Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) választásának lehetősége 2019. december 31. napjával megszűnt. Ennek megfelelően valamennyi eva szerint adózó adóalanynak döntenie kellett, hogy 2020. január 1. napjától milyen módon teljesíti adókötelezettségét a jövedelem-, illetve nyereségadózás, az általános forgalmi adózás, valamint a helyi iparűzési adó tekintetében.

Azok az eva szerint adózó adóalanyok, akik 2019. december 31. napjáig nem választották a kisadózó vállalkozások tételes adóját (a katát) vagy a kisvállalati adót (a kivát), azokat automatikusan besorolták vagy a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó hatálya alá.

Az eva szerinti adózás megszűnése után – besorolástól függetlenül – az adóalanyokat 2020. január 1-jétől továbbra is terheli a helyi iparűzési adó, feltéve, hogy a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzat(ok) illetékességi területén bevezetésre került.

Korábban az eva szerint adózó adóalanyok a helyi iparűzési adó alapjának megállapításakor választhattak az általános szabályok szerinti vagy az egyszerűsített adóalap meghatározás között.

A helyi iparűzési adó alapja – az általános szabályok szerint – állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén – főszabály szerint – a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az eva szerinti adózó adóalanyok esetében az egyszerűsített adóalap meghatározás azt jelentette, hogy a helyi iparűzési adó alapjaként az eva alapjának 50 százalékát kellett figyelembe venni.

Az eva szerinti adózás megszűnése után az adóalanyoknak dönteniük kellett/kell arról is, hogy a helyi iparűzési adó alapját 2020. január 1-jétől az általános szabályok szerint vagy egyszerűsített módon határozzák meg.

A helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját – a jelenleg hatályos szabályok alapján – választhatja:

a)    a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó egyéni vállalkozó,
b)    a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya,
c)    azon egyéb iparűzési adóalany, akinek/amelynek a nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – a 8 millió forintot nem haladta meg,
d)    a kisvállalati adó alanya.

Az a) esetben a helyi iparűzési adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alap 20 százalékkal növelt (1,2-vel szorzott) összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevétel 80 százaléka.

A b) esetben a tételes adóalap szerint adózó adóalany helyi iparűzési adó alapja székhely, illetve telephely településenként 2,5-2,5 millió forint.

A c) esetben a helyi iparűzési adó alapja a nettó árbevétel 80 százaléka (0,8-cal szorzott összege).

A d) esetben a helyi iparűzési adó alapja a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt (1,2-vel szorzott) összege.

Tekintettel arra, hogy az eva szerint adózó adóalanyok többsége 2020. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózási módszert választotta, így érdemes megemlíteni, hogy ezek az adóalanyok a helyi iparűzési adó alapját háromféle módon állapíthatják meg:

–    az általános szabályok szerint,
–    a nettó árbevétel 80 százalékában,
–    székhely, illetve telephely településenként 2,5-2,5 millió forint adóalap figyelembevételével.

Amennyiben az adóalany a helyi iparűzési adó alapját az általános szabályok szerint vagy a nettó árbevétel 80 százalékában állapítja meg, akkor erre vonatkozóan nem kell előre bejelentést tenni az önkormányzati adóhatóság felé. A választást legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell bejelenteni az adóhatóságnál.

Amennyiben az adóalany székhely, illetve telephely településenként 2,5-2,5 millió forint adóalap figyelembevételével kívánja megállapítani a helyi iparűzési adó alapját, akkor ezen választását köteles az önkormányzati adóhatóság számára előzetesen – a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig – bejelenteni. Ha tehát az adóalany az egyszerűsített vállalkozó adó (eva) helyett 2020. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózást választotta, és a helyi iparűzési adó alapját a 2020. adóévben egyszerűsített módon, székhely, illetve telephely településenként 2,5-2,5 millió forint adóalap figyelembevételével kívánja megállapítani, akkor erre vonatkozóan legkésőbb 2020. február 15. napjáig bejelentést kell tenni az illetékes önkormányzat adóhatósága számára.

Abban az esetben, ha az adóalany az egyszerűsített adóalap megállapításra vonatkozó bejelentési határidőt elmulasztja, akkor a településenkénti 2,5 millió forint adóalap figyelembevételével történő adóalap megállapítást az adóévre nem alkalmazhatja. A bejelentésre nyitva álló 45 napos határidő, illetve az adott év február 15-i határidő elmulasztása jogvesztő, de az adóalany a határidő elmulasztását igazolási kérelem előterjesztésével kimentheti.

Abban az esetben, ha az adóalany a településenkénti 2,5 millió forint adóalap figyelembevételével történő egyszerűsített adóalap megállapítására irányuló választási szándékát legkésőbb 2020. február 15-ig nem jelenti be, akkor csak a következő év február 15-éig nyilatkozhat erről a szándékáról.

Fontos megjegyezni, hogy a településenkénti 2,5 millió forint adóalap figyelembevételével történő egyszerűsített adóalap megállapítására irányuló választását az adóalanynak nem kell a következő évben megismételnie. Amennyiben az adóalany bejelentette az egyszerűsített adóalap megállapításra irányuló választását, akkor ez a döntése mindaddig érvényes, amíg legkésőbb az adóév február 15. napjáig – változás bejelentés keretében – nem jelzi az önkormányzati adóhatóság felé, hogy az adóévre az adó alapját már nem a településenkénti 2,5 millió forint adóalap figyelembevételével kívánja megállapítani.

Érdemes végül megemlíteni, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózást választó adóalany a helyi iparűzési adóban az adóévre a településenkénti 2,5 millió forint adóalap figyelembevételével történő egyszerűsített adóalap megállapítást választotta, akkor főszabály szerint nem terheli bevallás-benyújtási kötelezettség. Az adóalanyt – a főszabálytól eltérően – abban az esetben terheli bevallási kötelezettség, ha

a)    az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség – egy vagy több alkalommal – szünetelt (például táppénz, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély igénybevétele miatt);
b)    az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, illetve az adó csökkentésére jogosult (például ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adó összegével vagy útdíj meghatározott részével), és a fizetendő adót csökkenteni kívánja.

Ezekben az esetekben az adóbevallást az adóévet követő év január 15. napjáig kell benyújtani.

Figyelem!
Az egyszerűsített vállalkozói adó 2019. december 31. napjával történő megszűnése miatt az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól kikerülő adóalanyok a 2019. évről záró bevallást kötelesek benyújtani. (A záró bevallásban a bevallás benyújtásának okaként az eva alanyiság megszűnését kell megjelölni.)

A záró bevallás benyújtásának határideje:
–    a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany (pl. betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni vállalkozó) esetében az adóévet követő év február 25. napja,
–    a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany (pl. korlátolt felelősségű társaság, lakásszövetkezet) esetében az adóévet követő év május 31. napja.

Szerzői megjegyzés:
A tapasztalatok szerint az önkormányzatok eltérő gyakorlatot folytatnak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól kikerülő adóalanyok 2019. évi adóbevallásának benyújtása tekintetében. Egyes önkormányzatok záró adóvallást, más önkormányzatok éves adóbevallás benyújtását kérik. Az adóbevallás benyújtásának határideje tekintetében sem egységes a gyakorlat. Célszerű az illetékes önkormányzatnál a bevallás benyújtása előtt érdeklődni, tekintettel arra, hogy egy már benyújtott bevallást sokkal problémásabb javítani, módosítani, ha nem felel meg az illetékes önkormányzatnál kialakított gyakorlatnak.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő