SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
A termőföldhöz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzésekor fizetett illeték bizonyos esetekben – jogszabályváltozás miatt – visszajár. Az alábbiakban a NAV e tárgyban kiadott tájékoztatóját veszem górcső alá. Nézzük, miről is van szó.
A hétköznapi gyakorlatban gyakran előfordul – írja a szóban forgó tájékoztató –, hogy termőföldön vagyoni értékű jog áll fent. Ha ez a jog törvényi rendelkezésből adódóan 2014. május 1-jén megszűnt, akkor néhány esetben lehetőség van illeték visszatérítést kérni.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) értelmezésében (102.§.(1) bekezdése d) pont) „vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is –, továbbá a vagyonkezelői jog, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés”.
A termőföldnek tehát nem „csak” tulajdonjoga, de haszonélvezeti joga is lehet, és adott esetben e felett más-más személy rendelkezik.
A közelmúltban módosult a termőföldekről szóló törvény. Ennek köszönhetően alapvetően megváltoztak a haszonélvezeti jog alapításának termőföldekre vonatkozó szabályai.
Ezeket a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 37.§.-ában olvashatjuk, és az a lényeg, hogy 2014. május 1-jétől termőföldre haszonélvezeti jog csak akkor alapítható, ha a kedvezményezett az alapító, a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója. Ebben az esetben sem lehet a haszonélvezeti jog időtartama több mint 20 év.
A hivatkozott szabály életbe lépését megelőzően sokkal gyakrabban fordult elő, hogy a termőföld haszonélvezeti jogát a földtulajdonos alkalmazottja, vagy más, vele rokoni kapcsolatban nem álló személy kapta meg (ennek sundám-bundám okait most ne firtassuk, a mezőgazdaságból élők úgy is tudják, miről van szó), mint az, hogy közeli hozzátartozó vált ennek jogosultjává. Ezek a szerződések jellemzően határozatlan időre szóltak.
A nem hozzátartozók között kötött és határozatlan időre szóló haszonélvezeti jogok 2014. május 1-jével automatikusan megszűntek. A földhivatalok 2014. október 31-ig elvileg minden haszonélvezőt értesítettek a változásról, és egyben felhívták őket, hogy nyilatkozzanak: van-e közöttük és a tulajdonos között közeli hozzátartozói viszony vagy sem. E nyilatkozatokat 15 napon belül kellett visszaküldeniük az érintetteknek. A végső – és e tekintetben jogvesztő – határidő 2014. december 31-e volt.
Ha sikerült igazolni a rokonságot, akkor a földhivatal a holtig tartó haszonélvezeti jogokat lerövidítette ugyan 20 évre, de ezek továbbra is fennmaradnak. Ha azonban nem áll fenn rokonság, vagy azt az érintettek nem igazolták, akkor a földhivatal hivatalból egyszerűen törölte a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból (a nyilatkozattételre nyitva álló határidő elteltét követő hat hónapon belül, legkésőbb 2015. július 31. napjáig).
A jog fenti jogszabályváltozás miatt történő megszűnése érintheti a megszerzéskor fizetett illetéket is, azaz illeték visszatérítésre van lehetőség. A visszatérítés feltétele, hogy a jog hamarabb szűnt meg, mint ahogyan azt a szerződő felek eredetileg elhatározták. Ez az elhatározott időpont vagy előre meghatározott vagy határozatlan időpontot jelent. Ennek megfelelően azt, hogy a haszonélvezeti jog hamarabb szűnt meg a tervezettnél, az alábbiak szerint kell értelmezni.
Amennyiben a jog létrehozásakor előre meghatározták annak időtartamát, akkor ez az időpont az irányadó. (Mondjuk 10 évre létrehozott haszonélvezet 5 évnél hamarabb
szűnt meg.) Viszont ha a jog „bizonytalan” időre jött létre (például haszonélvezeti jog az adott személyt életének, házasságának vagy özvegységének ideje alatt illeti meg), akkor a jog fennállásának idejére vonatkozóan a jogszabály egy vélelmet állít fel (Itv. 72.§.).
Ez a vélelem elsődlegesen a fizetendő illeték alapjának meghatározásához kell, és az ingatlan forgalmi értéke (ennek 1/20-ad része) mellett abból indul ki, hogy a haszonélvező, a jog alapításkor betöltött életkora alapján meddig akar/tud e joggal élni, azt birtokolni. Azaz ha vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:
- ha a vagyoni értékű jog alapításakor annak jogosultja 25 évesnél fiatalabb, akkor az egyévi érték tízszerese, ha 25-50 év közötti, akkor a nyolcszorosa, 51-65 év között hatszorosa, 65 évnél idősebb haszonélvező esetén pedig az egyévi érték négyszerese.
Amennyiben a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége idejétől függ, az előbbi szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebb életkora az irányadó. (Például, ha a házaspár egyik tagja 60 éves, míg a másik 66 éves, akkor a 65 évesnél idősebb haszonélvezőkre vonatkozó szorzót kell figyelembe venni.)
Abban az esetben, ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó, míg ha a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. (Az így kapott értéket mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jog értéke ezek együttes értékében képvisel.) Akkor pedig, ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az idősebb házastárs életkora az irányadó.
Fentiek szerint az érintetteket terhelő illetéket számítja ki az adóhatóság, de ezekből a szabályokból egyben az is következik, hogy ha a termőföldre 2012-ben határozatlan időtartamra alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvező – aki nem hozzátartozója a föld tulajdonosának –, a jog alapításakor 22 éves volt, akkor a törvényi vélelem szerint a haszonélvezeti jog (legalább) 10 évre szólt, ennek figyelembevételével volt köteles megfizetni az illetéket. 2014. április 30-át követően jogszabályváltozás miatt törölték az érintett haszonélvezeti jogát, amelynek időtartamából ekkor (elvileg) még legalább 8 év volt hátra.
Ha az ugyancsak határozatlan időre szóló haszonélvezeti jog jogosultja a fentebb példaként hozott házaspár, akkor kettőjük közül az idősebbre irányadó szorzóból kell kiindulni, azaz a haszonélvezeti jog vélelmezett időtartama – mondjuk 2012-ben – 4 év volt. E jog 2014. május 1-jével történő törlésekor pedig még 2 év volt hátra ebből.
Mivel a haszonélvezeti jog a törvény erejénél fogva megszűnt, az érintettek által korábban megfizetett illeték hosszabb időtartamot fedett le, mint amilyen időtartamon át élhettek-e jogukkal – azaz több illetéket fizettek, mint amit „le tudtak lakni”, azaz a jog birtokosaként eljárni.
A jogalkotó is úgy gondolta, akkor igazságos a dolog, ha e körben visszafizetik az illeték egy részét. Ezt azonban korlátozásokkal teszi. Azaz nem jár vissza mindenkinek a „grátisz” fizetett illeték. Amennyiben a 2014. május 1-ei dátumig a haszonélvezeti jog konkrét vagy vélelmezett időtartamából kevesebb, mint annak fele telt el, akkor kérhető a korábban megállapított illeték egy részének visszatérítése.
Fentebb hozott példáinkra visszatérve ez azt jelenti, hogy a jog alapításakor 22 éves haszonélvező élhet ezzel a lehetőséggel, míg a nyugdíjas házaspár nem.
Az illeték visszatérítését az adóhatóság honlapjáról (www.nav.gov.hu/„Nyomtatványkitöltő programok” menüpont) letölthető és elektronikus úton is beküldhető „ITV” elnevezésű nyomtatványon kell kérelmezni.
Azon túlmenően, hogy a haszonélvezeti jognak pénzbeli értéke is van, adott esetben érintette a föld bérletét, és így egy őstermelő, mezőgazdaság vállalkozás „sorsát” is.
A termőföldekről szóló, fentebb már hivatkozott törvény szerint (38.§.) ugyanis a haszonélvezeti jog fennállása esetén, a haszonélvező – a termőföld „hasznainak szedésére” jogosult – is megteheti, hogy a termőföldet haszonbérbe, feles bérletbe vagy részesművelésbe, vagy akár szívességi használatba adja. (Természetesen a Ptk. V. könyvében részletezett, a haszonbérletre vonatkozó előírásainak betartásával.)
A haszonélvezeti jog törvény erejénél fogva való megszűnésének egyik legfontosabb következménye, hogy a haszonélvezeti jogosult, akinek a haszonélvezeti joga május 1-jével a törvény erejénél fogva megszűnt, már nem (tehát már a törlés előtt sem) köthetett érvényesen földhasználati szerződést, ha mégis kötött, az semmisnek minősül.
A fentebb már hivatkozott törvény – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló, 2013. évi CXXII. törvény – alapján a földhasználat jogát főszabály szerint földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. (A kivételektől itt eltekintek, mivel cikkem szempontjából nem bírnak jelentőséggel.)
A földhasználati jogosultság megszerzésének törvényi feltételei is vannak, többek között a pályakezdő gazdálkodónak és az újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek rájuk jelentős anyagi kihatásokkal járó, további kötelezettségeket (mezőgazdasági üzemközpont létrehozását) is vállalniuk kell.
Tekintettel arra, hogy a haszonbérbeadót a bérleti díjra mint bevételre, jövedelemre nézve az Szja-tv. szerinti adómentességet (1. számú melléklet 9.4. pont) a legalább 5 éves időtartamra szóló szerződés alapozza meg, a haszonbérleti szerződéseket legalább ennyi időre kötik a felek, de előfordulnak 10-15 évre vonatkozó szerződések is.
Abban az esetben, ha a határozott időre szóló földbérleti szerződés esetén a haszonbérbeadó személye változik, a tulajdonos személyében bekövetkezett változással a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében az új tulajdonos lép a bérbeadó helyébe.
A szóban forgó adómentesség megállapításakor az írásban megkötött haszonbérleti szerződés időtartama az irányadó. Az új földtulajdonosnak kifizetett haszonbérleti díj is adómentes, ha az olyan, már meglévő szerződés alapján kapja, amely legalább a törvényi feltételnek megfelelően 5 évre szól.
Mindezek alapján a termőföld tulajdonosának személyében történő változástól függetlenül kell megítélni, hogy a korábbi tulajdonossal megkötött szerződés legalább 5 évre szól-e vagy sem.
A kérdésben az adóhatóság tájékoztatót is kiadott, amely letölthető a honlapjáról: http://nav.gov.hu/nav/ado/szja/haszonberbeadas_20140619.html
A haszonbérbevevő oldaláról nézve ebből az is következik, hogy a föld tulajdonosa személyében beállott változás számára nem feltétlenül jelenti a szerződés felmondását (aminek egyébként törvényi feltételei vannak, a Ptk. 6:354.§-ában részletezettek szerint), hiszen az új tulajdonos elődje helyébe lépve, adómentesen tehet szert jövedelemre.
Azok a haszonbérlők, akik 2014. május 1-je előtt haszonélvezővel kötöttek haszonbérleti szerződést – adott esetben a haszonélvezeti jogot még igazoló földhivatali papírok alapján, például 5 évre, és ezzel felvértezve kötelezték el magukat mondjuk a „fiatal gazdák támogatása” projektben, azok jól teszik, ha utánanéznek, hogy az, akivel szerződtek, időközben nem veszítette-e el a haszonélvezeti, illetve bérbeadói jogát. (Egyesek haszonélvezeti jogát csak 2015. júniusában törölte a földhivatal.)
Igaz, ha a haszonélvezeti jog törlését követően a tulajdonosnak sem volt kifogása a már élő haszonbérlet, illetve az adott bérlő ellen, akkor a bérlő szempontjából elvileg minden rendben van. Kérdés azonban, hogy a szerződő felek személyében beállt változást szabályosan „le is papírozták-e”. Célszerű ezt tisztázni, ha eddig ezt még nem tették meg.
Egyébként az is rosszul járhat, aki a haszonélvezeti joggal csak az adóhatóságot akarja „kábítani”, azaz vagyonát akarja kimenteni a végrehajtás alól.
A NAV honlapján is olvasható (2016. május 14-én megjelent), és a termőföld kérdéséhez csak közvetve kapcsolódó híradás szerint egy szabolcsi cigarettacsempésznek támadt haszonélvezeti joggal kapcsolatban kreatív, de a várt eredményt nem hozó ötlete. A szóban forgó úr 14 ezer doboz (!) csempészett cigarettával bukott le, ezért a NAV 16 millió forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, még 2015-ben.
A pórul járt, titkos „trafikos” a lebukása után azonnal a gyermekeinek ajándékozta az összes vagyonát. Azonban feltehetőleg nem bízott a megajándékozottakban igazán, mert a több milliót érő termőföldek, erdők és házak felett a haszonélvezeti jogát fenntartotta.
Majd mint „nincstelen”, fizetéskönnyítési kérelmet nyújtott be, melyben kérte, hogy a kiszabott bírságot méltányosságból törölje a NAV.
A vagyonkimentési trükknek azonban az adóhatóság nem dőlt be, kérelmét elutasították, és tájékoztatták – az immár többszörösen is pórul járt – ügyfelüket arról, hogy az ajándékozási szerződéseket a NAV peres úton meg fogja támadni, tekintettel azok fedezetelvonó jellegére. Az ajándékozó ezt már nem várta meg, és a 16 millió forintos tartozását egy összegben megfizette, hogy elkerülje a vagyonvisszaperlést.
Az ő esetéről is elmondhatjuk, hogy most se pénz, se posztó, és ez az „igazi” vállalkozóknak is tanulságul szolgálhat.
Ugyanis a tartozások keletkezésétől azok érvényesítéséig lehetőség van arra, hogy az azok csökkentése érdekében rendelkezésre álló jogi eszközöket megfelelő időben és módon alkalmazzák, így a fedezetelvonó szerződések sem kerülhetik el a végrehajtók figyelmét.
Sinka Júlia
További hírek
Új szabályok a sertés ágazat támogatásaiban: mi vár a gazdákra?
Visszaváltási díj a számvitelben
A szerző tevékenység tb-kérdései
Szolgalmak és a szolgáló telek kisajátítása
A NAV 2024-es ellenőrzési terve – mi történik, ha az adóhatóság mulaszt?
Két vagy több munkáltató által nyújtott kölcsön
A polgármesteri munkakör átadása
A több munkáltató által létesített munkaviszony
Keresőképtelenség ellenőrzése: mit tehet a munkáltató?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
22
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR