A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény tartalmazza a Gyvt. 19. § (1) bekezdés b) pontjának, valamint a 20/A. §-ának módosítását, amely a természetbeni ellátást pénzbeli támogatásra módosítja. A Gyvt. módosítása alapján a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) – amely az ellátás igénylési folyamatát szabályozza – módosításra került a 179/2019. (VII. 18.) Korm. rendelettel, amely a kihirdetését követő napon, 2019. július 19-én hatályba is lépett.  Ez érinti a támogatás megállapításának, igénylésének, kifizetésének rendjét, valamint az igényléshez kapcsolódó mellékleteket is.

Ezzel párhuzamosan a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti, a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó  részére megállapított pénzbeli ellátás elnevezése – a két támogatási elem megkülönböztethetősége érdekében – kiegészítő pénzbeli ellátásra módosult.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem benyújtásának és elbírálásának módja alapvetően nem változott. Ennek értelmében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő pénzbeli ellátást is – ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja – a Gyer.  által meghatározott kivétellel – a kérelem benyújtásának napja. A kivétel arra vonatkozik, hogy a települési önkormányzat jegyzője a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó kiegészítő pénzbeli ellátást hivatalból indult eljárás esetén a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezésének vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzésének a napjától állapítja meg.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén a gyámhatóság (jegyző) egy év időtartamra, de legfeljebb:

a)    ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, a 23. életév betöltéséig;

b)     ha a nagykorúvá vált gyermek felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult, a 25. életév betöltéséig
állapítja meg a gyermek, illetve a nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a kiegészítő pénzbeli ellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság – hivatalból vagy kérelemre – felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

a) megszűnik a fent említett 23., illetve 25. életév betöltésével,

b) megszüntetésre kerül, ha

ba) az említett felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy

bb) a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek a szociális helyzete alapján jogosult:    

a)  a törvényben meghatározott ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és a szünidei gyermekétkeztetésnek,

b)  a fent említett pénzbeli támogatásnak, továbbá

c) a jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó kiegészítő pénzbeli ellátásra akkor jogosult, ha

a) a gyermek tartására köteles, és

b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

A gyámhatóság – azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén tehát a jegyző – annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel
alapösszegű pénzbeli támogatást folyósít, feltéve – ahogy fent említettem –, hogy a gyermek, illetve fiatal felnőtt az a) és b) pont szerinti időpontban a gyámhatóság határozata alapján nem minősül hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek.

A gyámhatóság (jegyző) annak a gyermeknek, illetve fiatal felnőttnek pedig, akinek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a gyámhatóság határozata alapján

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel
emelt összegű pénzbeli támogatást folyósít.

2019. évben – fent említett módosítások szerint – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek számára alkalmanként 6.000 Ft. alapösszegű pénzbeli támogatás folyósítandó. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és egyben hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű (HH-HHH) gyermekek számára pedig alkalmanként 6.500 Ft emelt összegű pénzbeli támogatás biztosítandó.

A Gyvt. módosítása alapján az arra jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében évente két alkalommal biztosított – a korábbi években Erzsébet-utalvány formájában nyújtott – támogatást a jövőben pénzbeli támogatásként kapják tehát. A módosító rendelkezések értelmében így első alkalommal a 2019. augusztus hónapban esedékes támogatást kell pénzbeli ellátásként biztosítani a jogosultak részére.

A törvényi rendelkezések céljának eléréséhez módosításra került a Gyer. 68. §-a és 4. melléklete is. A módosítás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás pénzbeli ellátásban történő biztosításának részletes szabályait tartalmazza, különös tekintettel az eljárás résztvevőit érintő határidők, kötelezettségek meghatározására, illetve a folyósításra nem került ellátás visszafizetésének rendjére vonatkozóan.

A rendelkezések szerint a jegyző a Gyer.4.  melléklete szerinti adatlapon

a)    a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó pénzbeli támogatás folyósításához tárgyév augusztus 5-éig,

b)    a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás folyósításához tárgyév november 5-éig
a Magyar Államkincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül – az adatlapot elektronikusan hitelesített formában is megküldve – értesíti a Magyar Államkincstár területi szervét (a továbbiakban: Igazgatóság) a támogatás összegéről. Az értesítésben külön kell feltüntetni az alapösszegű támogatás összegét és az emelt összegű támogatás összegét.

Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az adatok alapján

a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás folyósításához a tárgyév augusztus 15-éig,

b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás folyósításához a tárgyév november 15-éig
rendelkezik az igényelt támogatási összegnek a települési önkormányzat részére történő átutalásáról, valamint ezzel egyidejűleg az adatokat megyénkénti, települési önkormányzatonkénti és támogatási összegenkénti bontásban, számítógépes hálózaton keresztül megküldi a minisztériumnak.

A jegyző

a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás esetében a tárgyév augusztus 25-éig,

b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás esetében a tárgyév november 25-éig
 – igazolható módon – gondoskodik a támogatásnak a jogosultak részére történő folyósításáról, vagy házipénztár útján történő kifizetéséről.

A jegyző

a) a tárgyév augusztus hónapjára járó támogatás nyújtásához a tárgyév szeptember 5-éig,

b) a tárgyév november hónapjára járó támogatás nyújtásához a tárgyév december 5-éig
pótigényt nyújthat be azzal, hogy pótigény különösen azon jogosult tekintetében nyújtható be, akinek a jogosultságát véglegessé vált döntéssel a fent említett időpontot (augusztus 5. és november 5.) követően állapították meg, illetve akinek tekintetében a támogatás nyújtására a jegyző az említett időpontot követően vált illetékessé.

A jegyző a tárgyévben igényelt támogatásról a tárgyévet követő év február 28-áig a Magyar Államkincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül

– az adatközlő lapot elektronikusan hitelesített formában is megküldve – elszámolási adatközlést teljesít az Igazgatóság felé, amelyben nyilatkozik a visszafizetendő összegről is. Az adatközlésben – visszafizetendő támogatás esetén – külön fel kell tüntetni az alapösszegű támogatás és az emelt összegű támogatás összegét, valamint a pótigénylés különbözeti összegének támogatási összegét. A jegyző az adatközlési határidő leteltét követő nyolc napon belül gondoskodik a folyósításra nem került támogatás központi költségvetésbe történő visszafizetéséről.

A kiegészítő pénzbeli ellátás ismételt megállapítása során az ugyanezen jogcímen korábban folyósított támogatás, ellátás összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.

A települési önkormányzat jegyzője a Gyer. 5. melléklete szerinti adatlapon minden hónap 10-éig a Magyar Államkincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül – az adatlapot elektronikusan hitelesített formában is megküldve – értesíti az Igazgatóságot a kiegészítő pénzbeli ellátás összegéről, valamint az e jogcím alapján igényelhető előleg összegéről. A tárgyév december hónapjában előleg már nem igényelhető.

Az igény benyújtása az ÖNEGM-rendszeren keresztül történik. Az igénylési és a pótigénylési határidők nem változnak. A pótigénylési határidő elmulasztása továbbra is jogvesztő. A módosítás figyelemmel van arra is, hogy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet kötelezővé teszi a helyi önkormányzatok, költségvetési szervek és a Kincstár között is az elektronikus kapcsolattartást, így az adatlapot elektronikusan hitelesített formában is meg kell küldeni az Igazgatóság részére.

A Magyar Államkincstár – az önkormányzatok által jelezett létszámigények alapján – a támogatás kifizetéséhez szükséges összeget az igénylési hónap 15-éig átutalja az önkormányzat számára.

A támogatás jogosultak részére történő folyósításáról a jegyző az igénylési hónap 25-éig, igazolható módon gondoskodik. A kifizetés történhet házipénztár útján is.

Az igényléshez kapcsolódó elszámolási adatközlés határideje és módja az alábbiak szerint változik: A tárgyévben igényelt támogatásról a tárgyévet követő év február 28-áig valamennyi jegyzőnek elszámolási adatközlést kell teljesítenie a Magyar Államkincstár irányába. Ezen elektronikus adatszolgáltatás keretében kell nyilatkozni a folyósításra nem került, visszafizetendő összegről is. Ha a támogatást a Gyer-ben meghatározott okok valamelyike miatt nem lehetett a jogosult részére folyósítani, a jegyző köteles gondoskodni az összeg központi költségvetésbe történő visszafizetéséről. A visszafizetést az adatközlési határidő leteltét követő nyolc napon belül kell teljesíteni. A hatályos szabályozással azonos módon tehát minden jegyzőnek, aki a tárgyévben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátást igényelt, nyilatkozatot kell tennie a MÁK felé, függetlenül attól, hogy van-e visszafizetendő összeg vagy sem.

Az elszámolás jogszerűségét és a visszafizetési kötelezettség teljesítését – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan – a Magyar Államkincstár ellenőrizheti.

Dr. Feik Csaba