SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:541. §-a – a szerződésen kívüli károkért való felelősség körében – szabályozta a hatálya lépést követően a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősséget. E szabály arról rendelkezett, hogy „ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel”.
A hivatkozott rendelkezés alapján akkor volt megállapítható a vezető tisztségviselő felelőssége, ha a jogi személy szerződéses viszonyain kívül járt el, a kárt okozó esemény, magatartás a vezető tisztségviselői minőségével volt összefüggő, a magatartása felróható volt és a vezető tisztségviselő a kárt előre látta vagy előre láthatta volna.
Az új felelősségi tényállás a gazdasági életben komoly aggodalmat keltett, a vonatkozó szakirodalomból pedig az derült ki, hogy a jogalkotó eredeti szándéka nem arra irányult, ahogyan ezt az új felelősségi szabályt a gyakorlatban értelmezték. Az értelmezési bizonytalanságot tovább növelte az a vitatott kérdés, hogy a Ptk. 6:541. §-a alkalmazható-e abban az esetben is, ha a károsult és a jogi személy között jogviszony áll fenn. A problémás helyzetet a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény oldotta fel, mely hatályon kívül helyezte a Ptk. rosszul megszövegezett és nehezen értelmezhető kárfelelősségi szabályát, a 6:541. §-t. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor kiegészült a Ptk. 3:24. §-a egy új (2) bekezdéssel, amely szerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. Az új rendelkezés továbbá beépítette a vezető tisztségviselők károkozásával összefüggésben a bírói gyakorlatban korábban kialakult azon tényállást, mely szerint, ha a vezető tisztségviselő a kárt szándékosan okozza, akkor a jogi személy felelőssége mögé bújva nem tud mentesülni, hanem a harmadik személy felé közvetlenül is felel. A károsult érdekeinek védelme érdekében ebben az esetben a jogi személy vagyona is fedezetül szolgál azáltal, hogy a vezető tisztségviselő és a jogi személy egyetemlegesen felel. A vezető tisztségviselő felelősségének egységes meghatározása azzal az előnnyel is jár, hogy immár nem merül fel értelmezési kérdésként az, hogy a károsult és a jogi személy között fennállt-e jogviszony vagy sem, hanem annak a kérdésnek van csupán jelentősége, hogy a vezető tisztségviselő a károkozáskor e jogkörében járt-e el.
A vezető tisztségviselők felelősségét szabályozó polgári jogi rendelkezés módosításától függetlenül az utóbbi években felértékelődött a vezető tisztségviselőkre köthető felelősségbiztosítás (angol rövidítéssel: D&O biztosítás – Directors & Officers Liability Insurance).
A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás keretében a biztosító – a biztosítási szerződéses feltételekben szabályozottak szerint, a biztosítási díj megfizetése ellenében – jellemzően a vezető tisztségviselői tevékenység folytatásával a szerződő társaságnak vagy harmadik személynek okozott kár (és sérelemdíj) megtérítése alól mentesíti a szerződés biztosítottját, feltéve, ha ezért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.
Figyelemmel arra, hogy az ilyen típusú felelősségbiztosítások esetén a biztosítási díjat fizető szerződő fél az érintett társaság, és a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a vezető tisztségviselő részére teljesít kifizetést, így azonnal felmerül a kérdés, hogy a társaság által megfizetett biztosítási díj adóköteles jövedelme lesz-e a vezető tisztségviselőnek.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2015. január 1. napjától hatályos 4. § (2a) bekezdés b) pontja szerint nem keletkezik bevétel a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.
A díjat fizető személy (vagyis a társaság) tevékenységében közreműködő magánszemély (vagyis a vezető tisztségviselő) felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díja tehát adómentes. Ennek további feltétele, hogy a biztosítás a magánszemély olyan feladata ellátásával legyen kapcsolatos, amely a társaság tevékenységét szolgálja. Ez a feltétel azonban gyakorlatilag automatikusan teljesül a vezető tisztségviselők esetében. Így a szűkítő feltétel lényegében azt a felelősségbiztosítást zárja ki az adómentesség köréből, amely a vezető tisztségviselőnek nem a társaság érdekében végzett feladatával áll összefüggésben, hanem például e személy által közlekedési balesetben okozott károkkal.
Érdemes megemlíteni, hogy az Szja tv. 84/ZS. § (2) bekezdése szerint a hivatkozott 4. § (2a) bekezdés b) pontja nem a 2015. január 1-jei hatályba lépéstől alkalmazható, hanem a hatályba lépést megelőző bármely korábbi adóévben is. Így, ha a szerződő társaság már 2015. január 1-jét megelőzően kötött ilyen felelősségbiztosítást a vezető tisztségviselőre, akkor ennek a biztosításnak a díja visszamenőlegesen is adómentesnek minősül.
Fontos azonban figyelemmel lenni a biztosítási szerződés és a biztosító szolgáltatásának tartalmára, tekintettel arra, hogy kizárólag a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díja minősül adómentesnek.
A Ptk. 6:470. §-a szerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
Felelősségbiztosítási szerződésnek tehát csak az alapbiztosítás minősül, amely a vezető tisztségviselő által jogszabály – azaz elsősorban a Ptk. – értelmében fizetendő kár vagy sérelemdíj megtérítésére szól. Ha a biztosítás ezen felelősségbiztosítási elemen kívül más összegek megtérítésére is szolgál, akkor ezek a kiegészítő biztosítások nem minősülnek felelősségbiztosításnak. Így például, ha a biztosítás kiterjed a vezető tisztségviselő jó hírnevének orvoslásával összefüggő költségekre, akkor ez a kiegészítő biztosítás nem minősül felelősségbiztosításnak, így a kiegészítő biztosítás díja nem lesz adómentes. Ezért – szükség esetén – célszerű a biztosítási díjat megbontani arra a díjrészre, amely kizárólag a felelősségbiztosítás díja, és arra a díjrészre, amely a felelősségbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítás(ok) díja.
Dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő
További hírek
Új szabályok a sertés ágazat támogatásaiban: mi vár a gazdákra?
Visszaváltási díj a számvitelben
A szerző tevékenység tb-kérdései
Szolgalmak és a szolgáló telek kisajátítása
A NAV 2024-es ellenőrzési terve – mi történik, ha az adóhatóság mulaszt?
Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön
A polgármesteri munkakör átadása
A több munkáltató által létesített munkaviszony
Keresőképtelenség ellenőrzése: mit tehet a munkáltató?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
28
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR