A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/B. § (5) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az Szja tv-nek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy

a)    kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
b)    eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

Lényegében a külföldi munkavállalók esetében a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak számának meghatározása során azt kell vizsgálni, hogy azonos feltételek mellett, Magyarországon jogosultak lennének-e családi pótlékra, illetve annak megállapítása során figyelembe lehetne-e venni őket.

A családi kedvezménynek külföldi munkavállaló esetében történő érvényesítésekor figyelemmel kell lenni az Szja tv-nek az 1/A. §-ban foglalt rendelkezéseire is. Ennek megfelelően a külföldi magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a másik államban, ahol az önálló, nem önálló tevékenységéből, nyugdíjból származó jövedelme megadóztatható - figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények rendelkezéseire is - nem vett és nem is vesz igénybe.

A kedvezmény Magyarországon történő érvényesítéséhez továbbá az is szükséges, hogy a külföldi adóügyi illetőségű magánszemély valamennyi Magyarországon adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből és önálló tevékenységből származó jövedelme (ideértve a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint kapott nyugdíja elérje az adóévben megszerzett összes jövedelmének a 75 százalékát. Az adóévben megszerzett összes jövedelembe beleértendőek a különféle jogcímeken megszerzett jövedelemtételek (például: önálló, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, egyéb jövedelem, külön adózó jövedelmek) függetlenül attól, hogy mely országban (Magyarországon vagy külföldön) adókötelesek.

Amennyiben ez teljesül, akkor a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozat mellé egy kiegészítő nyilatkozatot is kell tennie, és az egyéb feltételek fennállása esetén érvényesíthető a családi kedvezmény.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó