérlegelni kell, hogy a kata szerinti adóalanyiság ismételten nem választható az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra. Ez a korlátozás kizárólag egyéni vállalkozás megszüntetése esetén releváns. Ha az egyéni vállalkozó 2020-ban az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése mellett dönt, és az egyéni vállalkozást a 2021. évben újra szeretné indítani, akkor számolnia kell azzal, hogy a kata szerinti adózást legkorábban 2022. január 1-jétől választhatja.

 

A vállalkozás megszüntetését – megítélésem szerint – nem érdemes választani, mert nem lehet előre látni, hogy a koronavírus terjedése következtében kialakult jelenlegi helyzet meddig fog tartani, és a veszélyhelyzet megszűnését követően hogyan alakulnak a vállalkozás további működésének lehetőségei. A vállalkozás megszüntetését kizárólag abban az esetben célszerű választani, ha az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás tagjai biztosak abban, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően sem fog úgy alakulni a helyzet, hogy a vállalkozás ismételten működőképes legyen.

 

A kata szerint adózó egyéni és társas vállalkozás megszüntetésével az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás tagjainak a biztosítási jogviszonyát is rendezni kell. Amennyiben ezek a személyek egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosultak, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7.710 Ft, napi 257 Ft, amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 20T1011-es adatlap kitöltésével.

 

SOK VÁLLALKOZÓ FONTOLGATJA A KATÁBÓL TÖRTÉNŐ KILÉPÉST.

 

A kata hatálya alól történő kilépésre a Kata tv. lehetőséget biztosít azzal a rendelkezésével, amely kimondja, hogy megszűnik a kata szerinti adóalanyiság, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem a Kata tv. szabályai szerint teljesíti. A bejelentés bármikor megtehető. Az egyéni vállalkozók a 20T101E jelű, a társas vállalkozások a 20T201T jelű bejelentő- és változásbejelentő lapon tehetik meg a bejelentést az állami adóhatóság felé. A kata szerinti adóalanyiság ilyen esetben a bejelentés hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

 

Ha például az adózó 2020. április 14. napján bejelenti az állami adóhatósághoz a kata hatálya alól történő kilépést, akkor a kata szerinti adóalanyisága 2020. április 30. napján szűnik meg. Ennek következtében a tételes adó teljes összegét (havi 25 ezer, 50 ezer, illetve 75 ezer forint) április hónapra meg kell fizetni.

 

Fentiek figyelembevételével érdemes a kata hatálya alól történő kilépést a hónap végére időzíteni, hátha addig oly módon változik a helyzet, hogy az adóalany meggondolja a kilépést.

 

Érdemes továbbá a kilépésre vonatkozó bejelentésnek az állami adóhatóság felé történő benyújtása előtt akár egy könyvelővel, akár egy adószakértővel konzultálni, mert a kata hatálya alól történő kilépésnek csupán egy lépése az állami adóhatóság felé történő bejelentés. A kata hatálya alól történő kilépés következtében a helyi iparűzési adó tekintetében is szükséges bejelentést tenni, továbbá a vállalkozást soron kívüli adóbevallási kötelezettség terheli.

 

A kata hatálya alól történő kilépést a kisadózó biztosítotti jogviszonya szempontjából is mérlegelni kell.

 

Amennyiben a kisadózó a kilépést megelőzően nem főállású kisadózó volt, akkor ennek a kérdésnek azért nincs jelentősége, mert a nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – nem minősült biztosítottnak.

 

Amennyiben a kisadózó a kilépést megelőzően főállású kisadózónak minősülő egyéni vállalkozó volt, akkor a kilépést követően az egyéni vállalkozói jogviszony alapján keletkezik – akár a minimum járulékalap figyelembevétel – járulékfizetési kötelezettség.

 

Amennyiben betéti társaságról vagy közkereseti társaságról van szó, akkor át kell tekinteni a tagok biztosítási jogviszonyát. Figyelembe kell venni, hogy a gazdasági társaság tagjai közreműködnek-e ténylegesen és személyesen a társaság tevékenységében, részt vesznek-e az ügyvezetésben, e tevékenységeket milyen jogviszonyban látják el. Ennek megfelelően a kata hatálya alól történő kilépést követően a társaság tagjának a járulékfizetési kötelezettsége fennállhat munkavállalóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján, illetve társas vállalkozóként.

 

A kilépés előtt továbbá azt is mérlegelni kell, hogy a kata hatálya alól kilépő vállalkozást milyen nyilvántartási kötelezettség fogja terhelni. Ha a kilépő adóalany egyéni vállalkozó, akkor a kilépés után a nyilvántartási kötelezettségét az Szja tv. 5. számú mellékletében foglaltak szerint kell teljesítenie. Ha azonban a kilépő adóalany társas vállalkozás, akkor visszakerül a számviteli törvény hatálya alá, vagyis a bevételi nyilvántartásról át kell térnie kettős könyvvitel vezetésére. Ennek kapcsán első feladat a nyitómérleg összeállítása lesz. Ehhez leltárt kell készíteni, számba kell venni a vállalkozás tárgyi eszközeit, követeléseit, pénzeszközeit és kötelezettségeit. A nyitómérleget nem kell letétbe helyezni, de könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.

 

A döntés meghozatala során továbbá gondolni kell arra is, hogy a kata szerinti adóalanyiság ismételten nem választható az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra. Ha tehát az adóalany 2020 áprilisában kilép a kata hatálya alól, akkor ismételten 2022. január 1. napjától választhatja a kata szerinti adózást.

 

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a kata hatálya alól történő kilépés számos olyan következménnyel jár, amit érdemes nagyon is meggondolni, mert amennyiben lehetőséget lát az adózó a veszélyhelyzet megszűnését követően a vállalkozás működésének a visszaállíthatóságára, akkor nem érdemes a kata szerinti adózás előnyeit feladni.

 

ÁTMENETI MEGOLDÁS LEHET EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ESETÉBEN AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELTETÉSE.

 

Az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti.

 

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenység szüneteltetését elektronikus úton, a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül jelentheti be.

 

A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. A szünetelés ideje alatt nem kötelező az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát fenntartani.

 

Ha a két év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a szünetelés kezdőnapját követő két év elteltét követő napon a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a törvény erejénél fogva megszűnik.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése nem jelenti azt, hogy az egyéni vállalkozó elveszíti a kata szerinti adóalanyiságát. Amennyiben az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, akkor ez a kata tekintetében azzal a következménnyel jár, hogy nem kell a kata szerinti tételes adót megfizetni azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette. Nem szünetel a tételes adófizetési kötelezettség, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

 

Az egyéni vállalkozó abban a hónapban mentesül a tételes adó megfizetése alól, amely hónap minden napján szünetel az egyéni vállalkozói tevékenység. Ha például az egyéni vállalkozó 2020. április 30. napján jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését, akkor a szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap, tehát 2020. május 1. Ebben az esetben már a május havi tételes adót nem kell megfizetni. Ha azonban az egyéni vállalkozó 2020. május 1. napján jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését, akkor a szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap, tehát 2020. május 2. Ebben az esetben a május havi tételes adó teljes összegét meg kell fizetni.

 

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig a 20T101E jelű bejelentő- és változásbejelentő lapon köteles bejelenteni az állami adóhatóság felé, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem keletkezik tételes adófizetési kötelezettsége. A bejelentést nem kell havonta megismételni, mivel a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján az állami adóhatóság ilyen esetben hivatalból végzi el.

 

Fontos azonban gondolni arra, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása. Ennek következtében, ha az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen nem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7.710 Ft, napi 257 Ft, amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a 20T1011-es adatlap kitöltésével.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését a vállalkozó székhelye, illetve telephelye szerint illetékes önkormányzatoknál is be kell jelenteni az állami adóhatósághoz történő bejelentéstől számított 15 napon belül. A helyi önkormányzatok felé történő bejelentések gyakorlata jelentős eltéréseket mutat, ezért célszerű az illetékes önkormányzatnál érdeklődni az eljárás gyakorlatára vonatkozóan.

 

Érdemes gondolni továbbá arra, hogy az egyéni vállalkozó – amennyiben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben foglalt egyéb feltételeknek megfelel – jogosult lehet álláskeresési járadékra is.

 

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ESETÉBEN A SZÜNETELTETÉS NEM VÁLASZTHATÓ LEHETŐSÉG.

 

A gazdasági társaságok tevékenységének szüneteltetésére a magyar jog – az egyéni vállalkozók helyzetétől eltérően – nem ad lehetőséget. Egy gazdasági társaságot a cégjegyzékbe történő bejegyzéstől a cégjegyzékből történő törlésig „működő” cégnek kell tekinteni, melynek megfelelően valamennyi adó- és járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni kell.

 

Feltéve, hogy a társaság tagjai nem döntöttek a jogutód nélküli megszűnésről és a kata hatálya alól történő kilépésről, vagyis kata szerint adózó, de vállalkozási tevékenységet ténylegesen nem folytató vállalkozásként kívánják a társaságot tovább működtetni, így azt a megoldást kell megkeresni, amely mellett a tagok járulékfizetési kötelezettsége optimálisan, minimálisra csökkenthető. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a társas vállalkozás Kata tv. szerinti adóalanyiságának feltétele, hogy a vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. Amennyiben a társas vállalkozás kisadózóként bejelentett tagjának, illetve valamennyi tagjának megszűnik a kisadózói jogállása, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy a társas vállalkozás kikerül a kata szerinti adózás hatálya alól.

 

Amennyiben a társaság vállalkozási tevékenységet ténylegesen nem folytat, akkor lényegében kizárólag egy olyan tagra van szükség, aki az ügyvezetői feladatokat kisadózóként ellátja. Az ügyvezetői feladatokat ellátó tag után fizetendő tételes adó minimalizálható, amennyiben olyan tag látja el az ügyvezetői feladatokat, aki a Kata tv. szerint nem minősül főállású kisadózónak.

 

AZ ANYAGILAG NEHÉZ HELYZETBE KERÜLT VÁLLALKOZÁSOK KÉRHETNEK FIZETÉSI KÖNNYÍTÉST.

 

Vannak vállalkozások, akik nem kívánják a tevékenységüket, működésüket szüneteltetni, tekintettel arra, hogy nem ellehetetlenült a vállalkozási tevékenységük, hanem a megszerzett bevételük csökkenése okoz fizetési nehézséget. Ezek az egyéni és társas vállalkozások fizetési könnyítést kérhetnek az adóhatóságtól. A fizetési könnyítés fizetési halasztást vagy részletfizetést, illetve mérséklést, elengedést jelenthet. Ezen lehetőségekkel eltérő feltételek mellett élhetnek az egyéni vállalkozók, illetve a társas vállalkozások.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fizetési kedvezményi eljárások során figyelembe veszi a koronavírus-járvány által okozott gazdasági nehézségeket, melyek az adózók széles körét érintik. Ezek az objektív körülmények hátrányosan befolyásolhatják az adófizetési kötelezettség teljesítését, így az adóhatósági tájékoztatás szerint az adóhatóság minden esetben a méltányos eljárás alapelvének megfelelően értékeli a körülményeket, és annak megfelelően dönt a fizetési könnyítésről. Szükség esetén célszerű minden vállalkozás esetében ezt a lehetőséget is mérlegelni.

 

(Szerzői megjegyzés: Cikkünkben egyéni vállalkozónak kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemélyt tekintjük.)

 

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász és adószakértő

Lezárva: 2020. április 14.

 

 

Szeretnék ilyen híreket kapni >>