Jellemző adatszolgáltatási problémák

Az online számla adatszolgáltatás az adóhivatal számára gyors és hatékony információforrást jelent a vállalkozások számlázási gyakorlatáról, partneri viszonyairól. Az adóhivatal az elmúlt időszakban felhasználta az Online Számla rendszer adatait, melynek során a kockázatelemzési tevékenységének hatékonyságát tudta javítani. Ugyanakkor számos adminisztratív jellegű probléma is a felszínre került.

Jellemző probléma például a módosító számlák kezelése, illetve egyáltalán a módosító számla pontos fogalmának meghatározása. Sok esetben a vállalkozások nem ismerik fel, hogy módosító számlát állítanak ki, így alapszámlaként kerülnek az adóhivatali adatszolgáltató rendszerben rögzítésre. Ennek oka lehet, hogy nem tudják meghatározni a módosítással érintett alapszámlát, de az is, hogy egy kétlépéses számla korrekciónál a második bizonylatot sokan nem tekintik módosító számlának.

Az adatszolgáltatás minősége a vállalkozásoknál nagyon változó. Találhatóak olyan megoldások, melyek tökéletesen megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, ugyanakkor találhatóak olyan vállalkozások, melyeknek messze nem sikerült a jogszabályoknak megfelelő adatszolgáltatási rendszert kiépíteniük. Ez utóbbi vállalkozásoknál előfordulnak olyan számlák, melyek nem kerülnek bele az adatszolgáltatások közé, de előfordulnak adathibák is, amikor a kiállított számla adattartalma nem egyezik meg az adatszolgáltatás adattartalmával. Gyakori például a számla kiállítás dátumának és a teljesítés dátumának a felcserélése az adatszolgáltatás során, vagy a számla sorszámának nem megfelelő feltüntetése (adattartalom csonkítása, más bizonylati sorszám szerepeltetése stb.).

Jóval jelentősebb probléma, ha a számla kötelező adattartalma már a számlán sem szerepel. Ilyen például a külföldi pénznemben kiállított számlánál az áthárított adó összegének forintban történő feltüntetése, vagy a módosító számlánál az alapszámlára való hivatkozás hiánya.

Változások az adatszolgáltatás technikájában

A technikai változások alapvetően a szoftver fejlesztőknek jelentenek új feladatokat. Az adóhivatal online számla honlapján (https://onlineszamla.nav.gov.hu) megjelent egy új adatstruktúra és egy megújult informatikai dokumentum. Az adatstruktúra lényegi változtatást nem jelent, a legtöbb fejlesztő számára viszonylag gyorsan és egyszerűen megoldható változtatással jár. A felhasználói oldalon ezzel kapcsolatban talán a leglényegesebb elvárások a következők:

1.    Kizárólag olyan adókulcsok használhatóak, melyek a jogszabályi rendelkezésekben megtalálhatóak.
2.    Szoftver fejlesztői megoldástól függően előfordul, hogy a mennyiségi egység megadásánál bizonyos esetekben megerősítést, vagy plusz elemet kér a program.

Az adókulccsal kapcsolatos szigorítás némileg érthető is, mivel jelentős problémával jár például egy 0,27 százalékos vagy 37 százalékos adókulcs feltüntetése esetén az adatok értelmezése. A mennyiségi egység megadásával kapcsolatos többlet információ az adatminőséget javítja, mely által gépileg könnyebben értelmezhetőek a számla egyes adatai.

Általánosságban is elmondható, hogy alapvetően az adóhivatal által publikált változások alapvetően adatminőséggel kapcsolatos változásokat jelentenek.

Ugyanakkor az adóhivatal dolgozik egy következő technikai módosítás csomagon is, mely nagyon transzparens azok számára, akik követik a honlapon megjelenő tartalmakat. Ebben a csomagban sokkal technikaibb jellegű változtatások várhatóak, mely felhasználók számára talán annyira sem fog feltűnni, mint a jelenleg publikált változtatás. Olyan technikai változtatások várhatók, mint például a módosító számla adatszolgáltatásában egy új technikai elem bevezetése, vagy egy biztonsági megoldás lecserélése. Mivel ezek fejlesztői oldalon nem minden esetben könnyen megugorhatóak, ezért ezen változások bevezetésére több időt fog engedni az adóhivatal. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nagy mértékű a változtatás, hanem azt, hogy néhány program esetében látja azt az adóhivatal, hogy nem egyszerű annak a megoldása.

Fejlesztők támogatása

Az adóhivatal idén januártól bevezetett több olyan szolgáltatást, mely a fejlesztők munkáját segíti. Talán a leglátványosabb a fejlesztői napló. A fejlesztői napló alapvetően egy egyirányú kommunikáció, azonban a naplóbejegyzések különböző fejlesztői felvetésekre íródnak viszonylag nagy rendszerességgel. A fejlesztői napló alapvetően fejlesztőknek szól, közvetlen hangvételben technikai jellegű információkat oszt meg az adóhivatal fejlesztője.

A fejlesztők támogatásának másik eszköze egy feed szolgáltatás, melyen keresztül lehet követni az adóhivatali honlap változásait. Persze ez a felhasználók számára is segítséget jelenthet, hiszen nem azt kell figyelni, hogy a honlap különböző részeinél felkerült-e új tartalom, hanem ez könnyen megismerhető.

Az interfész napló a fejlesztők hibakeresését támogatja, melyben a lekérdezést megelőző 5 napban a számlázó szoftver és az adóhivatali rendszer kommunikációja található. Az adóalanynak kell jogosultságot adnia a fejlesztőjének, de dönthet úgy is, hogy ezt a jogosultságot megtartja magának és csupán a naplóállományt adja át. A fejlesztők számára a napló a hibakeresésnek egy nagyon jó és kényelmes eszközét jelenti, a használata ugyanakkor az adóalanytól függ.

Adatszolgáltatás statisztika

A felhasználók számára a statisztika egy alapvető újítást jelent az adatszolgáltató rendszer webes felületén. Megmutatja a beküldött adatszolgáltatások minőségét, tehát mennyi volt a hibátlan adatszolgáltatás, és mennyi volt a különböző okok miatt hibás adatszolgáltatás. A hibákra vonatkozóan külön statisztikai adatok is láthatók lesznek.

A statisztika bevezetésével az adóalany képet alkothat arról, hogy a szoftvere milyen minőségben adja át az adatokat. Amennyiben valamilyen nagyobb probléma van, akkor erre is felhívja a figyelmet. Alapvetően egy kényelmi szolgáltatásról beszélünk, ugyanakkor az adóalanyok számára határozottan előnyös lehet. Így nem az adóhivatali ellenőrzés szólítja meg az adóalanyt, hanem a rendszer automatikusan figyelmezteti, ha valamilyen probléma lenne.

Több számlázóprogram esetén a verzióváltás

A vállalkozásoknál előfordul, hogy nem egyetlen számlázó programot használnak, hanem egyszerre többet is. Előfordulnak olyan megoldások, hogy az egyik számlázó programból kiállított számlát egy másik számlázó programmal módosítják, vagy érvénytelenítik. Bár a jogszabály ezt lehetővé teszi, adatszolgáltatás szempontjából érdemes átgondolni egy-egy újabb verzió telepítését, vagy annak elhalasztását. Amennyiben egy számla már a januárban publikált új sémában készül el, akkor annak mindenfajta módosítása is kizárólag az új sémában történhet. Bár ez egy teljesen logikus megoldás, ugyanakkor a vállalkozói gyakorlatban érdemes átgondolni a teljes számlakiállítási folyamatot, annak minden ágát, mielőtt a vállalkozás döntést hoz egy újabb verziójú adatszolgáltatási rendszer bevezetéséről.

A fenti kérdés még izgalmasabb meghatalmazotti számlázásnál, vagy annak speciális eseténél, az önszámlázásnál. Előfordulnak olyan megállapodások, amikor a meghatalmazottnak vagy a vevőnek kizárólag a számla módosítására van jogosultsága. Eddig csupán az alapszámla adatait kellett ismernie, azonban az átállási időszakban már az alapszámla verziószámát is. Amennyiben az magasabb verziószámú, mint a módosító számlát előállító rendszeré, akkor az adott megoldásból biztosan nem lesz sikeres az adatszolgáltatás. Ha a meghatalmazott vagy a vevő rendelkezik magasabb verzióval, akkor nem jelent problémát az adatszolgáltatás, mivel visszamenőlegesen kompatibilis a rendszer.

További várható változások

2019-ben számos, egyes adózók számára akár nagyon jelentős változtatást tervez az adóhivatal. Ezek közé tartozik például a regisztráció törlésének lehetősége, a jogutódlás kezelése, a webfelületen történő adatexportálás lehetőségének bevezetése. Ez utóbbi sok vállalkozás munkáját tudja megkönnyíteni, mivel az adatszolgáltatásaikat akár táblázatkezelőbe is be tudják tölteni, és ott tudják elemezni.

A másik lényeges fejlesztés az adatok kinyerésében a befogadói oldalon az interfészes lekérdezés lehetővé tételét jelenti. Így programon keresztül nem csak az adott társaság által kiállított, hanem a számára kiállított számlák adatai is lekérdezhetővé válnak. Ez a megoldás lehetőséget teremthet például arra is, hogy egy-egy vállalkozás a számla adatokat ne manuálisan rögzítse, hanem az adatszolgáltatást felhasználva automatikusan megtörténhet a rögzítés, az ember pedig kizárólag ellenőrzési funkciót fog betölteni. Ezzel a bejövő számlák feldolgozása gyorsabbá, hatékonyabbá válhat. Az interfészes lekérdezés kibővítése a vállalkozások számára akkor lesz igazán érezhetően előnyös, amikor az adatszolgáltatási értékhatár eltörlésre kerül, és majdnem minden számla az adatszolgáltatási rendszerbe bekerül.

A fentieken kívül még több kisebb-nagyobb technikai változást tervez 2019-re az adóhivatal, melyek a felhasználót lényegesen nem érintik, ugyanakkor a szoftverfejlesztők oldaláról adatszolgáltatási megoldások változtatására lesz szükség. Ilyen például az informatikai biztonsággal kapcsolatos követelmények megváltozása, az adóhivatali rendszerből visszaadásra kerülő információk változása, új lekérdezési lehetőségek bevezetése.

Az adatszolgáltatást érintő legnagyobb várható változás ugyanakkor nem technikai, hanem jogszabályi. A számla adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésekor már lehetett sejteni, hogy nem az a cél, hogy hosszú távon megmaradjon a 100 ezer forintos adóértékhatár. Ezért a vállalkozásoknak azt is célszerű átgondolniuk, hogy ennek esetleges megszűnése milyen következményekkel jár a saját életükben, milyen számlakiállítási módszerekre fognak áttérni. Mivel még nem ismert a jogszabályi változás dátuma, ezért ez a kérdés még nem annyira időszerű, de nem valószínű, hogy hosszú éveket kell erre várni.

A fentiek alapján látható, hogy az adóhivatal számára a számla adatszolgáltatási rendszer nem egy befejezett projekt, hanem folyamatos tevékenységet jelent. Az adózói felvetésekre, javaslatokra, vagy éppen az adózóknál tapasztalt nem megfelelő megoldásokra gyorsan tud az adóhivatal reagálni. A felület, az azon található tartalmak remélhetőleg a felhasználók számára egy újfajta élményt jelentenek, ami egy adóhivatali informatikai megoldástól eddig nem volt ennyire tapasztalható.

Czöndör Szabolcs
főosztályvezető, Nemzeti Adó- és Vámhivatal