SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
A vállalkozások korát éljük, de a vállalkozói siker több tényezőtől függ. A kezdőlépés ugyan egy jó üzleti elképzelés, de annak kivitelezése már a megbízott személyektől függ, azaz a vállalkozás irányításáért felelős valamennyi vezetőtől. A vállalkozás hierarchiájában minden vezetőnek létezik a személyére lebontott kötelezettsége és felelőssége is. Nyilvánvaló hogy a felső szintű vezetés döntései alapjaiban határozzák meg a vállalkozás jövőjét. Egy helytelen felső szintű döntést ugyanis az alsóbb szinteken már elég nehéz korrigálni. Amint pedig tudjuk a bajnak és a kárnak soha nincs gazdája, a helytelen döntést mindig a „másik” hozza meg.
Gyakorta megtörténik, hogy a felsőbb szinteken hozott helytelen döntéseket az alsóbb szintű vezetők helytelen hozzáállására fogják. Ilyen esetekben felmerül a kérdés, hogy az alsóbb szintű vezetők mennyiben felelősek a kialakult helyzetért. Nos, egyértelműen ők is felelősek főleg akkor, ha látják a helytelen utasítás következményét és arra időben nem hívják fel a figyelmet. A bekövetkezendő kár elhárítása még időben ugyanis a vállalkozás valamennyi dolgozójának kötelessége. Az eset súlyának megfelelően pedig nem elég egy későbbi parázs vitát generáló szóbeli tájékoztatás (amit mindenki másképpen értelmez), ez nagy valószínűséggel csak a megoldáshoz vezető út első lépése.
Amennyiben a szóbeli közlés nem vezetne eredményre, akkor elengedhetetlen az írásbeliség, azaz legalább egy „feljegyzés” elkészítése. Meg kell érteni, hogy a cég védelme ezt az intézkedést alapvetően megköveteli. Egy helytelen döntés ugyanis nemcsak a pozíciók elvesztéséhez vezethet, hanem magának a cégnek a jövőjét is veszélyeztetheti. Egy vezetőnek pedig ezt meg kell értenie és főleg azt, hogy nem mehet szembe a cég érdekeivel, ezért egyéni érdekeit is ennek kell alárendelnie. Ezért a „vezető” akkor lesz igazán vezető, ha a szakmai tudását megfelelően tudja ötvözni a cég érdekeivel és ennek képes önmagát is alárendelni a példamutatásával.
A vezető állásúak esetében a legtöbb esetben nem beszélhetünk tulajdonosi viszonyokról, ebből adódóan a legtöbb vezető beosztású dolgozó munkavállalónak tekintendő, akik hétköznapi értelemben vett vezetők, azaz „főnöki” státusszal rendelkeznek. A régi és az új munka törvénykönyv értelmében csak a munkáltató vezetője tehát az ún. első számú vezető és helyettese vezető állású munkavállaló, akikre a munkavállalókra vonatkozó szabályokat a helyzetükből adódó eltérésekkel kell alkalmazni. 1999. augusztus 17-től hatályos, hogy a tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakörökre vonatkozóan előírhatja, hogy a vezetőkkel szemben is alkalmazható a rendkívüli felmondás, az összeférhetetlenségi szabályok, a munkaidő-beosztás és túlmunka.
Ezekben az esetekben a vezetőkre felsorolt szabályokat úgy kell alkalmazni, mintha első számú vezetője (vagy helyettese) lenne az adott cégnek. Arról a döntésről, hogy a munkavállalót ilyen vezetőnek minősítik, a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell.
Sajátos összeférhetetlenségi szabályok tekintetében a vezetőkre nem terjednek ki a kollektív szerződés hatályai, valamint nem vonatkozik rájuk az a tilalom sem, hogy a határozott időre szóló munkaviszony 5 évnél hosszabb nem lehet. A munkavállaló vezetőkkel szembeni rendes felmondást viszont ugyanúgy kell indokolni, mint a többi munkavállaló esetében.
A rendkívüli felmondást velük szemben alkalmazni lehet az okról való tudomásszerzés alapján. Amennyiben a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárás miatt szüntetik meg, akkor a neki járó díjazásra speciális szabályt kell alkalmazni.
A vezetők munkaszerződésében (általánosságban) rögzítésre kerül, hogy további munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló más jogviszonyt nem létesíthetnek. Amennyiben a munkaszerződésük nem tiltja, akkor tudományos, oktatói, szerzői védelem alá eső tevékenységet folytathatnak. A vezetőkre vonatkozó sajátos összeférhetetlenségi szabályok alapján a vezetők nem szerezhetnek részesedéseket a munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres üzleti kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben. Ezek a korlátozások viszont nem vonatkoznak a nyilvánosan működő részvénytársaságokban való részvényszerzésre.
Amennyiben a vezető beosztású dolgozók ezeket a tilalmakat megszegik, akkor a munkáltató kártérítést követelhet, vagy igényelheti, hogy a vezető engedje át a maga részére kötött ügyletet, vagy az ügyletből eredő hasznát, illetve követelését adja át. Ezek az igények a tudomásszerzéstől három hónapig, de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy évig érvényesíthetőek.
A vezetők a munkaszerződésük rendelkezései szerint maguk osztják be munka- és pihenőidejüket, a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért pedig ellenértékre nem jogosultak. A vezető beosztású dolgozók a tevékenységük keretében, illetve az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Az egyéb károkozásokra a munkavállaló felelősségének szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozásnál a felelősség a 12 havi átlagkeresetig terjedhet. Amennyiben a vezető beosztású dolgozó a munkaviszonyát jogellenesen szüntetné meg, akkor ezért is 12 havi átlagkeresetével felelhet.
Helyettesítés, a helyettes vezető szerepe
Szabadságolás, betegség, hivatalos távollét eseteiben vagy egy-egy pozíció megüresedésekor sem állhat meg az élet, azaz a vezetőt pótolni, helyettesíteni kell. A hatékony vezetés előzetesen megköveteli, hogy a helyettesítésre még időben odafigyeljen a felső szintű vezetés, így egy-egy vezető kiesése ne okozzon nehézséget, esetlegesen oda nem illő kapkodást. A gazdasági, beruházási és fejlesztési, értékesítési stb. feladatok megkövetelik a helyettesi munkakörök kialakítását.
A helyettesítés során a vezető munkavállalóhoz hasonlóan a törvény rendelkezésénél fogva a helyettes vezető a helyettesített vezető speciális munkajogi jogállásához hasonlóan vezető állású alkalmazottnak minősül. Nyilvánvalóan ez csak abban az esetben igaz, ha a helyettes vezető rendelkezik is azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a helyettesített vezető is rendelkezik. Itt utalnunk kell azonnal az aláírási jog kérdésére, amely feltételezi a helyettes vezető döntési szabadságát is. Ebben a tekintetben fontos szerepük van a munkáltató működésének eredményességében, de a befolyásuk, önálló döntési joguk nem olyan mértékű, ami megalapozza a vezetőkkel szemben támasztott összeférhetetlenségi, szigorúbb felelősségi szabályok alkalmazását.
A leírtakból következően a helyettesek esetében a vezető állású munkavállalóra vonatkozó szigorúbb szabályok csak akkor alkalmazhatóak, amennyiben az általuk helyettesített vezetőhöz hasonlóan a munkáltató működésére meghatározó befolyással illetve nagyfokú önállóssággal, látják el a helyettesítésre vonatkozó munkaköri feladataikat.
Leipán Tibor
Szakértőnk cikkét teljes terjedelmében, Vezetői Tanácsadó kiadványunk januári lapszámában olvashatják.
További hírek
Menetlevél elvesztésének következményei
Letiltás jutalékból
Emelkednek a közlekedési szabályszegések közigazgatási bírságtételei
Megváltozott a környezetkímélő gépkocsi fogalma
Bizonylati fegyelem-felmerülő kérdések
Tartozások behajtási sorrendje
Változások az alanyi adómentességben: Mit hoz 2025 a kisvállalkozásoknak?
Új szabályok az etikai eljárás szabályaiban
Az örökbefogadói díj a társadalombiztosítás rendszerében
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
28
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR