A 2017. január 1-jét megelőző szabályok

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, bármely jogcímen és bármely formában – pénzbeli vagy nem pénzbeli formában – szerezte meg. Így, ha a törvény másképpen nem rendelkezik, többek között a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes lakáshasználat is adóköteles.

A 2017. január 1-jét megelőzően hatályos Szja-tv. a lakásbérlet munkáltatói támogatását nem kedvezményezte. Mindössze a szolgálati lakásban vagy munkásszálláson történő ingyenes elszállásolás volt adómentes, miközben a törvény a szolgálati lakás fogalmát nem határozta meg, és munkásszállásnak a munkáltató tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshelyet tekintett, amely lakóhelyiségenként egynél több, a munkahelyének településén lakóhellyel nem rendelkező munkavállaló, illetve annak hozzátartozója elhelyezésére szolgált. Nem minősült munkásszállásnak az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolta el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn (például a cégben többségi befolyással rendelkezik). Nyilvánvaló, hogy ilyen lakhatási körülmények ígéretével aligha lehetett eredményesen szakképzett munkavállalókat toborozni.

Ezen kívül lakhatási támogatást adómentesen csak a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól igényelhetett a munkavállaló, ha a 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelt.

Természetesen nem volt akadálya, hogy a munkáltató albérleti támogatást fizessen a dolgozónak, ám az pontosan ugyanúgy adó- és járulékköteles volt, mint a munkabér.

Némileg enyhébb közteherfizetéssel volt megúszható a munkavállaló lakhatásának egyes meghatározott juttatásként történő biztosítása a cég költségére, mely esetben az Szja-tv. 70. § (1a) bekezdésének b) pontja alapján a munkáltatónak 1,19 x 15% személyi jövedelemadót és 1,19 x 27% egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie. Ez utóbbi megoldás akkor volt alkalmazható, ha volt a cégnél egy olyan – minden munkavállaló számára megismerhető – belső szabályzat, amely a juttatásra való jogosultságot nem egyénileg, hanem a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv (például a munkahely és a lakóhely közötti nagy távolság) alapján határozta meg. Fontos volt, hogy bérelt lakás (esetleg szállodai elhelyezés) esetén a bérleti (szállás) díjról kiállított számla a cég nevére szóljon. Ha a szálláshely a cég tulajdonát képezte, jövedelemként a juttatás szokásos piaci értékét, illetve abból az a részt kellett figyelembe venni, amelyet a magánszemély nem volt köteles megfizetni.

A 2017. január 1-jétől hatályos szabályok

A 2017. január 1-jétől hatályos Szja-tv. szerint a munkáltatók a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak adómentesen szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is fizethetnek adómentesen a munkavállalónak. A juttatás adómentességének nem feltétele, hogy minden munkavállalónak járjon, és a cafeterián kívül, illetve mellett is adható.

A munkásszállás fogalmának új meghatározása

Amunkásszállás fogalmát 2017. január 1-jétől meghatározó új rendelkezés szerint a munkáltató tulajdonában lévő, vagy általa bérelt ingatlanban biztosított lakhatás adómentességének csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (egyszobás lakás, lakóház) esetében marad az a feltétele, hogy abban egynél több munkavállaló lakjon, míg a többszobás ingatlanban (lakásban, lakóházban vagy akár szállodában) elegendő lesz az is, ha szobánként csak egy-egy munkavállaló kerül elhelyezésre. A hozzátartozót viszont nem lehet figyelembe venni. Továbbra sem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.

Mobilitási célú lakhatási támogatás

Ha a munkáltató nem munkásszállásnak minősülő lakásban nyújt lakhatási lehetőséget, akkor az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2017. január 1-jétől hatályba lépő 2.11. és 9.7. pontja szerint adómentes lesz az ún. mobilitási célú lakhatási támogatás, azaz a munkahelyi településen lévő bármilyen lakás bérleti díjából vállalt munkáltatói hozzájárulás is.

Adómentes lesz az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

–       a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,

–       a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,

–       a foglalkoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó támogatás.

A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni.

A figyelembe vehető lakhatási támogatás havi értéke

–       a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,

–       a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,

–       a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.

A támogatás abban az esetben minősül mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

–       akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, és

–       akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és

–       aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.

A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

A lakhatási támogatás és a társasági adó

Kedvező változás 2017. január 1-jétől, hogy a vállalkozások adózás előtti eredményét csökkenti:

–       a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege;

–       a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege.

 Surányi Imréné okleveles közgazdász