Biztosítottak bejelentése

2016. január 1-től jelentős változás következett be a biztosítottak bejelentésében. Már nem elég a foglalkoztatásra vonatkozó adatokat (jogviszony típusa, kezdete, megszűnése, a biztosítás szünetelésének időtartama, heti munkaidő, FEOR-szám) megadni, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) bekezdésének alkalmazása alapján bővült a biztosítottak bejelentésének adattartalma.
2016. január 1-től új biztosítottak bármely biztosítási jogviszony kóddal történő bejelentésekor a ’T1041-es nyomtatványon az alábbi adatokat is szükséges közölni:
•    a magánszemély végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését,
•    a végzettséget igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét,
•    az okirat számát.
Amennyiben a biztosított végzettséggel, képzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezik, ez jelezni kell,  például „szakképzettséggel nem rendelkezik”  szöveg feltüntetésével.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 153. § (4) bekezdése értelmében a kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évenként felül kell vizsgálni, így tehát nem érhet nagyobb meglepetésként senkit a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji változása. A minimálbér összege azonban sok bérszámfejtést érintő feladatra hatással van, így minden évben nagy várakozás előzi meg az új összegeket tartalmazó jogszabály hatályba lépését.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII.29.) Kormányrendeletben foglaltak alapján 2016. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére megállapított minimálbér a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 111 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 639 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 2016. január 1-jétől a garantált bérminimum havi 129 000 forint, heti 29 690 forint, napi 5940 forint, órabér esetén 742 forint.

A minimálbér legkisebb összege és a garantált bérminimum során meghatározott órabértételt arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni, ha a teljes munkaidő hosszabb napi 8 óránál, ha pedig rövidebb, akkor arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni azt.
Részmunkaidő esetén a fentiekben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

Amennyiben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ledolgozza a havi munkaidejét, akkor a bruttó 111 000 forintos munkabérét összesen 37 185 forintos levonás (10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, másfél százalék munkaerő-piaci járulék valamint 15 százalék személyi jövedelemadó előleg) fogja terhelni, így – amennyiben egyéb juttatásai nincsenek – 73 815 forinttal a zsebében térhet haza. A munkáltatónak összesen havi 105 450 forintba kerül ez a munkavállaló, hiszen a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, azaz összesen 31 635 forint közterhet is meg kell fizetni utána.

A 129 000 forintos garantált bérminimumból összesen 43 215 forintot kell levonni a közterhekre, a munkáltatónak pedig 36 765 forintot kell megfizetnie, így a munkavállaló 85 785 forint összegű munkabére összesen 122 550 forintba kerül.
Mindez természetesen a legegyszerűbb eset, és csak abban az esetben igaz, ha a munkavállaló nem jogosult adó-, illetve járulékkedvezményre, illetve a munkáltató sem jogosult a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények igénybevételére. A kedvezményekre az alábbiakban még részletesen kitérünk.   

A minimálbér emelkedésével egyébként megemelkedik a minimálbérhez kötött béren kívüli juttatások kedvezményes adózással kifizethető felső határa is.

A minimálbér összegét az egyéni és társas vállalkozók is nagyon várják minden évben, hiszen ez határozza meg a havi minimális járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségük összegét is.
A biztosított társas vállalkozó a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.  A biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja egyéni és társas vállalkozó esetén is havonta legalább a minimálbér, azaz 2016-ban 111 000 forint, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, vagyis 2016-ban 166 500 forint.

A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, 2016-ban 124 875 forint.
Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja szintén legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Személyi jövedelemadó

2016. január 1-jétől a személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók 100 000 forintonként 1000 forintot tudnak megspórolni, ami önmagában nem sok, de ha megvizsgáljuk, hogy milyen egyéb hatása van az adókulcs csökkenésének, akkor rájöhetünk, hogy a cégek – és természetesen ezzel a munkavállalók – számára ez a változás egyéb anyagi előnyöket is jelenthet.

Az olyan béren kívüli juttatások, illetve egyes meghatározott juttatások után ugyanis, amelyek után a kifizetőnek kell megfizetni a személyi jövedelemadót, az adó kiszámítása speciális módon történik. Először az 1,19-szeres adóalap korrekciós tényezővel kell megszorozni a juttatás értékét, és ezt a korrigált adóalapot szorozzuk meg az adókulccsal. A fizetendő adó tehát nagyobb mértékben csökken az ilyen juttatásoknál, mint maga az adókulcs. Ha a személyi jövedelemadóról szóló 2015. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 71. §-ában felsorolt béren kívüli juttatásokat (pl. Erzsébet-utalvány, Széchenyi Pihenő Kártya, helyi bérlet stb.), vesszük, akkor a ténylegesen fizetendő közteher 1,19 százalékkal csökkent (35,7 százalékról 34,51 százalékra). A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (reprezentáció, üzleti ajándék, csekély értékű ajándék stb.) közterhe ugyancsak 1,19 százalékkal, 51,17 százalékról  49,98 százalékra csökkent. A munkáltatót terhelő közterhek mértékének különbsége abból adódik, hogy míg a béren kívüli juttatások után a személyi jövedelemadón felül „csak” 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatások esetében ez a közteher 27 százalékos mértékű.
Az adókulcs csökkenése tehát minden embert és minden olyan céget pozitívan érint, amely olyan béren kívüli jövedelmet biztosít a dolgozóknak, amely után a társaságnak kell megfizetnie az adót.

A családi kedvezmény

Az adókulcs csökkenése miatt 2016-ban változott az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke is. Az ehhez kapcsolódó adótartalom azonban csak a két eltartott esetén változik.
A családi kedvezmény egy eltartott esetén 66 670 forint (adótartalma 10 000 forint), három és több eltartott esetén 220 000 forint (adótartalma 33 000 forint).
Két eltartott esetén fokozatosan emelkedik a családi kedvezmény mértéke az alábbiak szerint:
•    2016-ban 83 330 forint (mely adóban kifejezve 12 500 forint),
•    2017-ben 100 000 forint (adóban a 2016. január 1-től hatályos szabályok szerint 15 000 forint),
•    2018-ban 116 670 forint (adóban a 2016. január 1-től hatályos szabályok szerint 17 500 forint),
•    2019-ben és az azt követő években 133 330 forint (adóban a 2016. január 1-től hatályos szabályok szerint 20 000 forint).

A családi kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódóan szintén pozitív változás, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 7. § (1) bekezdése a) pontjának kibővítése alapján nevelési ellátásra – és így családi kedvezményre – jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, amennyiben:
•    az ellátással érintett gyermekkel közös lakó, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és
•    a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
•    a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.
Ezzel a változással lehetőség nyílt arra, hogy a családi kedvezmény igénybevételekor az élettárs gyermeke is beszámítódjon az eltartottak számába.
A családi kedvezmény érvényesítése esetén a ’08-as bevallásban közölt adatok köre részletesebbé vált, így közölni kell az adóelőleg-nyilatkozaton feltüntetett eltartottak adatait, valamint közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét és nevét is.

Első házasok kedvezménye

Szintén az adókulcs csökkenése miatt 33 335 forintra emelkedett az első házasok kedvezménye, melynek adótartalma változatlanul havi 5 000 forint és nem változtak az igénybevétel feltételei sem. Azonban 2016-tól ebben az esetben is részletesebbé vált a havi adatszolgáltatás a 08-as bevalláson, mert fel kell tüntetni a házastárs nevét és adóazonosító jelét is.

Családi járulékkedvezmény

A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.
A családi járulékkedvezmény rendszere 2016-ban nem változott, azonban az adókulcs változása miatt 2016. január 1-től a családi járulékkedvezmény a ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege lehet. Egyéni és társas vállalkozó esetén családi járulékkedvezmény csak a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet, vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni, azaz minimum járulékalap alkalmazása esetén –  amennyiben nincs tényleges jövedelem kivét – a kedvezmény érvényesítése nem lehetséges.

Farkas Zsuzsanna