Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosítása kibővíti az EKÁER-kötelezettek körét. A korábbi előírások szerint a 3.5 tonna névleges össztömeget el nem érő gépjárművek abban az esetben sem tartoztak az EKÁER-kötelezettek körébe, ha a jármű össztömege túlpakolás folytán a 3.5 tonnát meghaladta, vagyis csak a forgalmi engedélyben 3.5 tonna össztömeget meghaladó gépjárműre vonatkoztak az EKÁER előírásai. A jövőben az EKÁER-kötelezettség megállapításához a forgalmi engedélyben szereplő adat helyett a gépjármű tényleges összsúlya lesz irányadó. Ily módon további, áruszállításra alkalmas járműtípusokra – kisteherautókra, furgonokra, transzporterekre, esetleg „pick-up” típusú (kabinos vagy kettős, dupla kabinos) haszongépjárművekre – terjedhet ki az adóellenőrzés.

A valótlan adatokkal tett EKÁER-bejelentéssel történő áfacsalás visszaszorítására irányul az Art. azon új rendelkezése, melynek értelmében a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki az adózó terhére. A bírságnak nincs alsó határa.

Az Art. fuvarozói felelősséggel kapcsolatos kiegészítése az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárnak sértetlen megőrzésére kötelezi a fuvarozót a felhelyezés időpontjáról a hatóság általi levételéig. A fuvarozót az állami adó- és vámhatóság felé haladéktalan értesítési kötelezettség terheli, amennyiben a hatósági zár baleset, vagy a fuvarozó tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok miatt megsérült, továbbá ha ugyanezen okból az áru megrongálódik vagy megsemmisül. Ezen bejelentések elmulasztása vagy a hatósági zár feltörése esetében az adó- és vámhatóság magánszemély terhére 200.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig, magánszemélynek nem minősülő fuvarozó terhére 500.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

A mulasztási bírság alkalmazásától az adóhatóság az eset súlyától függően eltekinthet, de amennyiben a hatósági zárral, illetve a fuvarozott áru rongálódásával vagy elvesztésével kapcsolatos bejelentés elmulasztása miatt bírságot szab ki, az adóhatóság a fuvareszközt a mulasztási bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig – erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül – visszatarthatja. Nem tartható vissza a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszköz. Nem tartható vissza a jármű abban az esetben sem, ha a bírságfizetésre kötelezett székhelye, lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel.
Amennyiben a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja, a fuvareszköz szintén tartható vissza. Ez az előírás azoknak az adóalanyoknak jelenthet kockázatot, akik/amelyek árujukat gyűjtőfuvarozás keretében más adóalany helytelenül bejelentett árujával együtt fuvaroztatják. A hazai és külföldi fuvarozók ily módon való megkülönböztetése a feladónak komoly kockázati tényező, amennyiben a külföldi fuvarozóval kapcsolatban hatósági zárprobléma merül fel.

dr. Závotka Zsolt ügyvéd