TÁRSASÁGI ADÓ

Adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnése

Megszűnik a december 20-i határidővel előírt feltöltési kötelezettség, ugyanakkor az adózók választásuk szerint 2019. évre még alkalmazhatják az adóelőleg kiegészítést külön nyilatkozat megtételével, abban az esetben, ha 2019. adóévük utolsó hónapjának 20. napja a módosító törvénynél nem korábbi. A lehetőség a látvány-csapatsport támogatást segíti. Mindezek mellett adófelajánlásra lehetőség van az adóelőlegekből, valamint az év végi fizetendő adóból. Változás az is, hogy a havi, negyedéves adóelőlegekből a kedvezményezett célokra történő felajánlás értékhatára az adóelőleg 50 százalékáról annak 80 százalékára módosul, 2020-tól kezdődően.  

Fejlesztési adókedvezmény

A 2020. január 1-jétől bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkozóan a létszám és bérköltség növelésére vonatkozó kötelezettségvállalás helyett a törvény létszám megtartási kötelezettséget vezet be az adókedvezmény igénybevételének adóéveire vonatkozóan, a beruházás megkezdését megelőző 3 év létszámadataihoz viszonyítva. A KKV beruházásokat illetően a beruházási minimum értékhatár a korábbi 500 millió Ft-ról 300 millió Ft-ra, középvállalkozás esetében 400 millió Ft-ra csökken. 2021-től az értékhatár tovább csökken, kisvállalkozások esetében 200 millió Ft-ra, középvállalkozás esetében 300 millió Ft-ra. 2022-től kisvállalkozásoknál 50 millió Ft, középvállalkozásoknál pedig 100 millió Ft lesz az értékhatár.

Csoportos társasági adóalanyiság

A 2019-es adóévtől kezdődően nyílt lehetőség csoportos adózás választására Magyarországon, melynek azon feltételét, hogy a csoporttagok között azonos pénznemben kell vezetni a könyveket, eltörlik. Így akár abban az esetben, ha az egyik tag euróban, míg a másik Ft-ban vezeti könyveit, akkor is választható a csoportos adózás. Új rendelkezés, hogy a tevékenységét év közben megkezdő adózó is élhet a csoportos adóalanyiság választásával, adóhatósági engedély alapján. Változás továbbá az, hogy a csoporttagoknak nem kell majd az egyedi adóalapokról egyedileg nyilatkozni az adóhatóság részére. Az érvényesíthető adókedvezményekre vonatkozóan további pontosítást tartalmaz a javaslat.

Tőkekivonási adó (exit tax)

Az adóelkerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016/1164 tanácsi irányelv (ATAD) előírásainak figyelembevételével bevezetésre kerül 2020-tól az ún. tőkekivonási adó (exit tax), az eszköz kivonási és tevékenység áthelyezési esetekre vonatkozóan. Akkor kell majd alkalmazni, ha egy társaság az üzletvezetésének helyét külföldre helyezi, amely a külföldi adóügyi illetőség megszerzését is maga után vonja; vagy az egyes telephely és székhely között, külföldre történő eszközáthelyezés történik; vagy belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése történik külföldre. Az adókötelezettség alapja az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke és a számított nyilvántartási érték közötti különbözet, amennyiben a társasági adó törvény rendelkezései alapján egyébként kivonásra okot adó körülmény miatt adóalap-módosítási kötelezettség nem merülne fel. A fizetendő adó esetében lehetőség van részletfizetés választására, mely esetben az adó 5 év alatt fizethető meg. A részletfizetés azonban csak abban az esetben lehetséges, ha EU-n vagy EGT-n belüli tőkekivonás valósul meg. Harmadik országba történő eszközáthelyezés vagy eszköz, illetve tevékenység értékesítésekor az adót azonnal meg kell fizetni. A szabályozás rendezi azt az esetkört is, amikor az eszközáthelyezés, üzleti tevékenység áthelyezése az EU tagállamából történik Magyarországra, mely esetben az eszközök bekerülési értéke az érintett tagállami adó megállapításhoz használt kiindulási értéke, kivéve, ha az nem tükrözi a piaci értéket (utóbbi esetben értelemszerűen a piaci értéket kell alkalmazni).

Hibrid struktúrák

A harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciákra vonatkozó 2017/952 tanácsi irányelv alapján az ilyen struktúrák biztosította adókelkerülési gyakorlatok ellen új szabályozás kerül bevezetésre 2020-tól. Hibrid struktúrák jellemzően azok a gazdálkodó szervezetek, ahol a jövedelem, ráfordítás vagy adott esetben az adóalanyiság is eltérő értelemzéssel bír, ezért az adókövetkezmények is különbözőek lehetnek a két állam viszonyában. Így akár az is előfordulhat, hogy az egyik államban ráfordítás keletkezik, a másik államban viszont nem keletkezik ezzel azonos jövedelem, s nincs adóztatás. Maga az irányelv részletezi a hibrid gazdálkodó szervezettel kapcsolatos kifizetéseket, melyek kettős levonást eredményeznek társasági adó szempontból. Az irányelv az állandó telephellyel kapcsolatos kifizetésekre is kiterjed. Amennyiben a kifizetés eltérő jogi minősítés szerinti korlátozás alá esik, az érintett adózó nem alkalmazhatja a társasági adó adóalap csökkentésre vonatkozó, költség ráfordítás figyelembevételéről szóló jogszabályokat. Különösen kapcsolt vállalkozás érintettségénél igaz ez, valamint, ha a megállapodásban a különbség az ellenértéket bizonyíthatóan befolyásolja vagy befolyásolta.

Új társasági adóalany

A vagyonkezelői alapítvány társasági adókötelezettségére a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó szabályok az irányadók. A kezelt vagyon és a vagyonkezelői alapítvány mentesül az adó alól, bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet, az erre vonatkozó szabályok a 2019. évre is alkalmazhatóak.

El nem ismert költség

Tekintettel arra, hogy a reklámadó átmenetileg megszűntetésre kerül, a reklámadó közzétételét érintő elszámolt költség a társasági adóban nem minősül el nem ismert költségnek.

Látvány-csapatsport támogatás

A sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása esetén a támogatás igénybevételének alapjaként támogatási intenzitás kerül meghatározásra, melynek mértéke az elszámolható költségek 80 %-a, de legfeljebb sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakokként 600 millió Ft (a korábbi működési veszteség helyett).

KAPCSOLT VÁLLAKOZÁSOK KÖZÖTTI TRANSZFERÁR SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA

Jövőre a transzferár szabályozás alkalmazása kötelező, ha a nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, amely az apportot megelőzően nem rendelkezett többségi befolyással, de az apport ügylet eredményeként többségi befolyást szerez. A transzferár szabályok alkalmazása kötelező a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is.

ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉSEK CSERÉJE

Az országonkénti jelentések cseréje Magyarország és az EU országai, valamint a külön törvényben felsorolt országok tekintetében valósul meg. A módosítás a külön törvényben felsorolt országok között szerepelteti az Egyesült Királyságot is a Brexit tényleges megvalósulásának esetére, így biztosítva a jövőbeli információcserét.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Feltöltési kötelezettség

A társasági adó tekintetében az adóelőleg kiegészítési kötelezettség megszűnik, azonban az önkormányzatok likviditásának megőrzése érdekében a helyi iparűzési adóra vonatkozó adóelőleg feltöltési kötelezettség megmarad. Előleg kiegészítésre kötelezettnek minősül az a társasági adóalany, aki kettős könyvvitelt vezet és az adóévet megelőző adóévben 100 millió Ft nettó árbevételt elérő vállalkozónak minősül (ideértve a külföldi vállalkozókat, vállalkozásokat is). Fontos, hogy ez a rendelkezés a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Iparűzési bevallás teljesítési az adóhatóságon keresztül

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé benyújtott iparűzésiadó-bevallás csak akkor kerül továbbításra az önkormányzat részére, ha a bevallás helyes. Hibás bevallást az adóhatóság nem továbbít. Ezekben az esetekben kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújtható be bevallás.

Adóadatok NAV általi továbbítása

2019. július 1-től nincs szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel kapcsolatosan az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való külön bejelentésére, ugyanis ezeket az adatokat az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Mindezek irányadók a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság felé történő bejelentkezés, illetve változásbejelentés esetére is. Ezen túlmenően – szintén az adminisztrációs terheket csökkentendő – az adóalanyoknak lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék az állami adóhatóságon keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz.

Adómentes alapítványok

Az alapítványok valamennyi helyi adó alól feltételes adómentességet élveznek. A mentesség azonban nem vonatkozik a magánalapítványokra és a vagyonkezelő magánalapítványokra. 2020. január 1-től kizárólag a közhasznú jogállású alapítványok részesülhetnek helyi adómentességben.

Adatszolgáltatás sportvállalkozások iparűzési adóelőnyét illetően

2020. január 2-től a sportvállalkozások kizárólag elektronikus úton, az adóhatóságon keresztül nyújthatják be iparűzési adóbevallásukat. Így az adóhatóság a kedvezmény igénybevételének feltételeit vizsgálni tudja. 2018. január 1-től ugyanis a sportvállalkozások adóelőnyben részesülhetnek az iparűzési adót tekintve: a sportrendezvényre szóló belépőjegy, illetve bérlet értékesítéséből származó árbevétellel a nettó árbevételüket csökkenthetik. A versenyjogi rendelkezések szerint a támogatási programról az adóhatóságnak a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) részére adatot kell szolgáltatni, mely adatszolgáltatás jelenleg nem biztosított. A rendelkezés ezen intézkedést segíti elő.

REKLÁMADÓ

2019. július 1 és 2021. december 31. között a reklámadó átmenetileg megszűnik, az adó mértéke 0%-ra csökken mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén. A 2019. július 1-jét magába foglaló adóévben a 0 %-os mértéket az adóévi adóalap időarányos részére, vagy adózó döntése szerint a könyvviteli zárlat alapján megállapított féléves adóalap-rész és a teljes adóalap különbözetére kell alkalmazni.

Dr. Veress Júlia jogász LL.M. EIBL, áfa- és nemzetközi adószakértő