A jogosult magánszemély, a kötelezett jogi személy

Az egyik leggyakoribb eset az, amikor valamely magánszemélynek áll fenn követelése egy jogi személlyel szemben. A követelés legtöbbször a társaságnak nyújtott kölcsön, vagy az onnan járó, a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott osztalék képében ölt testet. Az Itv. értelmező rendelkezései és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai az irányadóak.

A törvény úgy rendelkezik, hogy az ajándékozási illetéknek tárgyát képezi a vagyoni értékű jogról ingyen történő lemondás. Ezután azonban ajándékozási illetéket csak abban az esetben kell fizetni, ha erről okiratot állítanak ki.

Tehát a tagi kölcsön követeléselengedése – a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás alapján – illetékköteles.

Az illeték általános mértéke az Itv. 12. § (1) bekezdése alapján 18 százalék, alapja főszabály szerint az ajándék tiszta értéke, azaz maga a követelés összege

A Kúria KGD2012.187 számon közzétett döntésében egyértelműen állást foglal amellett, hogy a „tagi kölcsön, mint követelés elengedése tárgya az ajándékozási illetéknek, mert a követelés elengedésével gyarapodik a társaság vagyona.”

Önmagában az, hogy a kölcsön befizetését bevételi pénztárbizonylat vagy egyéb elismervény igazolja, nem jelenti automatikusan azt, hogy a követelés elengedésének illetékkötelezettségét is ugyanezen iratok alapján állapíthatja meg az adóhatóság.

Speciális rendelkezést fogalmaz meg az Itv. 17. § (1) bekezdés u) pontja, amely mentesíti az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében, valamint felszámolási eljárásban a követelés elengedését, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.

A Kúria KGD2013.54. számú döntésében erősítette meg, hogy a tőke- és kamattartozás részleges elengedése esetén is keletkezik ajándékozási illetékkötelezettség, lévén a meg nem fizetett részhez kapcsolódóan ingyenes vagyongyarapodás történik.

Azonban ettől eltérően alakul a követelések apportjának megítélése. A cégjogi szabályok nem zárják ki azt sem, hogy olyan követelés átadására kerüljön sor apportként, amelynek kötelezettje maga az átvevő társaság. Ez esetben a követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátása azt jelenti, hogy a tulajdonos a társasággal szemben fennálló követelését átengedi a társaság részére. A tőkeemelés bejegyzését követően a társaságnak az apportálás miatt önmagával szemben lesz követelése, így a követelés megszűnik.

Mivel ingyenes jövedelemszerzés nem történik, bevétel elszámolására nem kerül sor, így az ügylet a társaság eredményét nem érinti. Az ilyen hitel-tőke konverzió azt eredményezi, hogy a társaság oldalán a kölcsön kötelezettség, mint idegen forrás megszűnik, és ezzel párhuzamosan a tőkeemelés következtében a társaság saját tőkéje nő.

Az illeték-kötelezettség szempontjából az Itv. 18. §-a lesz az irányadó, mivel a követelés nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

Más a helyzet osztalékra irányuló követelés elengedése esetén. Az Itv. 17. § (1) bekezdés t) pontja alapján ugyanis mentessé vált az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése.

Az Itv. 91. § (2) bekezdése szerint a vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy – elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) – az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. A nem elektronikus másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.

Ez a bejelentési kötelezettség – az Itv. 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r) és s) pontja alá eső ügylet kivételével – az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.

Az osztalék elengedését a vagyonszerző cégnek az AVBA nyomtatványon kell bejelenteni, illetve a bejelentés megtehető kötetlen formában is. Az AVBA-5 pótlapon külön jelölni kell a mentesség okát. Amennyiben a vagyonszerzésről okirat készült, úgy azt is mellékelni szükséges másolatban az adatlaphoz vagy a nyilatkozathoz.

Az ilyen illetékmentes vagyonszerzések esetén az állami adóhatóság fizetési meghagyást nem ad ki, az illetékmentesség alkalmazásának tényét tartalmazó döntését kizárólag az ügyiratra jegyzi fel.

A jogosult és a kötelezett is magánszemély

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint adómentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték, azzal, hogy nem alkalmazható a rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik.

Ezek alapján a magánszemélyek egymással szemben fennálló követelésének elengedése adómentesnek minősül, ami azonban nem érinti az elengedés illetékvonzatát.

Az Itv. szabályainak megfelelően az elengedett követelés, mint vagyoni értékű jog az adósnál illetékkötelezettséget keletkeztet, melynek mértéke 18 százalék, és bejelentési kötelezettség is terheli.

A jogosult és a kötelezett is jogi személy

A követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása – ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is – illetékmentes. A mentesség csak a gazdálkodó szervezetek közötti vagyonmozgást mentesíti, azaz mind a követelést engedményezőnek, illetve követelést elengedőnek, mind pedig az engedményesnek, illetve a tartozástól szabadulónak gazdálkodó szervezetnek kell lennie.

Ez a mentesség csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek – nyilatkozata szerint – nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége

a)    amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 9 százalékot vagy

b)    amelynek jogszabályai szerint a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 9 százalékot vagy

c)    amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 9 százalékos mértéket elérő adó.

A jogosult jogi személy, a kötelezett magánszemély

Ha az elengedés magánszemély javára valósul meg, akkor nincs társasági adóalap növelési kötelezettség, a magánszemély jövedelme után viszont személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is keletkezik. Az ügyletet illetékfizetési kötelezettség nem terheli, mert az Itv. kimondja, hogy magánszeméllyel szembeni követelés elengedése akkor illetékmentes, ha az elengedéssel megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó köteles.

Ugyanakkor az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni a végleges pénzeszköz átadást, mivel az ügylet az ajándékozási illeték hatálya alá esik (bár mentes).

Speciális illetékmentességek

Az Itv. több speciális szabályt tartalmaz, így illetékmentesség illeti meg a következő ügyleteket:

–    hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 ezer forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;

–     a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés;

–     az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggésben megszűnt kötelezettség.

dr. Kecsmárik Viktor
tájékoztatási szakértő referens
NAV Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály