Nem kell megijedni, Kedves Olvasó, nem bíztatok senkit adócsalásra, vagy a fizetési határidők sajátos értelmezésére.

Arra viszont igen, hogy gondolja át, milyen beruházásokra lenne szüksége ahhoz, hogy vállalkozása továbbfejlődjön, vagy adott esetben kilendüljön a holtpontról. Ezekhez a célokhoz érdemes lenne „hozzárendelni” a társasági adótörvény beruházásokkal kapcsolatos, kifejezetten kisvállalkozásokra szabott kedvezményeit – és nem csupán a számítógépek aktuális cseréje kapcsán. (Az MKIK hivatkozott, friss felmérése szerint a kkv szektorban dolgoznak még 10-12 éves számítógépekkel is.)

Az alábbiakban sorra vesszük a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket, kitérve ezek 2017-től hatályba lépő változásaira is.

Kedvezmény a tárgyévben már megvalósított beruházásokra

Biztosan sok vállalkozó hallotta már azt a kifejezést, hogy „kkv beruházási kedvezmény”, de mégis viszonylag kevesen élnek e lehetőséggel.

Vannak, akik nem tudják, pontosan miről is van szó, és vannak, akik biztosra veszik, ha igénybe merészelnék venni e kedvezményt, az adóellenőrök gyakori látogatására számíthatnának. Ezért inkább köszönik szépen, de inkább más megoldást keresnek a szükséges beruházás finanszírozására.

Pedig egy esetleges adóellenőrzéskor nem az a baj, ha a vállalkozás igénybe vett valamilyen kedvezményt, hanem az, ha nem jogszerűen élt e lehetőséggel, vagy elszámolt valamit, esetleg a papírmunkában volt hanyag. (Mondjuk könyvelésében és mérlegében nem szerepelt az, amit a társasági adóbevallásában figyelembe vett.)

Lássuk, milyen feltételeket ír elő az adótörvény az említett kedvezményhez kapcsolódóan!

Egyes beruházások bekerülési értéke teljes egészében csökkenti a társasági adó alapot úgy, hogy később még ugyanezen összegben értékcsökkenési leírás is elszámolható, azaz szó szerint dupla haszonról van szó.

Tegyük fel, hogy egy társaság vásárol egy új gépsort. A vásárlás évében ennek teljes nettó beruházási értéke csökkenti az adóalapot, illetve évente az esedékes – a társasági adótörvény által előírt leírási kulccsal számított – amortizáció is csökkenti az adóalapot. (Ebből következően a kedvezmény összege a beruházás évében az eszköz nettó, könyv szerinti értéke lehet azzal, hogy ha azt a beruházás évében üzembe helyezték. Az értékcsökkenési leírásként elszámolt összeg figyelembevételével fennmaradó összeg lehet a kedvezmény alapja.)

Ezzel a lehetőséggel azok a vállalkozások élhetnek, amelyek az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, és a kedvezmény érvényesítése adóévének egészében a cég valamennyi tulajdonosa (tagja) magánszemély volt.

Fentebb az „egyes beruházások” kifejezést használtam, ugyanis a törvény nem minden beruházás értékét engedi meg kedvezményként elszámolni – akkor sem, ha egyébként a vállalkozás tulajdonosi szerkezetére és a beruházás bekerülési értékére előírt feltételek teljesülnek –, hanem, csak azok vehetőek figyelembe, amelyek ráfordításai

– a korábban még használatba nem vett ingatlan (kivéve az üzemkörön kívüli ingatlanokat), valamint

– a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé (13. számlacsoportba) sorolandó, a cég tevékenységét közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében merültek fel, továbbá

– az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke (ideértve a bérbe vevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értékét), valamint

– az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékébe tartozó kiadások.

Nagyon fontos, hogy azok a tárgyi eszközök, amelyek nem műszaki gépek, berendezések, hanem például irodai eszközök, nem tartoznak a kedvezmény hatálya alá.

Így a cikkem kiindulópontjaként említett számítógépcsere akkor fedezhető e kedvezményből, ha a gépet termelőtevékenységéhez – például szolgáltatásnyújtásához – használja a cég és nem „csak” irodai célokra.

A műszaki berendezések, gépek, járművek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgálják, míg az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé azon eszközök tartoznak, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják.

Egy számítógép – mint a tevékenység végzéséhez használt, azt közvetlenül szolgáló eszköz – egy könyvelő irodánál a műszaki berendezések közé tartozik. Egy termelő tevékenységet végző vállalkozásnál a termelés irányítását szolgáló számítógép tartozik e körbe, míg ugyanitt a kifejezetten csak az adminisztratív tevékenységekhez használt számítógépet az egyéb berendezések között tartjuk nyilván.

Azaz az adott eszköz számviteli besorolásának kérdését csak a végzett tevékenység figyelembevételével lehet eldönteni.

E kedvezmény igénybevételét – természetesen a feltételek teljesülése mellett – azon cégeknek érdemes fontolóra venniük, amelyek a most záruló adóévben már megvalósították a beruházást.

A kedvezmény (csökkentő tétel összege) nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt, és legfeljebb 30 millió forint lehet.

2017. január 1-jétől a jogalkotó eltörölte ezt a 30 millió forintos korlátozást. Az azonban továbbra is igaz, hogy a kedvezményként e címen elszámolt összeg nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt.

Lényeges, hogy értéknövelésnél – így felújításnál – a kedvezmény elszámolására csak ingatlan esetében van lehetőség, más eszközöknél csak az újonnan még használatba nem vett eszközök után lehet igénybe venni az adóalapot csökkentő kedvezményt.

A tárgyalt kedvezmény címén elszámolt, csökkentő összegnek az elszámolás évében hatályos adókulccsal számított értékét csekély összegű (de minimis) támogatásnak kell tekinteni.

Azt is fontos tudni, hogy az adott beruházás adóévi üzembe helyezése nem feltétele a kedvezmény érvényesítésének. Ugyanakkor az sem megengedett – a kedvezmény szempontjából –, hogy a szóban forgó beruházást egyáltalán ne aktiválják!

Persze ezt olvasva, első pillanatban biztosan sokan azt gondolják, hogy ez egy felesleges kitétel a törvényben, hiszen nyilvánvalóan azért hajt végre beruházást a cég, hogy az ezzel létrejött, megszerzett eszközt használja a tevékenységéhez.

Pedig egy vállalkozás életében is történhetnek nem várt, előre nem látható események: a tulajdonosok mondjuk magánéleti okokból kénytelenek eladni az üzletrészüket és az új tulajdonosok más tevékenységben látnak fantáziát, esetleg az adott eszköz vállalaton belüli feladatai változnak, és átsorolják, mondjuk az egyéb berendezések, felszerelések, járművek (14.) számlacsoportba, esetleg a társaság jogutód nélkül megszűnik a kérdéses időtartamon belül.

Ekkor [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés u) pontja szerint], ha az adóalap csökkentő kedvezmény elszámolása adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem történik meg annak az eszköznek az aktiválása (üzembe helyezése), amelyre a kedvezményt elszámolták, akkor az adóalap csökkentéseként figyelembe vett összeg kétszeresével meg kell növeli az adózás előtti eredményt,  a szóban forgó negyedik adóévről készítendő bevallásban.

Nézzünk erre egy példát!

Egy társaság 2012-ben valósított meg – a kedvezményre vonatkozó feltételeknek megfelelő – beruházást, és ennek összegével (10 millió forinttal) a 2012-es társasági adóbevallásában csökkentette az adózás előtti eredményét. Ekkor legkésőbb 2016. 12. 31-ig üzembe kell helyezniük az érintett tárgyi eszközt. Amennyiben ez nem történne meg, akkor a 2016. évi társasági adóbevallásukban a kedvezményként elszámolt összeg kétszeresével (jelen esetben 20 millió forinttal) kell az adózás előtti eredményüket megnövelniük.

A kisvállalkozói kedvezmény igénybevételére lehetőség van azon eszközök beruházása esetében is, melyekre a fejlesztési tartalékot feloldottuk.

Kedvezmény a négy éven belül megvásárolt, létrehozott eszközökre

Fejlesztési tartalékként az adózás előtti eredmény csökkenthető az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján a beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott értékkel, legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékával, de maximum adóévenként 500 millió forinttal, ha

– a vállalkozás rendelkezik pozitív eredménytartalékkal, és

– a lekötés évében nyereséget mutat ki.

A két feltételnek együttesen kell teljesülnie.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a társaság mérlegbeszámolójában e tételt lekötött tartalékként ki kell mutatni (és persze le is kell ennek megfelelően könyvelni)! Ha a mérleg és a könyvelés e tekintetben nincs összhangban a társasági adóbevallással, az később adóhiány megállapításával járhat egy adóellenőrzés esetén.

A beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott, azaz fejlesztési tartalékként könyvelt összeget a legkésőbb a lekötés adóévét követő 4 adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően lehet felhasználni, azaz feloldani.

Például, ha a 2016. évi beszámolóban mutatja ki a vállalkozás a fejlesztési tartalékot, akkor azt legkésőbb 2020. december 31-ig fel kell használnia, fel kell oldania beruházásra.

Lényeges, hogy a fejlesztési tartalék beruházásra felhasznált (feloldott) összegét a társasági adózás szabályai szerint elszámolt értékcsökkenésnek kell tekinteni, azaz a kedvezmény lényegében egy előrehozott értékcsökkenési leírás-elszámolást jelent. (A kkv beruházási kedvezménnyel ellentétben, itt nincs mód kétszeres elszámolásra!)

Az érintett tárgyi eszköz az üzembe helyezés napjától, vagy az adóév első napjától (értéknövelésnél) a bekerülési értékre vetített leírási kulccsal számítva folytatható az értékcsökkenés elszámolása, társasági adó szempontjából csak arra az értékre, amelyet nem a fejlesztési tartalék feloldásával számoltak el.

Például egy társaság 2014-ben 600 ezer forint fejlesztési tartalékot képzett, amelyet egy 2016. január 1-jén üzembe helyezett beruházás kapcsán felold. A beruházás bekerülési értéke 1 millió forint, a társasági adótörvény szerinti leírási kulcsa 14,5 százalék. A társasági adózásban 2016-ban figyelembe vehető, adózás előtti eredményt csökkentő értékcsökkenési leírás (1 000 x 0,145 =) 145 ezer forint, 2017-ben ugyancsak 145 ezer forint, de 2018-ban már csak 110 ezer forint, mivel korábban, a fejlesztési tartalék elszámolásakor a beruházás értékéből 600 ezer forintot már figyelembe vettünk az adóalappal szemben.

Ezzel szemben, a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés elszámolását ez a szabály nem érinti, azt az ott előírtak szerint (így például a maradványérték figyelembevételével) kell az eszközökre vonatkozó elszámolásokat elvégezni.

Maradva a fenti példánknál, tegyük fel, hogy az eszköz tervezett használati ideje 8 év, maradványérték 200 ezer forint. Ekkor a számviteli értékcsökkenés alapja 800 ezer forint, a leírási kulcs (100 / 8 =) 12,5 százalék/év.

Ennek megfelelően az adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni évente 100 ezer forintot. Ezt 2016–2018. években ellensúlyozza a társasági adótörvény szerint elszámolt amortizáció, de 2019-től 2023-ig csak növelő tétellel számolhatunk ezzel az eszközzel kapcsolatban, mivel a bekerülési értékéből 600 ezer forintot már előrehozott értékcsökkenési leírásként vehettünk figyelembe, a fejlesztési tartalék képzésekor.

Ezzel a lehetőséggel érdemes élnie a vállalkozásnak akkor, ha 2017-ben – de négy éven belül mindenképpen – megvalósítja a beruházást, de már most szüksége lenne az adóalap csökkentésével a cégnél maradt adóforintokra.

Számítanak a kamatok is…

Abban az esetben, ha a vállalkozás beruházási hitelt vett igénybe valamely fejlesztéséhez, akkor adókedvezményt is érvényesíthet – akár a fentebb említett, adóalapot érintő kedvezményekkel párhuzamosan is.

A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (kkv) minősülő vállalkozás, a megkötött hitelszerződése alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke

– a 2000. december 31. – 2013. december 31. között megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka,

– a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka,

de adóévenként nem lehet több 6 millió forintnál.

(2017. január 1-jétől mindkét értékhatárt eltörölte a jogalkotó, azaz az adóévben fizetett kamat egésze csökkentheti az adót. Az azonban nem változott, hogy e kedvezmény is de minimis támogatásnak minősül.)

Az adókedvezmény – amely mellett a fizetett kamat költségként is elszámolható – abban az adóévben vehető igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel, de utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. Az adókedvezmény igénybevételével megvalósított beruházást a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül üzembe kell helyezni, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve a tárgyi eszköz az üzembe helyezésének adóévében és az azt követő három évben nem idegeníthető el. Bármely feltétel nem teljesülése esetén az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelemi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie.

Sinka Júlia adószakértő