A nyugdíjasok esetében azonban értelemszerűen nem lehet a teljes palettára számítani. Leginkább a 60-as éveiket betöltő korosztály az, amely leginkább foglalkoztatható a különböző szakterületeken. Ezen belül is csak azok, akik valóban vállalnának munkavégzést elsősorban a korábbi szakmájukban. A lehetséges munkavállalás a nyugdíjasokat illetően gyakorlatilag kétféle módon történhet. Az egyik, hogy a nyugdíjas munkavállalóként dolgozik valamely területen, amely a hagyományos értelemben munkaviszonyt jelent, a nyugdíjasra vonatkozó járulékfizetési kötelezettségekkel. A másik lehetőség az újonnan felmerülő lehetőség, a nyugdíjas szövetkezet tagjaként való munkavégzés.

Természetesen a nyugdíjasok esetében is létezik egy jelentősebbnek nevezhető vállalkozói réteg, akik valószínűsíthetően nem érdekeltek sem munkaviszonyban, sem pedig a nyugdíjas szövetkezeten belüli munkavégzésben.

Nyugdíjas munkavállaló adójogi helyzete

A nyugdíjas munkavállalót is be kell jelentenie a munkáltatónak, a járulékokat illetően bevallási és befizetési kötelezettség terheli a munkáltatót a megállapított bér után. Azonban a nyugdíjasok esetében több tekintetben is eltérés mutatkozik a hagyományos munkavállalókkal szemben. Az egyik lényeges különbség, hogy a nyugdíjas egy esetleges betegállománya esetében már nem jogosult táppénzre. Megjegyzendő, hogy a nyugdíjas automatikusan szociálisan védett, így attól függetlenül, hogy létezik-e munkaviszonya vagy sem, az egészségügyi ellátásra jogosult.

A munkaviszony esetében viszont, mivel a nyugdíjas már nem jogosult táppénzre, ez azt eredményezi, hogy tőle a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell levonni, ami 3 % többletet jelent a nyugdíjasnak a munkabér kifizetésekor. Továbbá munkaerő-piaci járulékot sem kell levonni a nyugdíjastól, ami további 1,5 % kifizetést jelent. A többi járulékot viszont már a nyugdíjas is megfizeti, így a természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%), a nyugdíjjárulékot (10%) és értelemszerűen a személyi jövedelemadót is, ami jelenleg 15%.

A nyugdíjas munkavállaló esetében a nyugdíjjárulék levonásának azonban van további jelentősége. A nyugdíjas a munkabére után nyugdíjjárulékot fizet, amelyet nem veszít el, mivel az irányadó jogszabály szerint a következő adóévben valamennyi ledolgozott hónap után a nyugdíja 0,5 %-kal emelkedni fog. Az új rendelkezések értelmében, ebben a tekintetben is automatizmus létezik, tehát a nyugdíjasnak nem kell kérvényeznie a nyugdíjemelést, azt a nyugdíjfolyósító biztosítja. Megjegyzendő, hogy a munkaviszony alapján történő százalékos nyugdíjemelés nem számít bele a törvény szerinti nyugdíjemelésekbe, tehát a munkaviszony szerinti nyugdíjemelés ezen felül adható.  

Korengedményes nyugdíjas munkavállalása

Korhatár alatti személyek esetében két személyi kör létezik. Egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, másrészt a nők negyven év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülő hölgyek. Mindkét esetre vonatkozik, hogy esetükben van egy ún. kereseti korlát a Tny. 83/B. §-a alapján, amely kihatással van a nyugdíjuk folyósítására. Ennek lényege, hogy amennyiben az előzőekben említett személyek korhatár előtti ellátásban részesülnének, akkor ők évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig lehetnek keresőképesek. Természetesen nincs megtiltva, hogy ezen összeg felett is pl. munkaviszonyban keresőképesek legyenek, de az említett összeghatár túllépése esetén az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugellátást szüneteltetik.

Összegszerűen a 2017-es adóévre vonatkoztatva ez 2 295 000 forintot jelent az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek esetében. Az ellátás szüneteltetése befejeződik a naptári év végén, azaz december 31-én. Egy esetleges december havi túllépés esetén pedig a december havi nyugdíjat kell visszafizetni a Tny. 83/B. § értelmében. A jelenlegi jogszabályok alapján a következő adóévben a figyelési időszak kezdődik elölről. Fontos, hogy amennyiben a nevezett korengedményes nyugdíjas év közben elérné a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a kereseti korlát túllépése miatti ellátás folyósításának szüneteltetése azonnali hatállyal befejeződik.

Nyugdíjas szövetkezet

Törvényi oldalról az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. (módosított) törvény az irányadó. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (KNYSZ) bejegyzésére irányuló eljárást a szociális szövetkezethez, a Kft., valamint a Bt.-hez hasonlóan a jogalkotó illetékmentessé teszi.

A szövetkezeti foglalkoztatási formában csak az öregségi nyugdíjasok, köztük a 40 éves szolgálati viszonyt követően nyugdíjba vonult női munkavállalók vehetnek részt, viszont a korengedményes nyugdíjasok nem. További lényeges előírás, hogy a tagság legalább 90 %-ának öregségi nyugdíjasnak kell lennie. Ez annyit jelent, hogy a nyugdíjas szövetkezetnek lehet nem nyugdíjas tagja is, viszont az aránypárt kötelezően tartani kell. Amennyiben létezne egy olyan személy a szövetkezetben, aki nem lenne nyugdíjjogosult, akkor a szövetkezetnek legalább 10 tagúnak kell lennie, legalább kilenc nyugdíjassal. (Pl. két nem nyugdíjas tag esetében már legalább 18 nyugdíjas taggal kell rendelkeznie a szövetkezetnek.)

A nyugdíjas szövetkezet esetében a szövetkezet állapodik meg a munkáltatóval, jogi személyként köt szerződést, és a szövetkezet lesz az, aki a tag részére a kifizetést teljesíti. A szövetkezet egy teljesen autonóm szervezet, valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik.  A tagok esetleges be- és kilépése a szabad döntésükön alapul, de a szövetkezetre hárul az esetleges kilépés kacsán felmerülő „aránypár” biztosítása. Ebből az is látszik, hogy célszerű mindenképpen „tartalék” nyugdíjasokról gondoskodni a szövetkezet tagságát illetően.

Adójogi értelemben a KNYSZ egy kedvező társulási forma, mivel a benne dolgozó nyugdíjas tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett pénzbeli jövedelmük alapján nem kell egészségügyi hozzájárulást (7%), nem kell nyugdíjjárulékot (10%) és nem kell munkaerő-piaci járulékot (1,5 %) fizetniük. A 15 százalékos személyi jövedelemadót viszont esetükben is meg kell fizetni, azaz a munkabérből az szja levonásra kerül, bevallási és befizetési kötelezettséggel.

További újdonság a nyugdíjas szövetkezet tekintetében, hogy a szövetkezet a felelős azért, hogy megkötött megállapodás alapján meghatározott számú nyugdíjas felvegye a munkát az adott helyen és időben. A megbízó munkáltató szemszögéből viszont nincs jelentősége annak, hogy ki vagy kik azok a személyek, akik a munkát ténylegesen elvégzik, ezért még az is lehetséges, hogy egy 8 órás munkaidő elvégzendő feladatait felváltva több nyugdíjas végezze el. Nyilvánvalóan ez már egy magasabb fokú szervezést igényel, de a lényeg, hogy az adott feladatra valamennyi munkát elvégző nyugdíjasnak alkalmasnak kell lennie, ezt pedig a nyugdíjas szövetkezetnek garantálnia kell.

Munkavállalás vagy nyugdíjas szövetkezet?

A nyugdíjasok a leendő munkavállalásukat illetően abban a vitathatatlanul kedvező helyzetben vannak, hogy választhatnak két lehetőség közül a lehetséges munkavállalásukat illetően. Dolgozhatnak munkaviszonyban vagy nyugdíjas szövetkezet tagjaként. Felmerül a kérdés, hogy melyik munkavállalási forma a kedvezőbb? Leegyszerűsítve, a válasz az lehet, hogy rövidtávon a nyugdíjas szövetkezet, hosszabb távon pedig a munkaviszony lehet kedvezőbb megoldás. Lényeges, hogy mindkét esetben a nyugdíjas megtarthatja a nyugdíját, így gyakorlatilag a nyugdíján felül jut jövedelemhez. Szintén egyezik az is, hogy a munka törvénykönyve alapján mindkét esetben a munkabérük el kell hogy érje a minimálbér vagy a garantált bérminimum időarányos részét, ugyanakkor esetükben sem létezik bérplafon.

A munkavégzésre kész nyugdíjas döntését érdemben befolyásolhatja az adott pillanatban levő helyzete. Ha nem tagja egy nyugdíjas szövetkezetnek, akkor csak a munkaviszony szabályai szerint dolgozhat. További befolyásoló tényező lehet, hogy nyugdíjas szövetkezet tagjaként a le nem vont járulékok alapján magasabb összegű kifizetéshez jut, mint munkavállalóként. A munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalót pedig az inspirálhatja, hogy tőle ugyan több járulékot is levonnak, de a már említett havi fél százalékos emelés utóbb termőre fordul, és az évek során még jobban is járhat a nyugdíjának emelésével.

A leírtakhoz igazodóan a nyugdíjasoknak megalapozott döntést kell hozniuk a lehetséges munkavégzésükkel kapcsolatosan, körültekintően kell eljárniuk a perspektivikus döntésüket illetően. A nyugdíjas a munkájával eltöltött eddigi életét követően is keresőképes maradhat, amivel a rendszeresség adta stabilitásnak is a haszonélvezője lehet.

Leipán Tibor a cégjog,cégügyletek szakértője.