SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
A munkahelyen előforduló munkabalesetből eredő munkáltatói kárfelelősségi viták sokszor pereskedésbe torkolnak, melyek tanúsággal szolgálhatnak. A Kúria egyik elvi döntésében egy ilyen jogesetet dolgozott fel döntése meghozatalához, amely az otthoni ápolás káreseményben való közrehatását vizsgálja.
A Kúria elvi döntései közé emelte ezt az jogesetet, ahol a munkahelyi balesetet szenvedett munkavállaló otthoni ápolását és a háztartási kisegítő munkát a hozzátartozók minden díjazás nélkül, a családi kapcsolat alapján végzik, ezért mivel ez a feladat nem a munkáltatóra tekintettel történik, költségként nem értékelhető a munkáltató javára.
A kárigény összegszerűsége tárgyában indult vitatott ügyben a szakértői vélemény bizonyította, hogy meghatározott ideig teljes, azt követően pedig részleges ápolóra és háztartási kisegítőre szorult a munkahelyi balesetet szenvedett munkavállaló ezért az így felmerült költség jogszerűen követelhető a munkáltatótól.A munka törvénykönyve megtéríteni rendeli a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is.
Ha tehát a munkavállaló tartós otthoni ápolása miatt a hozzátartozó olyan költségkiadásokra kényszerült, melyek az ápolás nélkül nem merültek volna fel, a munkáltató ezt a kiadást is köteles megtéríteni, mivel a törvény a teljes kár megtérítésére kötelezi a munkáltatót, amely magába foglalja a felmerült költségeket is.
Azonban a hozzátartozóknak a legfelső bírói fórum állásfoglalása szerint, erkölcsi kötelessége a sérült hozzátartozó otthoni ápolása, ezért ez költségtényezőként nem játszhat szerepet.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény generális klauzulaként rendeli, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkáltató kártérítési felelősségére a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) Hatodik könyve Negyedik részének XXVI. Címében lefektetett kártérítés általános szabályait kell alkalmazni, természetesen a munka törvénykönyve XIII. Fejezetében lévő, munkáltatói kárfelelősségi előírásokra vonatkozó speciális rendelkezésekkel együtt. A Ptk. az általános kárfelelősséget a szerződésen kívül okozott kárért, a felróhatóságra telepíti mert mentesül a károkozó a kárfelelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
A munka törvénykönyve a munkáltatót a munkavállalónak okozott teljes kár megtérítésére kötelezi, kivéve amely nem volt előre látható és amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Bár ez utóbbi magatartás felróható, a munka törvénykönyve mégis kiveszi a kárfelelősség alól, mert a törvény nem ró a munkavállaló terhére kárenyhítési kötelezettséget. Ez a kárfelelősség megfelel a deliktuális (objektív), vagyis a vétkességtől független felelősségi szabálynak.
A munkáltató kártérítési kötelezettségének mentesülése körében új elemet jelent az ellenőrzési körén kívül eső körülmény. A munkáltató ellenőrzési körén kívül keletkezett kár megtérítéséért is felelősséggel tartozik a munkáltató, de csak akkor ha azzal nem számolhatott és annak elhárítása nem is volt elvárható. Ez a kár kármegosztással reparálható, ha csak részben áll meg a munkáltató kártérítési felelőssége.
A munkáltató jogosult a munka törvénykönyvében és a munkavédelemről szóló törvényben előírt munkavállalót terhelő kötelezettségek ellenőrzésére. Ez kiterjed az alkoholos befolyásoltság ellenőrzésétől a munkavédelmi szabályokon, valamint a munkáltató által elrendelt munkaidő-beosztáson át, a munkaszerződésben foglaltak betartásáig.
A munkáltatók egyetemleges kárfelelőssége áll fenn, ha az évenkénti legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanapon teljesíti a munkavállaló más munkáltatónál a munkavégzési kötelezettségét, vagy ha több munkáltató által létesített munkaviszony keretében látja el feladatát a munkavállaló. A jövedelemkiesést pótló kártérítésből, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény értelmében nem kell levonni sem társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, sem pedig egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.
Különös kártérítési felelősséget állapítanak meg a társadalombiztosítási jogszabályok. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény tovább szélesíti a munkáltató kárfelelősségét, mert a törvény előírása szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget.
Melyek is az egészségbiztosítási ellátások?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény a társadalombiztosítási ellátásokon belül helyezi el az egészségbiztosítási ellátásokat, melyeknek négy fő területe van:
az egészségügyi szolgáltatás,
b) a pénzbeli ellátások,
c) a baleseti ellátások és
d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai.
A pénzbeli ellátásokon belül helyezkedik el
ba) a csecsemőgondozási díj,
bb) a gyermekgondozási díj, és
bc) a táppénz.
A baleseti ellátások felölelik
ca) a baleseti egészségügyi szolgáltatást, valamint
cb) a baleseti táppénzt és a baleseti járadékot.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai kiterjednek
da) a rokkantsági ellátásra és
db) a rehabilitációs ellátásra.
A munkáltató megtérítési kötelezettsége tehát széles körre terjed ki, ha a bekövetkezett munkahelyi baleset (foglalkozási megbetegedés) a kötelező munkavédelmi szabályok elmulasztásának következménye. Amennyiben a munkáltató a társadalombiztosítási szerv felhívására nem mutat fizetési hajlandóságot, a társadalombiztosítási szerv jogosult ellene fizetési meghagyás kibocsátását kérni. A Kúria jogelődjeként eljáró Legfelsőbb Bíróság egyik 2015-ben meghozott eseti döntésében kimondta, hogy a foglalkoztató az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a sérült közrehatására tekintet nélkül köteles megtéríteni.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény a munkáltató kárfelelősségét kiterjeszti a baleseti hozzátartozói nyugellátás megtérítésére is abban az esetben, ha a baleset annak a következménye, hogy a munkáltató vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelemre vonatkozó szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. Ha a baleseti hozzátartozói nyugellátás több foglalkoztatónál elszenvedett balesetek, illetve foglalkozási megbetegedések együttes következménye alapján került megállapításra, a foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni a nyugellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi balesetekből eredő egészségkárosodások, egészségiállapot-romlások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.
A munkavállaló sérelmére a munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetéséből is származhat kár. Az így keletkezett kár összetételét a Kúria 3/2014. (III. 31.) KMK véleménye fejti ki részletesen. A munka törvénykönyve választási lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, mert megteheti, hogy a kár bizonyítása nélkül, egy munkáltatói felmondás esetére járó távolléti díj megfizetését kérheti vagy a felmerült kárának megtérítését, benne az elmaradt jövedelemmel melynek összege legfeljebb 12 havi távolléti díjjal lehet egyenlő.
Alkalmazott jogszabályok:
• Kúria 3/2014.(III. 31.) KMK véleménye,
• Kúria M. 3 számú Elvi döntése,
• A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény,
• A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről,
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
• A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló LXXXIII. törvény,
• A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény.
dr. Mareczky Ferenc
További hírek
Új szabályok a sertés ágazat támogatásaiban: mi vár a gazdákra?
Visszaváltási díj a számvitelben
A szerző tevékenység tb-kérdései
Szolgalmak és a szolgáló telek kisajátítása
A NAV 2024-es ellenőrzési terve – mi történik, ha az adóhatóság mulaszt?
Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön
A polgármesteri munkakör átadása
A több munkáltató által létesített munkaviszony
Keresőképtelenség ellenőrzése: mit tehet a munkáltató?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
28
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR