A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. §-a szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a megállapított szabadság időarányos része jár. Ez alól egyedül az apának járó szabadság a kivétel, amely nem arányosítható.
A szabadság számítása során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapként kell kiadni.

Fontos kiemelni, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén nem kell a megállapított szabadság naptári napjainak számát időarányosítani.

Az alapszabadság

A minden munkavállalót megillető alapszabadság mértéke 20 munkanap.

A pótszabadság

A munkavállalót az alapszabadság mellett pótszabadság is megilleti:
–    életkor alapján,
–    gyermek(ek) alapján,
–    fiatal munkavállalóként,
–    föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalóként,
–    egészségkárosodott munkavállalóként.

Az életkor alapján járó pótszabadság

Az életkor alapján a munkavállalót megillető pótszabadság:
•    a 25. életévtől        1 munkanap,
•    a 28. életévtől        2 munkanap,
•    a 31. életévtől        3 munkanap,
•    a 33. életévtől        4 munkanap,
•    a 35. életévtől        5 munkanap,
•    a 37. életévtől        6 munkanap,
•    a 39. életévtől        7 munkanap,
•    a 41. életévtől        8 munkanap,
•    a 43. életévtől        9 munkanap,
•    a 45. életévtől        10 munkanap.

Az életkor alapján járó pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az arra jogosító életkort betölti.

A gyermek(ek) alapján járó pótszabadság

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után pótszabadság jár, amelynek mértéke:
•    egy gyermek után             2 munkanap,
•    két gyermek után            4 munkanap,
•    kettőnél több gyermek után         összesen 7 munkanap.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, akkor a pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
Fogyatékosnak az a gyermek minősül, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

A gyakorlatban sokszor felmerül a kérdés, hogy elvált szülők esetén melyik szülőt illeti meg a pótszabadság.
A kérdés megválaszolásához a Munka Törvénykönyvének értelmező rendelkezése nyújt segítséget. Eszerint a Munka Törvénykönyvének alkalmazása során gyermeknek minősül a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a törvényben meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ilyen törvényben meghatározott személy:
o    a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;
o    a szülővel együtt élő házastárs;
o    az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
o    a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;
o    a nevelőszülő;
o    a gyám;
o    továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

E fogalom-meghatározás alapján nem jogosult a gyermek(ek) után pótszabadságra az a munkavállaló, aki jellemzően kéthetente, hétvégeken, illetve az ünnepek alatt tartja a kapcsolatot a gyermekével. Ha azonban a szülők oly módon gyakorolják a közös szülői felügyeletet, hogy a gyermek azonos időt tartózkodik hol az egyik, hol a másik szülőnél, akkor – a Szerző megítélése szerint – mindkét szülő jogosult a gyermek után járó pótszabadságra.

Az apának a gyermeke születése esetén pótszabadság jár, melynek mértéke egy gyermek születése esetén 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

Egyéb jogcímen járó pótszabadság

A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha
–    a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
–    fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy

–    vakok személyi járadékára jogosult.

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő