CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A bérszámfejtés nehézségei a 2016. évi jogszabályváltozások tükrében
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A bérszámfejtéssel foglalkozó szakembereket minden év elején új kihívások elé állítják az aktuális jogszabályváltozások, amelyeket értelmezésük és megértésük után a gyakorlatban is alkalmazni kell. A jogalkotók által meghatározott változások, illetve kiegészítések sokszor valóban feleslegesnek tűnhetnek, de ha egy kis időt szánunk az elemzésre, akkor a legtöbb esetben megtalálhatjuk a változások valódi értelmét, sőt talán arra is rájövünk, hogy ezek – többnyire – a munkavállalók érdekeit szolgálják, még akkor is, ha a bérszámfejtők számára többletfeladatot jelentenek. Vegyük most sorra azokat a változásokat, amelyek 2016-ban megnehezítik, vagy esetleg megkönnyítik a bérszámfejtést végző kollégák életét.

2016. május 06.

Biztosítottak bejelentése


2016. január 1-től jelentős változás következett be a biztosítottak bejelentésében. Már nem elég a foglalkoztatásra vonatkozó adatokat (jogviszony típusa, kezdete, megszűnése, a biztosítás szünetelésének időtartama, heti munkaidő, FEOR-szám) megadni, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) bekezdésének alkalmazása alapján bővült a biztosítottak bejelentésének adattartalma.
2016. január 1-től új biztosítottak bármely biztosítási jogviszony kóddal történő bejelentésekor a ’T1041-es nyomtatványon az alábbi adatokat is szükséges közölni:
•    a magánszemély végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését,
•    a végzettséget igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét,
•    az okirat számát.
Amennyiben a biztosított végzettséggel, képzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezik, ez jelezni kell,  például „szakképzettséggel nem rendelkezik”  szöveg feltüntetésével.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 153. § (4) bekezdése értelmében a kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évenként felül kell vizsgálni, így tehát nem érhet nagyobb meglepetésként senkit a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji változása. A minimálbér összege azonban sok bérszámfejtést érintő feladatra hatással van, így minden évben nagy várakozás előzi meg az új összegeket tartalmazó jogszabály hatályba lépését.


A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII.29.) Kormányrendeletben foglaltak alapján 2016. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére megállapított minimálbér a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 111 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 639 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 2016. január 1-jétől a garantált bérminimum havi 129 000 forint, heti 29 690 forint, napi 5940 forint, órabér esetén 742 forint.


A minimálbér legkisebb összege és a garantált bérminimum során meghatározott órabértételt arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni, ha a teljes munkaidő hosszabb napi 8 óránál, ha pedig rövidebb, akkor arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni azt.
Részmunkaidő esetén a fentiekben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.


Amennyiben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ledolgozza a havi munkaidejét, akkor a bruttó 111 000 forintos munkabérét összesen 37 185 forintos levonás (10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, másfél százalék munkaerő-piaci járulék valamint 15 százalék személyi jövedelemadó előleg) fogja terhelni, így – amennyiben egyéb juttatásai nincsenek – 73 815 forinttal a zsebében térhet haza. A munkáltatónak összesen havi 105 450 forintba kerül ez a munkavállaló, hiszen a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, azaz összesen 31 635 forint közterhet is meg kell fizetni utána.


A 129 000 forintos garantált bérminimumból összesen 43 215 forintot kell levonni a közterhekre, a munkáltatónak pedig 36 765 forintot kell megfizetnie, így a munkavállaló 85 785 forint összegű munkabére összesen 122 550 forintba kerül.
Mindez természetesen a legegyszerűbb eset, és csak abban az esetben igaz, ha a munkavállaló nem jogosult adó-, illetve járulékkedvezményre, illetve a munkáltató sem jogosult a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények igénybevételére. A kedvezményekre az alábbiakban még részletesen kitérünk.   

A minimálbér emelkedésével egyébként megemelkedik a minimálbérhez kötött béren kívüli juttatások kedvezményes adózással kifizethető felső határa is.

A minimálbér összegét az egyéni és társas vállalkozók is nagyon várják minden évben, hiszen ez határozza meg a havi minimális járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségük összegét is.
A biztosított társas vállalkozó a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.  A biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja egyéni és társas vállalkozó esetén is havonta legalább a minimálbér, azaz 2016-ban 111 000 forint, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, vagyis 2016-ban 166 500 forint.


A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, 2016-ban 124 875 forint.
Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja szintén legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

 

Személyi jövedelemadó

 

2016. január 1-jétől a személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók 100 000 forintonként 1000 forintot tudnak megspórolni, ami önmagában nem sok, de ha megvizsgáljuk, hogy milyen egyéb hatása van az adókulcs csökkenésének, akkor rájöhetünk, hogy a cégek – és természetesen ezzel a munkavállalók – számára ez a változás egyéb anyagi előnyöket is jelenthet.

Az olyan béren kívüli juttatások, illetve egyes meghatározott juttatások után ugyanis, amelyek után a kifizetőnek kell megfizetni a személyi jövedelemadót, az adó kiszámítása speciális módon történik. Először az 1,19-szeres adóalap korrekciós tényezővel kell megszorozni a juttatás értékét, és ezt a korrigált adóalapot szorozzuk meg az adókulccsal. A fizetendő adó tehát nagyobb mértékben csökken az ilyen juttatásoknál, mint maga az adókulcs. Ha a személyi jövedelemadóról szóló 2015. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 71. §-ában felsorolt béren kívüli juttatásokat (pl. Erzsébet-utalvány, Széchenyi Pihenő Kártya, helyi bérlet stb.), vesszük, akkor a ténylegesen fizetendő közteher 1,19 százalékkal csökkent (35,7 százalékról 34,51 százalékra). A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (reprezentáció, üzleti ajándék, csekély értékű ajándék stb.) közterhe ugyancsak 1,19 százalékkal, 51,17 százalékról  49,98 százalékra csökkent. A munkáltatót terhelő közterhek mértékének különbsége abból adódik, hogy míg a béren kívüli juttatások után a személyi jövedelemadón felül „csak” 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatások esetében ez a közteher 27 százalékos mértékű.
Az adókulcs csökkenése tehát minden embert és minden olyan céget pozitívan érint, amely olyan béren kívüli jövedelmet biztosít a dolgozóknak, amely után a társaságnak kell megfizetnie az adót.

A családi kedvezmény



Az adókulcs csökkenése miatt 2016-ban változott az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke is. Az ehhez kapcsolódó adótartalom azonban csak a két eltartott esetén változik.
A családi kedvezmény egy eltartott esetén 66 670 forint (adótartalma 10 000 forint), három és több eltartott esetén 220 000 forint (adótartalma 33 000 forint).
Két eltartott esetén fokozatosan emelkedik a családi kedvezmény mértéke az alábbiak szerint:
•    2016-ban 83 330 forint (mely adóban kifejezve 12 500 forint),
•    2017-ben 100 000 forint (adóban a 2016. január 1-től hatályos szabályok szerint 15 000 forint),
•    2018-ban 116 670 forint (adóban a 2016. január 1-től hatályos szabályok szerint 17 500 forint),
•    2019-ben és az azt követő években 133 330 forint (adóban a 2016. január 1-től hatályos szabályok szerint 20 000 forint).

A családi kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódóan szintén pozitív változás, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 7. § (1) bekezdése a) pontjának kibővítése alapján nevelési ellátásra – és így családi kedvezményre – jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, amennyiben:
•    az ellátással érintett gyermekkel közös lakó, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és
•    a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy
•    a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.
Ezzel a változással lehetőség nyílt arra, hogy a családi kedvezmény igénybevételekor az élettárs gyermeke is beszámítódjon az eltartottak számába.
A családi kedvezmény érvényesítése esetén a ’08-as bevallásban közölt adatok köre részletesebbé vált, így közölni kell az adóelőleg-nyilatkozaton feltüntetett eltartottak adatait, valamint közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét és nevét is.

Első házasok kedvezménye


Szintén az adókulcs csökkenése miatt 33 335 forintra emelkedett az első házasok kedvezménye, melynek adótartalma változatlanul havi 5 000 forint és nem változtak az igénybevétel feltételei sem. Azonban 2016-tól ebben az esetben is részletesebbé vált a havi adatszolgáltatás a 08-as bevalláson, mert fel kell tüntetni a házastárs nevét és adóazonosító jelét is.

Családi járulékkedvezmény



A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.
A családi járulékkedvezmény rendszere 2016-ban nem változott, azonban az adókulcs változása miatt 2016. január 1-től a családi járulékkedvezmény a ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege lehet. Egyéni és társas vállalkozó esetén családi járulékkedvezmény csak a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet, vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni, azaz minimum járulékalap alkalmazása esetén –  amennyiben nincs tényleges jövedelem kivét – a kedvezmény érvényesítése nem lehetséges.

Farkas Zsuzsanna

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

15

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR