SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Ki nem adott szabadságok– mi legyen veletek?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A munkavállaló fizetett szabadsághoz való joga nem az a terület, mellyel kapcsolatban a jogosult szívesen kötne kompromisszumot, ezért az őt megillető szabadság nem megfelelő kiadása érzékeny pont a munkaviszony alanyainak kapcsolatában. Az év végének közeledtével tehát a munkáltatónak résen kell lennie, hogy a munkavállalóinak járó szabadságot még időben, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban tudja kiadni.

2017. december 07.

 

A munkavállalót megillető szabadság mértéke

 

A munkavállalónak a naptári év során kiadandó szabadság mértéke az alapszabadság, illetve az őt különböző jogcímeken megillető pótszabadság összegeként határozható meg [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt. 115. § (1) bekezdés]. A munkavállaló alapszabadsága évi húsz munkanap [Mt. 116. § (1) bekezdés], legalább ennyi szabadság kiadása minden munkaviszony keretében foglalkoztatott esetében kötelező. Ehhez adódik hozzá a munkavállaló pótszabadsága, melynek mennyisége a munkavállaló korától, fogyatékos és nem fogyatékos gyermekeinek számától, fogyatékosságától, illetve egészségkárosodásától függ [Mt. 117., 118., és 120. §]. A munkavállalót pótszabadságra jogosítja az is, ha állandó jelleggel a föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitéve végzi munkáját [Mt. 119. § (2) bekezdés]. A munkáltató a munkavállalót a fentiek alapján megillető szabadságnak csupán arányos részét köteles számára kiadni, amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött. Ha az arányosítás során olyan töredéknap keletkezik, mely a fél napot eléri, egy egész nap szabadságot kell a munkavállalónak kiadni. Eltérő esetben a töredéknap figyelmen kívül marad, a munkavállalót arra való tekintettel nem illeti meg fizetett távollét [Mt. 121. §].

 

A szabadság kiadásának felelőssége

 

Fontos tisztázni, hogy a szabadságot jogi értelemben nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szabadság elmaradásáért egyedül a foglalkoztató tehető felelőssé. A felelősség rá való telepítésekor a jogalkotó ugyanakkor figyelemmel volt arra a tényre, hogy a szabadság kiadását egyes esetekben a munkavállaló oldalán felmerülő körülmény is akadályozhatja, ezért ilyen esetben a munkáltatónak lehetősége van jogszerűen annak esedékességén túl is kiadni a munkavállaló szabadságát. Miután az akadályozó körülmény pl. a munkavállaló keresőképtelensége vagy tűzoltói szolgálatteljesítés tartama megszűnt, a munkáltatónak 60 napot biztosít a törvény arra, hogy a munkavállalónak időben ki nem adott szabadságot biztosítsa a számára [Mt. 123. § (3) bekezdés].

 

A szabadság kiadására vonatkozó szabályok

 

A munkavállaló kellő regenerációját és kipihentségét hivatott biztosítani a rendelkezés, mely szerint a munkavállaló szabadságát úgy kell kiadni, hogy évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. A 14 napos időintervallumba e szabály értelmében nem csupán a szabadság tartama, de a munkavállaló egyébként is esedékes pihenőnapjai, szabadnapjai és a munkaszüneti napok is beleszámítanak, a munkavállalónak tehát nem 14 napnyi szabadságot, hanem 14 napnyi szabadidőt kell biztosítani. E rendelkezéstől a munkaviszony alanyainak eltérő megállapodása esetén el lehet térni [Mt. 122. § (3) bekezdés].

 

Függetlenül attól, hogy a szabadság kiadása a munkáltató felelőssége, indokolt, hogy a munkavállalónak is legyen befolyása a kiadás körülményeire, hiszen szabadsága időpontja magánéletének szervezését nagyban meghatározza. A munkáltató a szabadság kiadásával kapcsolatban az általános magatartási követelmények – így az együttműködési kötelezettség és a méltányos mérlegelés elve [Mt. 6. § (2) és (3) bekezdés]– alapján is köteles meghallgatni a munkavállalót preferenciáiról, azonban a törvény további törvényi biztosítékot is fűz a munkavállalói érdekek érvényesüléséhez. A jogalkotó biztosítja a munkavállaló számára a lehetőséget, hogy évente 7 munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – az általa meghatározott időpontban vegyen igénybe.

 

Amennyiben a munkavállaló szabadság iránti kérelmét a munkáltatóval legalább az abban megjelölt időpontot 15 nappal megelőzően közli, a munkáltató kérésének teljesítését a nem jogosult megtagadni, a szabadságot a kért időpontban köteles kiadni. E szabály alól csupán egyetlen kivételt enged a törvény, a munkaviszony fennállásának első három hónapjában a munkáltató nem köteles figyelembe venni a munkavállaló kívánságát [Mt. 122. § (2) bekezdés]. E 7 napba az apát gyermeke születésére tekintettel megillető pótszabadság ideje nem számít bele, annak a fenti szabálytól függetlenül valamennyi napját az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 118. § (4) bekezdés].

 

A 15 napos kérelmezési határidő, mely a munkavállaló kérésének megfelelő szabadság kiadásának feltétele, a munkáltató által kiadott szabadság közlésének határidejénél is visszaköszön. A munkáltató által beosztott szabadság csupán akkor minősül szabályszerűen kiadottnak, tehát a munkavállaló csak akkor köteles azt szabadságaként elfogadni, ha a szabadság kiadásának tényét a munkáltató 15 nappal a szabadság megkezdése előtt közli [122. § (4) bekezdés]. E határidő munkáltatói oldalon segíti a munka és munkavállaló helyettesítésének kellő megszervezését, míg munkavállalói oldalon lehetővé teszi, hogy a munkavállaló magánéletét szabadidejének megfelelően legyen képes szervezni.

 

A szabadság esedékessége

 

A munkavállaló szabadságát a törvényi kivételektől eltekintve minden esetben az esedékesség naptári évében kell kiadni [Mt. 123. § (1) bekezdés]. Az esedékesség éve az a naptári év, melyben a munkavállaló a szabadságra jogosító munkával töltött időt ledolgozta. Eltérő határidőt alkalmaz a törvény az apákat megillető pótszabadság kiadásával kapcsolatban, melyet – függetlenül a naptári év szakaszától – a gyermek születését követő második hónap végéig, az apa kívánságának megfelelően kell kiadni [Mt. 118. § (4) bekezdés]. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállalót hozzátartozója halálára tekintettel megillető 2 napos munkavégzés alóli mentesülés nem minősül pótszabadságnak [Mt. 55. § (1) bekezdés f) pont], ezért azt a munkavállalónak szintén kérésének megfelelően, határidő nélkül, akár a naptári éven túl is ki lehet adni.

 

Az esedékes szabadság későbbi kiadásának lehetőségei

 

Az esedékesség évén túl, akár a következő év március 31. napjáig is kiadható a munkavállaló szabadsága, ha a munkaviszony október 1. napján vagy azt követően jött létre [Mt. 123. § (2) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony első három hónapjában a munkáltató nem köteles figyelembe venni a munkavállaló szabadság kiadásának időpontjára vonatkozó kérelmét sem, a szabály jogszerűvé teszi a munkáltatók körében oly népszerű gyakorlatot, mely szerint a munkáltató ebben az időszakban, mely jellemzően a munkavállaló próbaideje, egyáltalán nem ad ki szabadságot. E szabály alkalmazása esetén érdemes azonban figyelni arra, hogy az a szabadság következő évre történő átvitelére, sem annak megváltására nem jogosít fel. Mivel a munkavállalót próbaidejére tekintettel is megilleti szabadság, az esedékesség évét követő évben a munkavállalónak akár 5 nappal több szabadságot kell kiadni, mely napokat az azt követő naptári évre már nem lehet átvinni. Amennyiben a fenti esetben a munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt azonnali hatállyal megszüntetik, a ki nem adott szabadsággal az általános szabályok szerint meg kell elszámolni.

 

A szabadság az esedékesség évében kiadottnak minősül, amennyiben annak kiadását a munkáltató még az esedékesség évében megkezdte és annak következő évbe átnyúló része nem haladja meg az 5 napot [Mt. 123. § (4) bekezdés]. A karácsonyi időszak megfelelő munkaszervezését e szabály megkönnyíti, hiszen január első napjaiban a munkavállalónak kiadható az előző évből megmaradt szabadsága, illetve – ha ilyen már nincs – akár a következő évi szabadság is. A karácsonyi ünnepkör szabadságolásainak tervezésénél is fontos figyelni arra, hogy szabadságot csupán beosztás szerinti munkanapra szabad kiadni [Mt. 124. § (1) bekezdés], a munkaszüneti napok körüli munkanap-áthelyezések miatt ugyanis a szabadságok kiadásának szokásos rendje változtatást igényelhet (az általános munkarendben dolgozóknál).

 

Amennyiben a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését súlyosan és közvetlenül érintő ok esetén a munkavállaló szabadságának akár egynegyedét is kiadhatja a következő év márciusának 31. napjáig [Mt. 123. § (5) bekezdés c) pont].  Fontos, hogy a két feltétel kumulatív, tehát önmagában a kiemelten fontos gazdasági érdek fennállása a felek viszonyára irányadó kollektív szerződés hiányában sem elegendő a szabadság kiadásának eltolásához. A munkáltató csak abban az esetben hivatkozhat a szabadság későbbi kiadásakor kivételesen fontos gazdasági érdek illetve a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállására, ha annak bekövetkezése számára nem volt előrelátható. Egy ajándéktárgyakat értékesítő bolti eladó esedékes szabadságának kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg arra való hivatkozással, hogy a decemberi csúcsban gazdasági érdeke a munkavállaló folyamatos jelenlétét indokolja, hiszen a munkáltató a karácsonyi fellendülést előre láthatta, a szabadságot az év korábbi, nyugodtabb szakaszaiban kiadhatta volna a munkavállaló számára.

 

Az Mt. 117. § (1) bekezdés szerinti életkoron alapuló pótszabadság vonatkozásában a munkaviszony alanyainak lehetőségük van megegyezni a következő naptári év végéig történő kiadásban [Mt. 123. § (6) bekezdés]. A felek között e tárgyban létrejött megállapodás tartalma csupán a tárgyévben esedékes pótszabadságra irányadó, ha a felek később is szeretnék jogviszonyukra nézve az abban foglalt szabályokat érvényesíteni, akkor egy újabb szerződés megkötésével évente meg kell erősíteniük szándékukat. A fenti szakasz szerint létrejött megállapodás alapján legkésőbb az esedékesség évét követő év végéig lehet kiadni a munkavállaló pótszabadságát, de természetesen a felek ennél korábbi dátumot is kiköthetnek.

 

A szabadság ki nem adásának orvoslása

 

Tekintettel arra, hogy a munkavállaló szabadság iránti igénye nem enyészik el azzal, hogy azt határidőn belül nem adták ki, ő továbbra is jogosult azt igénybe venni. Amíg a munkáltató az ilyen ún. beragadt szabadságot nem adja ki, folyamatos jogsértő állapotot tart fenn. E jogsértés mind egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során, mind a munkaviszony alanyai közt fennálló jogvita esetén jelentős költségeket okozhat a munkáltató oldalán, ezért fontos, hogy a jogsértő állapot felszámolására minél hamarabb sor kerüljön. Amennyiben a naptári év végének közeledtével a munkáltató azt észleli, hogy a munkavállalóinak járó szabadságot már nincs lehetősége folyó évben kiadni, és a szabadság következő évre történő átvitelére sem jogosítja fel a törvény, a legjobb amit tehet, hogy a legközelebbi lehetséges időpontban kiadja a munkavállaló szabadságát. A kiadatlan szabadság pénzbeli megváltására csupán a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség, az időben ki nem adott szabadság miatti jogsértő helyzet pénzkifizetéssel nem orvosolható [Mt. 125. §].

 

A munkavállalónak nincs lehetősége arra, hogy szabadságáról akár előnyök fejében, akár ingyenesen lemondjon, ezért a törvény szerint kötelező szabadság kiadását a munkavállalóval történő megegyezéssel sem lehet jogszerűen kikerülni.

 

 

dr. Pintér Miriam

A szabadság kiadására vonatkozó szabályok

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

19

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR