GAZDASÁGI HÍREK
A jövőben a javaslat szerint az önkormányzatoknak lehetőségük lesz különféle beruházási adóalap- és adókedvezményeket biztosítani, mellyel megindulhat egy erősebb verseny a települések között. Megszűnhet a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség, és tovább folytatódhat az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok közötti adatszolgáltatás, mely még jobban megkönnyítheti az adózók adminisztrációs terheit.
Önkormányzati beruházási adókedvezmények, adómentességek
A Htv. hatályos szabályozása szerint az önkormányzat az alacsony adóalapú (2,5 millió forint alatti adóalapú) vállalkozások, továbbá a háziorvos, védőnő vállalkozók számára rendeletben biztosíthat adómentességet, adókedvezményt. A javaslat – a beruházások ösztönzése és a vállalkozások letelepedésének elősegítése érdekében – kiterjeszti e rendelet-alkotási jogosultságot.
A javaslat értelmében tehát az önkormányzat – a Htv. 39/C. §-ának új (4) bekezdése alapján –alkothat rendeletet arról is, hogy a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett beruházása értékével vagy annak egy részével az adó alapját vagy az adó összegét csökkenthesse a beruházás üzembe helyezésének adóévében (előbbi esetben adómentességről, utóbbi esetben adókedvezményről van szó).
Az adóelőny tehát
1. egyfelől arra a beruházásra vonatkozik, amelyiket a településen helyeznek üzembe (a beruházás révén létrejövő tárgyi eszköz az adott székhely, telephely szerinti településen végzett vállalkozási tevékenységet szolgálja, ezért ott keletkeztet adóalapot),
2. másfelől a csökkentés a településre kimutatott (megosztott) adóalapra vagy a településre megállapított adóra vonatkozik.
A rendelet-alkotási jogkör kiterjed arra is, hogy a kedvezménnyel ne csak az adóévben, hanem azt követő adóévekben is lehessen élni, abban az esetben, ha a beruházási érték nagyobb lenne, mint az adóévi adóalap vagy adóösszeg (a további évek kedvezménye természetesen csak arra a beruházási értékre vonatkozik, amellyel a vállalkozó korábban még nem csökkentette adóalapját vagy adójának összegét).
Az önkormányzat a rendeletalkotás során – bevételi érdekeire tekintettel – korlátozhatja az adóelőny terjedelmét, meghatározhatja tehát, hogy például csak az adóalap 50 %-ának erejéig vehető igénybe a mentesség.
A javaslat elvi éllel jelenti ki azt is, hogy a beruházási adóelőnynek valamennyi – beruházó – vállalkozó esetén azonos terjedelműnek kell lennie, azaz nincs mód például olyan rendeleti szabályra, miszerint bizonyos beruházási érték felett az adóalapot vagy az adót nagyobb összeggel lehet csökkenteni.
A javaslat az értelmező rendelkezések között fogalmazza meg a beruházás fogalmát.
Annak érdekében, hogy az így alkotott adóelőny tartósan a vállalkozások rendelkezésre álljon, a javaslat a Htv. 7. §-ának új j) pontjában rögzíti, hogy az önkormányzat a rendeleti adóelőnyről szóló szabályt legalább 3 éven át nem helyezheti hatályon kívül, továbbá nem is változtathatja meg oly módon, hogy az a jogalanyok számára hátrányos legyen.
Foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség megszűnése
A javaslat megfogalmazza a foglalkoztatás növelésével összefüggő adóalap-mentesség hatályon kívül helyezését. A hatályon kívül helyezett adóalap-megállapítási szabály időleges továbbélését átmeneti szabály beiktatása biztosítja. A hatályos szabályok szerint ugyanis a foglalkoztatás-növeléssel összefüggően igénybe vett adóalap-mentesség összegével növelni kell a következő adóév adóalapját, ha a foglalkoztatottak száma 5%-ot meghaladó mértékben csökken.
A javaslat szerint tehát, ha a 2019. évben kezdődő adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökkent, akkor – a 2018. december 31-ig hatályos szabály alapján –előző adóévben igénybe vett adóalap-mentesség összegével a következő (tipikusan a 2019. január 1-jével kezdődő) adóév iparűzési adóalapját meg kell növelni.
Adóhatóság és önkormányzat közötti adatszolgáltatás bővítése
A 2018. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján az újonnan (jogelőd nélkül, jogutódlással) létrejött cégről a cégbíróság útján beérkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz továbbítja. Ezen adatszolgáltatás kiváltja a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz – iparűzési adóban, idegenforgalmi adóban – teljesítendő adózói bejelentkezési kötelezettséget.
A javaslat – az adózók adminisztrációs terheinek további csökkentése érdekében – az állami adóhatóság adatszolgáltatását több szempont szerint is kiterjeszti 2019. július 1-jétől, figyelemmel a szükséges informatikai fejlesztések időtartamára is.
• Egyfelől az adatszolgáltatás a javaslat szerint vonatkozik az egyéni vállalkozóktól és a bíróságok által nyilvántartott szervezetektől közvetve (a nyilvántartást vezető szerven keresztül) az állami adóhatósághoz érkező adatokra is, nemcsak a cégnyilvántartásban szereplő cégek adataira.
• Másfelől nemcsak a bejelentkezéskor, alakuláskor, tevékenység kezdetekor (cégek esetén a cégbíróságtól, egyéni vállalkozók esetén a nyilvántartást vezető szervtől, egyéb szervezet esetén a bíróságoktól) beérkező adatokat adja át az állami adóhatóság a javaslat szerint az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak, hanem az adózó működése során megváltozó és az adó- és vámhatósághoz megküldött adatot is.
• Az adatszolgáltatás kiterjed nemcsak a más szervektől, hanem az adózótól az állami adó- és vámhatósághoz érkezett adatokra is.
Nem vonatkozik ugyanakkor az adatszolgáltatás az adózó azon képviselőjének adatára, aki az állami adóhatóság előtti képviseletre jogosult.
A fentiek szerint bővített adatállományt (az új, megváltozott adatokat) az állami adóhatóság havonta kétszer – a hónap 15. és utolsó napján – elektronikus úton küldi meg az illetékes önkormányzati adóhatóságoknak.
Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő
További hírek
Adóváltozások 2025: áfa, helyi adók
Kft. ügyvezetésének változása
A szociális hozzájárulási adó 2025. évi változásai
Hogyan érdemes nyugdíjba vonulni 2025-ben?
Ezek lesznek a legfontosabb szja-változások 2025-től
A munkába járás költségtérítésének különös esetei
Kanyarban az Ügyfélkapu kivezetése: folyamatosan frissül...
Így változnak a kisadók 2025-től
Várható munkajogi változások 2025-től
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
27
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR