A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseit több lépcsőben vezetik be.

A legmélyrehatóbb változások célja a pénzforgalom élénkítése. A 2016. október 1-től hatályos rendelkezések a zálogjogi szabályozást érintik. A gyakorlatban nem működő különvált zálogjog intézménye helyett újból bevezetik a korábbi Ptk-ban meghatározott önálló zálogjog intézményét. Új elem a korábbi – 2014. március 15-ét megelőző – szabályozáshoz képest, hogy önálló zálogjog kizárólag ingatlanon és kizárólag pénzügyi intézmény javára alapítható. Ezzel egyidejűleg kivezetik a különvált zálogjogra vonatkozó szabályokat annak jogi garanciái mellett, hogy az önálló zálogjoggá alakítással egyidejűleg a zálogkötelezett helyzete az átalakítást megelőző állapothoz képest nem súlyosbodhat és a hitelezői kockázat sem növekedhet.

A fizetésiszámla-követelés mellett a betétszámla-követeléssel bővül az óvadékul szolgáló vagyontárgyak köre. Egyértelművé válnak a kézizálogjogként is alapítható óvadéki szabályok: csak pénzen és nem dematerializált értékpapíron, továbbá minden olyan vagyontárgyon és olyan formában alapítható, amelyből a rendelkezési jog korlátozottsága kívülállók számára is egyértelműen azonosítható.

A törvénymódosítás fogyasztói zálogszerződés esetében a zálogjogosult kielégítési jogát jelentősen korlátozza: fő szabályként csak bírósági végrehajtás útján gyakorolható, a bírósági végrehajtás elkerüléséről külön meg kell állapodnia a zálogkötelezettel.

A biztosított követelés elévülése a kézizálogból kielégítést nem akadályozza, de az elévülés folytán a bírósági út nem vehető igénybe.

A zálogjogi változásokkal összefüggésben a törvény kimondja, hogy a fogyasztói jogügyletekben a követelés biztosítására tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására kötelezettség, továbbá vételi jog nem alapítható. Ez a jövőben valamennyi követelésre (nem csak a pénzkövetelésekre) vonatkozik. Ezzel egyidejűleg a vállalkozásokkal megkötendő jogügyletekhez kapcsolódóan a felsorolt biztosítékok lehetővé válnak.

Megváltoznak a szerződésátruházás szabályai: a szerződésátruházással csak abban az esetben szűnik meg a szerződés biztosítéka (például kezességvállalás), ha a biztosíték az átruházott pozícióval (például adós) járó kötelezettséget biztosít és a biztosíték nyújtója a szerződés átruházásához nem járul hozzá.

A 2017. január 1-én hatályba lépő módosítások célja a Ptk-nak a tőkepiaci törvénnyel összhangba hozása. Ennek következtében lényegesen egyszerűsödnek és egyértelműbbé válnak az értékpapírokra vonatkozó szabályok. Kikerülnek a Ptk-ból a dematerializált (jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton előállítható és továbbítható) értékpapírok előállítására, átalakítására, átruházására vonatkozó szabályok, mivel azokat a tőkepiaci törvény részletesen tartalmazza. A Ptk. fenntartja az elsősorban okirati formában egyedileg kibocsátott – bemutatóra vagy névre szóló – értékpapírokra vonatkozó szabályozást. Emellett a nevesített értékpapírfajták mellett azoktól eltérő, jogszabályban nem nevesített értékpapírok (úgynevezett nyitott értékpapírok) létrehozását is lehetővé teszi.

A Ptk. új rendelkezéseit fő szabályként a hatályba lépésüket követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett nyilatkozatokra kell alkalmazni.



dr. Závotka Zsolt ügyvéd