Szakértőnk válasza szerint: sajnos nem!

A nyugdíjjogosultság szerzése céljából köthető megállapodás jogintézményét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint-e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 34. §-a tartalmazza. E szerint az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és

a) aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetőleg akire a biztosítás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerint sem terjed ki, továbbá

b) akinek a biztosítási kötelezettsége szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.

A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.

Szolgálati időt tehát lehet szerezni ilyen megállapodás kötésével, de bár a nők 40 évi jogosultságába beszámítható minden idő szolgálati idő is egyben, de alább látni fogjuk, hogy nem minden szolgálati idő jogosultsági idő is!

Van egy évvásárlási lehetőség is a Tbj-ben. Eszerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. Ez a szabály azonban eleve nem alkalmazható a nők 40 évi jogosultsági idejére és nem csak azért, mert szolgálati idő és nem jogosultsági idő szerzéséről van szó.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. § (2a) – (2d) bekezdései értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

A szolgálati idő és a jogosultsági idő azonban nem azonos fogalmak. Szolgálati időnek minősül több olyan időszak, amely a nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából nem minősülnek jogosító időnek, (így például munkanélküli járadék folyósításának ideje, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartama). A Tny. ezek mellett kifejezetten kis is mondja, hogy a megállapodással szerzett szolgálati idő nem számít be a jogosultsági időben. Jogosultsági időnek ugyanis kizárólag a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal megszerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban,

gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő tekinthető.

A Tbj. szerinti megállapodás tehát kizárólag szolgálati idő szerzése céljából köthető. Erre figyelemmel a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő megszerzése céljából Tbj. szerinti megállapodás nem is köthető.

dr. Futó Gábor