//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Adóalapot képez-e az önkormányzati támogatás?- a Kúria döntése és jogi indokai
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az Áfa tv. alkalmazása során gyakran vitatott kérdés, hogy egy támogatás mikor minősül árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak. E kérdésre adott választ a Kúria.

2019. augusztus 30.

 A tényállás

 

Esetünkben az ellenőrzés alá vont adózó egy közhasznú nonprofit társaság (a továbbiakban: nonprofit társaság), amely a Város sportlétesítményeit működteti, és az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában áll.

 

A nonprofit társaság bérleti díjat fizet az önkormányzatnak a városi sport- és rendezvénycsarnok, valamint a strandfürdő használatáért, míg az egyéb sportlétesítményeket ingyenesen veszi igénybe. A város önkormányzatának képviselő testülete határozatban döntött a nonprofit társaság által működtetett létesítményekben az egyes intézmények és sportcélú szervezetek számára biztosítandó használati támogatásról, meghatározva, hogy melyik szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában, illetőleg mennyi belépés során, milyen kedvezményekkel veheti igénybe a létesítményeket. Az önkormányzat támogatási szerződést kötött a nonprofit társasággal, működési célú támogatás megnevezéssel forrást biztosítva a részére.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága a nonprofit társaságnál általános forgalmi adó (áfa) adónemben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként – megismételt eljárásban – a társaságot 27.677.000 Ft adókülönbözet, 5.535.000 Ft adóbírság és 8.550.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

 

A nonprofit társaság az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést nyújtott be.

 

A másodfokú adóhatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolás szerint az elsőfokú adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, miszerint az önkormányzat által a nonprofit társaság részére működési célú támogatás megnevezéssel nyújtott támogatások a nonprofit társaság által harmadik személyek számára nyújtott szolgáltatások árát (díját) közvetlenül befolyásolták, mivel az önkormányzat képviselő testületi határozat formájában pontosan meghatározta azt, hogy mely szervezet, milyen célra, éves szinten hány órában, illetőleg mennyi belépés során, milyen kedvezményekkel veheti igénybe az önkormányzat tulajdonában álló, de a nonprofit társaság által működtetett létesítményeket, nyújtott szolgáltatásokat, és az önkormányzat a vizsgált években működési célú támogatás megnevezéssel jelentős összegű támogatást nyújtott a nonprofit társaságnak. Az önkormányzati támogatás a nonprofit társaság által nyújtott szolgáltatások árát, díját – a kedvezményezetti körbe tartozó igénybe vevők számára kedvezményesen nyújtott belépőjegyek ára tekintetében – közvetlenül befolyásolta. Erre a tényre figyelemmel az önkormányzat által nyújtott támogatásból a kedvezményezett szolgáltatásnyújtások részbeni ellentétezését szolgáló rész a nonprofit társaságnál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 65. §-ának utolsó fordulata alapján adóalapot képez.

 

A felek akaratát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. §-ában foglaltak alkalmazásával értékelve megállapítható, hogy az önkormányzati támogatás részben, a kedvezményes jegyárak alkalmazása miatt kieső bevételek pótlását célozta, ezáltal az árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak tekintendő. Az önkormányzati támogatás elengedhetetlenül és feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a nonprofit társaság az általa üzemeltetett létesítmények igénybevételét, bizonyos intézmények, egyesületek és más szervezetek részére kedvezményes áron biztosíthassa, és ily módon megfeleljen a számára kötelező erővel bíró tulajdonosi elvárásoknak, döntéseknek, illetőleg a kedvezményezett igénybe vevők részére kedvezményes áron nyújtott szolgáltatások miatt előálló bevételkiesés ellenére a társaság működőképessége fennmaradhasson. Az önkormányzati támogatásnak a nonprofit társaság által nyújtott szolgáltatások árára, díjára gyakorolt közvetlen befolyása tehát megkérdőjelezhetetlen, annak mértéke pedig értelemszerűen a támogatott nonprofit társaság által nyújtott kedvezményes szolgáltatások ára és a teljes piaci áron nyújtott szolgáltatások ára, díja közötti különbözet összegével megegyező.

 

A kereseti kérelem

 

A nonprofit társaság a keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint téves az adóhatóság megállapítása, mert nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a finanszírozása és a szolgáltatásainak értékesítési ára/díja között, azokat a kapott támogatás nem befolyásolta.

 

Az elsőfokú ítélet

 

Az elsőfokú bíróság ítéletével a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Álláspontja szerint az önkormányzat részéről biztosított működtetési támogatás a nonprofit társaság által működtetett intézmények fenntartására, illetőleg részbeni felújítására adott általános támogatás volt, az valamennyi, a fenntartással kapcsolatos költség, kiadás (figyelembe véve a bevételeket is) fedezetére szolgált, a kedvezményezettek számára nyújtott szolgáltatás árát közvetlenül nem befolyásolta.

 

A felülvizsgálati kérelem

 

Az elsőfokú ítélettel szemben az adóhatóság felülvizsgálati kérelemmel élt, és az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljes körű elutasítását kérte.

 

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az Áfa tv. 2. § a) pontjában, 9. § (1) bekezdésében, 65. §-ában foglaltak megsértésével jogsértő határozatot hozott. Az adóhatóság a támogatás vonatkozásában fenntartotta és lényegében megismételte a határozatában kifejtetteket.

 

A Kúria döntése és jogi indokai

 

A Kúria az adóhatóság felülvizsgálati kérelmének helyt adott, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a keresetet teljes körűen elutasította.

 

Az adóhatóság felülvizsgálati kérelme alapjául szolgáló anyagi jogi szabályozás az Áfa tv., amelynek 2. § a) pontja szerint az Áfa tv. alapján adót kell fizetni az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. A 9. § (1) bekezdése értelmében termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. A szolgáltatás nyújtása [13. § (1) bekezdés]: bármely olyan ügylet, amely az Áfa tv. értelmében nem termék értékesítése. A 65. § alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha az Áfa tv. másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

 

Az önkormányzat által a nonprofit társaság részére működési célú támogatás megnevezéssel nyújtott támogatások, és az Áfa tv. 65. §-ának összevetése körében a Kúria a közigazgatási eljárás, a per teljes iratanyaga alapján – figyelemmel az egységes kúriai joggyakorlatra is – azt állapította meg, hogy az adóhatóság az általa bizonyított tényállásra a megfelelő jogszabályok helyes értelmezésével és alkalmazásával jogszerűen döntött akként, hogy az önkormányzat részéről a nonprofit társaságnak biztosított működési célú támogatások a nonprofit társaság által nyújtott szolgáltatások árát, díját – a kedvezményezetti körbe tartozó igénybevevők számára kedvezményesen nyújtott belépőjegyek ára tekintetében – közvetlenül befolyásolták.

 

A közvetlen befolyásolást kétséget kizáróan megalapozta az, hogy az önkormányzati határozatok, a rendelkezésre álló szerződések és egyéb megállapodások pontosan és egyértelműen meghatározták, az egyes szervezetek számára milyen feltételekkel és kedvezményekkel kell biztosítani az önkormányzat tulajdonában álló, de a nonprofit társaság által működtetett létesítmények használatát. A kedvezményezett igénybevevők számára biztosított kedvezményes áru létesítményhasználat okozta bevételkiesést, továbbá a működőképességét a nonprofit társaság az önkormányzat által a részére nyújtott támogatás összegéből fedezni, illetve biztosítani tudta, de a támogatásra azért is szüksége volt, hogy az általa üzemeltetett létesítmények szolgáltatásait a tulajdonosi döntéseknek megfelelően, a kedvezményezetti körnek kedvezményes áron nyújthassa. Az elsőfokú bíróság ellentétes álláspontja téves.

 

A Kúria szerint az adóhatóság azt is helytállóan határozta meg, hogy az önkormányzati támogatásnak nem a teljes összege minősül adóalapnak, csak az árat közvetlenül befolyásoló része, amelyet meghaladó rész nem veszítette el az eredeti, a működés finanszírozását szolgáló jellegét.

 

Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a nonprofit társaság keresetét teljes körűen elutasította.

 

A döntés elvi tartalma

 

Ha az önkormányzat meghatározza, hogy a tulajdonában lévő sportlétesítményt működtető saját cége kinek és milyen körben nyújtson kedvezményezett szolgáltatást, amelyhez támogatást is folyósít, a támogatás közvetlenül befolyásolja a termék értékesítésének, a szolgáltatás nyújtásának árát (díját).

 

Adópraxis Szerkesztőség

További hírek