JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP
A székhelyszolgáltatást végző vállalkozások sajnálatos módon a gazdasági élet „megtűrt” szereplői, amelyet egyfelől a hatóságoknak a tevékenységükhöz hozzáállása, másfelől a velük kapcsolatos jogi szabályozás elégtelensége is igazol.
A fejlettebb országokban működő hasonló szolgáltatóktól eltérően a székhelyszolgáltatást végző vállalkozások nem rendelkeznek érdekképviselettel és kötelező kamarai tagságot – mint például a személy- és vagyonőrök, vagy a könyvvizsgálók esetében – törvény számukra nem ír elő. Hivatalos központi nyilvántartásban – ami lehetne akár a Nemzetgazdasági Minisztérium (mint például a mérlegképes könyvelők esetében), vagy cégbíróság – nem szerepelnek és a székhelyszolgáltatási tevékenységet végzőkre nem vonatkoznak képesítési előírások (például adatvédelmi, vagy postai képesítés, tekintettel arra, hogy megbízóik küldeményeit kezelik).
Ennek okán a székhelyszolgáltatók saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy mely vállalkozásokat fogadják be. Sajnálatos módon vannak vállalkozások, amelyek a jogi szabályozatlanságot kihasználva az óvatlan székhelyszolgáltatókat „cégtemetőnek” használják. A székhelyszolgáltatóknak – jogi kötelezés híján – maguknak kell eldönteniük, hogyan védekezzenek a cégtemetővé válás ellen és valljuk be: több havi szolgáltatási díj előre megfizetése nem igazán teszi érdekeltté az adott szolgáltatót a gyanús cégek kiszűrésében.
A székhelyszolgáltatás mint üzleti tevékenység fogalma – a gazdasági élet kényszerének engedő jogi elismerése – több évtizedes késéssel, a 2017. január 01-től kezdődően az adózás rendjéről szóló törvényben jelenik meg. Eszerint a székhelyszolgáltató az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről.
A jogi szabályozás a székhelyszolgáltatás tevékenységet kizárólag a székhelyszolgáltatást igénylő vállalkozások részéről közelíti meg. A törvény előírja, hogy azok a vállalkozók, amelyek székhelyszolgáltatást igényelnek, a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját az illetékes adó- és vámhatóságnak bejelenteni kötelesek (tehát a bejelentés megtételére nem a székhelyszolgáltatót kötelezi). A törvény magához a székhelyszolgáltatási üzleti tevékenységhez negatív értékelést fűz, amennyiben kockázatos adózónak minősíti azokat a vállalkozásokat, amelyek székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és terhükre az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.
A 2017. július 01. napjától hatályos 7/2017.(VI.1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatási szerződést egyértelműen megbízási szerződésként nevesíti. A rendelet szerint a székhelyszolgáltatást igénylő cég a szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti. A székhelyszolgáltató (megbízott) az átvett iratokról és ingóságokról tételes és naprakész nyilvántartást vezetni és a szerződés megszűnésekor azokat a megbízó részére jegyzék alapján átadni köteles. Ettől az iratkezelési kötelezettségtől a szerződésben eltérni nem lehet.
A székhelyszolgáltató a nála bejelentett cég irataira és ingóira vonatkozó kényszerintézkedést (például végrehajtási, vagy büntető eljárás során a lefoglalást) tűrni köteles, a hatósági eljárást nem akadályozhatja, azonban erről értesítheti az érintett céget.
A székhelyszolgáltatás tárgyi feltételeinek meghatározása ugyanakkor érzékenyen érinti azokat a székhelyszolgáltatókat, amelyek a tevékenységüket nem saját, kizárólagos tulajdonú ingatlanukban folytatják. 2017. július 01-től kezdődően székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
A székhelyszolgáltatók 2017. augusztus 31-ig kaptak türelmi időt arra, hogy a rendelet hatályba lépésekor már meglévő szerződéseiket a rendelet szerint módosítsák, ennek megfelelően a tevékenységük célját szolgáló ingatlan kizárólagos tulajdonjogát megszerezzék, vagy bérbeadójukkal a használati jogot a földhivatalnál bejegyeztessék.
Ez jelentősen megszűri azokat a székhelyszolgáltató vállalkozásokat, amelyek a jogszabályi feltételt nem képesek teljesíteni, például mert a bérbeadók nem minden esetben járulnak hozzá a használati jog földhivatali bejegyzéséhez. Ugyanakkor, akik az új szabályoknak képesek eleget tenni, jelentős költségnövekedéssel számolhatnak.
A tulajdonjog, vagy használati jog bejegyeztetése törvényi mentesítés hiányában vagyonszerzési illetékköteles.
Azok a cégek, amelyek székhelyszolgáltatói a s a rendeletben foglaltaknak nem képesek eleget tenni, legkésőbb 2017. augusztus 31-ig kénytelenek lesznek színt vallani: amennyiben nem intézkednek - így székhely hiányában a működésük jogszabállyal ellentétessé válik –, adószámuk felfüggesztésére, valamint cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásra számíthatnak. A rendeletnek ily módon van egy üzleti életet tisztító hatása, amennyiben a székhelyszolgáltatónál bejelentett, tényleges működést nem folytató cégek a rostán fennakadnak.
Mindazon cégeknek, amelyek eddig is tisztességesen működtek és tevékenységüket folytatni szeretnék, más székhelyet kell választaniuk. A székhelyváltozás – a kötelező ügyvédi közreműködés díja mellett – tizennyolcezer forint illeték- és közzétételi díj kötelezettséggel jár.
dr. Závotka Zsolt
ügyvéd
További hírek
Végelszámolás KIVA alany esetén
Így maradhat minden esetben adómentes a borravaló
Értékesített és lízingelt gépjármű áfája
Már a szállodákba is megérkezett a mesterséges intelligencia
Ismét élesítik a nemzeti tengelysúlymérő rendszert
Kisteherautó-lízing nyomán felmerülő kérdések
Elvesztett átalányadózás: de mikortól?
A haszonélvezet megszüntetése
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adattartalma
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
29
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR