A kisadózó vállalkozásokat két adókötelezettség terheli, illetve terhelheti. Az egyik a tételes adó, a másik a százalékos adó.

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Ha a kisadózó vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet, akkor az e választás alapján fizetendő adó összege minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele a naptári évben elérte a 12 millió forintot, akkor a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adókötelezettség keletkezik. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozásnak a bevétele azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.

A kisadózó vállalkozásnak a tételes adóról nem kell bevallást benyújtania, annak összege automatikusan előíródik az adófolyószámlán. A százalékos mértékű adó tekintetében viszont fennáll a bevallási kötelezettség, amelyet a kisadózó vállalkozás adóévben megszerzett bevételéről benyújtandó nyilatkozattal együtt kell teljesíteni.

A kisadózó vállalkozások e nyilatkozattételi kötelezettséget a 2017. évre vonatkozóan a 17KATA nyomtatvány kitöltésével, és papíralapon vagy elektronikus úton történő benyújtásával kötelesek az állami adóhatóság felé teljesíteni.

A nyilatkozatot február 25-ig (az idei évben hétvégi napra tekintettel február 26-ig) kell benyújtani. Ha a kata szerinti adóalanyiság év közben megszűnt, akkor a nyilatkozatot az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül kellett benyújtani.

Az adóévben megszerzett bevételről – függetlenül annak összegétől – a 17KATA nyomtatvány főlapján, az első oldalon kell nyilatkozatot tenni.

Fontos, hogy a nyomtatványt – nullás adattartalommal – abban az esetben is be kell nyújtani, ha a 2017. évben a kisadózó vállalkozás nem szerzett bevételt.

A kisadózó vállalkozásnak arról a bevételről kell nyilatkozatot tennie, amelyet a bevételi nyilvántartása alapján az adóévben szerzett meg.

A bevétel megszerzésének időpontja:
•    pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;
•    igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne;
•    jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;
•    elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.

Előfordulhat, hogy a kisadózó vállalkozás az általa kibocsátott bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerzi meg. Ebben az esetben a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja.

E szabályok alapján érdemes kiemelni, hogy ha például a kisadózó vállalkozás olyan szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési időpontja 2017. december 16., a számla kiállításának időpontja 2017. december 18., de az ellenérték jóváírásának időpontja 2018. január 10., akkor ez a pénzbevétel a 2018. évben számít megszerzett bevételnek.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás a nyomtatvány nyilatkozat részében olyan összeget szerepeltet, amely az adókötelezettséggel érintett hónap(ok) számát figyelembe véve százalékos mértékű adókötelezettséget is eredményez, akkor a kisadózó vállalkozás köteles a nyomtatvány 17KATA-01 lapját is kitölteni. Ezen a lapon kell a kisadózó vállalkozás százalékos mértékű adójára vonatkozóan a bevallási kötelezettséget teljesíteni.

A kisadózó vállalkozást a 17KATA nyomtatványon adatszolgáltatási kötelezettség is terheli.

A nyomtatvány 17KATA-02 lapján kell adatot szolgáltatni bármely más személytől a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során más személytől szerzett bevételnek minősül a külföldi személytől (kivéve a külföldi magánszemélytől) szerzett bevétel is, tehát az ilyen bevétel tekintetében is adatszolgáltatási kötelezettség terheli a kisadózó vállalkozást.
Nem kell adatot szolgáltatni, ha az 1 millió forintot meghaladó bevétel egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélytől származik.
Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét sem, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

Gyakori kérdésként merül fel, hogy a kisadózó vállalkozások mentesülnek-e a 08-as havi adó- és járulékbevallás benyújtása alól? A kérdésre a válasz, hogy igen is, meg nem is.

A törvényi rendelkezés szerint a kisadózó vállalkozások mentesülnek az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben az éves személyi jövedelemadó bevallás, a társasági adó bevallás, és a kifizetésekkel összefüggő havi adó- és járulékbevallás benyújtása alól.

Ennek megfelelően, ha a kisadózó egyéni vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor nem kell benyújtania havonta sem az 58-as, sem a 08-as bevallást, illetve az NY jelű nyilatkozatot sem kell benyújtani.

A kisadózó vállalkozás ugyanakkor nem mentesül a 08-as havi adó- és járulékbevallás benyújtása alól az általa munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek, illetőleg kisadózóként be nem jelentett tagok számára teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében.

Érdemes azonban figyelemmel lenni arra, hogy a 08-as havi adó- és járulékbevallást munkavállaló foglalkozatása esetén nem kizárólag abban az esetben kell benyújtani, ha a kisadózó vállalkozás munkabért fizet a tárgyhónapban a munkavállaló részére. Előfordulhat, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van. Ilyen esetben a kisadózó vállalkozást a jogviszonyra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és ennek megfelelően be kell nyújtani a 08-as havi adó- és járulékbevallást.

Fontos, hogy a kisadózó vállalkozás a 17KATA nyilatkozat és bevallás benyújtása előtt gondoljon arra, hogy társasági adó és késedelmi pótlék kötelezettsége is keletkezhet.

Ha ugyanis a kisadózó vállalkozás korábban társasági adóalanyként, törvényben meghatározott adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesített, majd utóbb a kisadózói adóalanyiság időszakában nem teljesíti a kedvezmény feltételeit, akkor kisadózóként kell társasági adót, illetve késedelmi pótlékot megállapítania és bevallania.

És végezetül, ne felejtkezzünk meg arról, hogy amennyiben a nem egyéni vállalkozóként működő kisadózó vállalkozás tulajdonában személygépkocsi van, illetve személygépkocsit pénzügyi lízingbe vett, akkor cégautóadó kötelezettség keletkezik, mellyel összefüggésben negyedévente be kell nyújtani a 01-es bevallást is.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő

Érdeklik a KATA-s változások? Tudni akar mindent róla? Próbálja ki adószakma tudásbázisunkat 14 napig ingyen, regisztráljon most!