A fellebbezésben – a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett fel kell tüntetni a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét, továbbá a határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a
másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört az alapul szolgáló indokok kifejtésével, illetve az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, jogszabályhely megjelölésével, kivéve, ha a felülbírálati
jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés.

A fellebbezés olyan módon is megengedett, hogy a fél csak az ítélet hatályon kívül helyezését kéri – tehát annak megváltoztatását nem indítványozza. E kérelem sikertelensége esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A hiányos fellebbezést a bíróság hiánypótlásra adja vissza. Ha a fél a hiányok pótlását elmulasztja, az elsőfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A fellebbezés határideje 15 nap, a csatlakozó fellebbezést és a fellebbezési ellenkérelmet is 15 napon   belül   lehet   benyújtani,   de   már   a   másodfokú   bírósághoz.  A  fellebbezési   ellenkérelem benyújtására szabott határidő a fellebbező fél ellenfelének indokolt kérelmére legfeljebb 15 nappal
meghosszabbítható. A késedelem következménye, hogy a fellebbezési ellenkérelem hatálytalan, azt a bíróság nem veszi figyelembe.

Amennyiben a jogi képviselő eljárásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban már tájékoztatta a fellebbezőt és ő a jogi képviseletről gondoskodást elmulasztotta – hiánypótlás felhívása nélkül – vissza lehet utasítani a fellebbezést. Ez irányadó arra az esetre is, ha a
félnek az elsőfokú ítélet meghozataláig volt jogi képviselője, de a fellebbezést már jogi képviselő nélkül nyújtotta be.

Új tényállás előterjesztésére akkor van mód, ha az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését   követően   jutott   a   fellebbező   tudomására,   feltéve,   hogy   rá   kedvezőbb   ítéletet eredményezett volna az eljárás. Új bizonyítási indítvány, illetve eszköz csak akkor terjeszthető elő,
ha a fellebbező megváltoztatott tényállításának bizonyítására vonatkozik, feltéve, hogy ez később jutott tudomására vagy keletkezett. Ha az elsőfokú bíróság nem közölte az ítéletében hivatalból figyelembe vett tényt, vagy a felektől eltérő jogszabály értelmezését, illetve a kérelemtől jogszabály
alapján való eltérési szándékát, vagy ha a másodfokú bíróság közli ezeket a felekkel, akkor a fél ezzel összefüggésben a változtatási jogával élhet és utólagos bizonyítást ajánlhat fel. A hiánytalan fellebbezést   az   elsőfokú   bíróság   annak   beérkezésétől   számított   8   napon   belül   felterjeszti   a
másodfokú bírósághoz.

( Fővárosi Törvényszék)