Irányultságát nézve a kérelem közvetlenül fenyegető hátrány elhárítására, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezésére, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartására irányulhat.

A vitatott közigazgatási cselekmény jogi természetéhez igazodóan az azonnali jogvédelem négy formában valósulhat meg:

    - halasztó hatály elrendelése,
    - halasztó hatály feloldása,
    - ideiglenes intézkedés,
    - előzetes bizonyítás elrendelése.

A kérelmet a közigazgatási jogvita megindításával együtt a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél (többfokú közigazgatási eljárásban megvalósított cselekmény esetén az első fokon eljárt közigazgatási szervnél), de később a per során – közvetlenül a bíróságnál – is elő lehet terjeszteni.

A kérelmet indokolni kell, az abban előadott tényeket igazolni, de legalább a kívánt mértékben valószínűsíteni szükséges. A nem kellően indokolt kérelmet a bíróság hiánypótlásra nem adhatja vissza. A Kp. egyes – így pl. egyes katonai, polgári védelmi – vonatkozásokban az azonnali jogvédelem kérelmezhetőségét kizárja.

Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bíróság a kérelem bíróságra érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. A kérelem teljesítése biztosíték adásához köthető, mely tipikusan ideiglenes intézkedés alkalmazásakor a marasztalással, közigazgatási szerződéssel, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitákban merülhet fel.

Az azonnali jogvédelemről hozott végzés nyolc nap alatt fellebbezéssel támadható, kivéve az előzetes bizonyítás iránti kérelemnek helyt adó döntést, mely fellebbezéssel nem támadható.

Az azonnali jogvédelem iránti kérelmek egyes típusairól röviden az alábbiakat érdemes kiemelni.

1. A halasztó hatály elrendelése a jelenleg hatályos polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332.§-ában szabályozott végrehajtás felfüggesztésének leginkább megfeleltethető jogintézmény, mely nem csak a végrehajtás, hanem a végrehajthatóság feltételes megakasztására is alkalmas. Ilyen kérelem a tipikusnak tekinthető pénzfizetésre kötelező cselekményeken túl okszerűen nyújtható be pl. tevékenységi engedély visszavonásáról, építési engedély megadásáról, üzletbezárásról, gépjármű forgalomból kivonásáról hozott döntések bírósági felülvizsgálata során. A bíróság kérelemre és hivatalból is hatályon kívül helyezheti a halasztó hatály elrendeléséről szóló végzését, ha az elrendelés feltételei utóbb már nem állnak fenn.

2. A halasztó hatály feloldását – vagyis a halasztó hatály elrendelésének „tükörképét” – akkor lehet kérni, ha a keresetlevél benyújtása a közigazgatási cselekmény végrehajtását megakasztja. Ilyen eseteket jogszabály ír elő, pl. a felsőoktatási intézmények egyes határozatai vagy közszolgálati jogviták vonatkozásában. A halasztó hatály feloldásával a közigazgatási cselekmény hatályosul, így a jog azonnal gyakorolható lesz, vagy az marad.

3. Ha a halasztó hatály elrendelése vagy annak feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem lenne alkalmas, a bíróság ideiglenes intézkedést is alkalmazhat, melynek alapját rendszerint ágazati norma teremti meg (pl. szociális hatáskört gyakorló szerv határozatának bírósági felülvizsgálata során). Az ideiglenes intézkedés tehát a halasztó hatály elrendeléséhez, illetve feloldásához képest kisegítő szabályozás, de ez a jogvédelmi forma lehet adekvát a közigazgatási szerződést, közszolgálati jogviszonyt érintő közigazgatási jogvitákban is.

4. Előzetes bizonyításra – mely szakértői, okirati vagy tanúbizonyítás is lehet – csak a perindítást követően van lehetőség, feltéve, hogy a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza. Megjegyzendő, hogy a közigazgatási jogvitában előzetes bizonyítás nem csak azonnali jogvédelemként rendelhető el.

(Fővárosi Törvényszék)